163421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőrelágyuló vékony műanyag film húzására és rostosítására

5 163421 6 hőhatás révén egymáshoz kapcsolódhassanak anélkül, hogy a szál nagyobb része megolvadna. Fontos, hogy a szemcsék különállóak vagy legalább is különálló szemcsékként hatnak. Ha a szemcsék tulajdonságai ettől lényegesen vagy részben eltérnek, ez a nyújtó hőlégkemencében áthaladó film törését okozhatja. A film ugyanígy törhet, illetve elszakadhat a szálasító készülékben is. A részecskéknek eléggé különálló elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálat azáltal végezhető el, hogy ellenőrizzük, ezek a film nyújtási vagy szálasítási műveletei közben okoznak-e szakadást. A szemcsék készíthetők festhető anyagból, például nylon-porból, annak érdekében, hogy olyan szálakat állíthassunk elő, amelyek felületének legalább egy része alkalmas arra, hogy például szokásos savas festékkel fessük. Ha a szemcsék fémes anyagból vagy fémből, például alumíniumból vannak, akkor olyan szálak ké^ szíthetők, amelyek hő és elektromos tulajdonságai különbözők, attól függően, hogy a film felületén vagy felületein levő szemcsék milyen anyagúak és/ vagy milyen sűrűségűek. Ha a szemcsék hidrofil anyagból, például cellulózporból vagy kazeinből vannak, az előállított szálak az ilyen szemcsék nélkül előállított hasonló szálaknál nagyobb ellenállást mutatnak szennyezéssel szemben és a statikus elektromosságot kevésbé vezetik. A 4. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a szemcsés anyagot 30 fúvókán keresztül juttatjuk a légkés levegőjének áramába és a légkéstől általában sugárirányban szórjuk a filmre akkor, illetve azon a helyen, ahol a film kapcsolatba jut az első hűtőhenger felületével. Ebben az esetben a szemcsék olyan alakúak és úgy vannak diszpergálva, hogy a levegő áramlását nem akadályozzák, a légkés kiömlő nyílását nem tömik el, továbbá tömegük olyan, hogy felütközésükkor az olvadt filmet nagymértékben nem deformálják. A berendezésben második légkés is alkalmazható. Ekkor az egyik légkés a filmnek hűtőhengerrel való kapcsolatba hozására, a másik pedig a szemcséknek megolvadt vagy félig olvadt filmhez szállítására és ebbe való részleges beágyazására szolgál. A filmre felvitt szemcsék a film szálasítási művelete, illetve műveletei közben is filmen maradnak és lényegében a szálakon is ugyanolyan állapotban vannak, mint a filmen voltak. Az 5. ábrán vázolt további példaképpeni kiviteli alaknál az érthetőség kedvéért a szemcséket nagyított méretarányban, kis számban tüntettük fel. A szemcséket e kiviteli alaknál megfelelő, például szilikonnal kezelt felületű anyagból levő 35 végtelenített szalagra juttatjuk, amely érintkezik az első, 13 hűtőhengerrel és ezzel egy irányban mozog. A végtelenített szalag szoros érintkezésbe kerül az olvadt 12 filmmel és arra szolgál, hogy ezt a hűtőhengerhez nyomja. Így a végtelenített szalagon.levő minden anyag részben beágyazódik a filmbe. Ez a kivitel a film hűtését nem befolyásolja. A szemcséknek végtelenített szalagra juttatását, lerakását bármilyen megfelelő technológiával végezhetjük, így például végezhetjük egyszerű gravitációs adagolással, garattal, rázószitával, vagy elektrostatikus szerkezet révén, továbbá a szemcsék végtelenített szalagra rakását vezérelhetjük úgy is, hogy a film felületén a szemcsékből szabályos vagy sza-5 bálytalan mintázat jöjjön létre. Ez a mintázat az egész előállítási folyamaton keresztül megmarad és ennek eredményeként például a szálasított filmből készített fonálban különleges színhatások hozhatók létre akkor, ha a szemcsék maguk színezhetők vagy 10 festhetők. A mintázat - mint említettük - a műveletek folyamán megmarad, azonban természetesen a hő révén végzett nyújtás közben egymás közötti távolsága csökkenhet vagy nőhet. A 35 végtelenített szalag feszítése révén szabá-15 lyozható a szemcsék filmbe nyomásának mértéke. A végtelenített szalag például készíthető szilikonnal kezelt mesterséges gumiból annak érdekében, hogy ennek hűtött és megkeményedett filmtől való elválását megkönnyítsük. 20 Különleges esetben a végtelenített szalag a 6. ábrán látható módon helyettesíthető nem-egyirányított filmből való 40 adagolóhengerrel. Ennél a kivitelnél 41 rétegszerkezetet állítunk elő, amelynél a szemcsék középen vannak. Így a szem-25 csék például koptató hatásokkal szemben védhetők, ami fontos akkor, ha súlyt helyezünk az ezt követően festett szálak dörzsöléssel szembeni ellenállóképességének biztosítására. Ilyen réteges szerkezet nemcsak két rétegből készíthető. 30 A 7. ábrán a szemcsés anyagnak filmre vitelére többféle szempontból előnyös megoldás látható. Ennél a megoldásnál a 12 filmet a 13 hűtőhenger és 42 keménygumi henger közötti hengerrésbe sajtoljuk. A hengerrés, hengerköz nyomás alatt van, amely 35 nyomást bármilyen ismert módon létrehozhatjuk, például hidraulikus eszközök révén, amelyek segítségével a 42 keménygumi hengert a 13 hűtőhenger fe^ lé toljuk. A 42 keménygumi henger 13 hűtőhengerrel ellentétes oldalán 43 hűtőhenger van, amely a 42 40 keménygumi hengerrel érintkezve forog. A 42 ke-* ménygumi henger és 13 hűtőhenger függőleges középvonalai között 44 leszedőkés van elhelyezve. E 44 leszedőkés a 42 keménygumi henger felületével együtt a 45 szemcsés anyag számára tartályszerű te-45 ret képez és a 42 keménygumi henger felületétől olyan távolságban van, hogy a 42 keménygumi henger felületén a szemcsék a kívánt koncentrációban tudnak tovább, illetve körül haladni és a 13 hűtőhengerrel való érintkezésükkor a félig olvadt 12 50 filmbe részben beágyazódnak. A találmányt a továbbiakban kivitelezett példákkal kapcsolatban ismertetjük. 1. példa 55 Egy 50,5 mm átmérőjű csőprést polipropilén szemrcsekkel töltünk meg. A csőprés résmérete 508X 0,056 mm. A filmet úgy sajtoljuk ki, hogy a kisajtolással egyidejűleg vagy közel egyidejűleg keresz-60 tezi egy szokásos vízhűtésű hűtőhengeres filmsajtoló szerkezet első hűtőhengerét és egy szilikonnal kezelt, végtelenített és mozgó műgumi szalagot, amely a hűtőhengerrel érintkezve, ezzel azonos irányban és ugyanolyan, pontosabban 8,3 méter/perc felületi se-65 bességgel halad (5. ábra). A hűtőhengerben levő víz 3