163390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(5-nitro-2-tiazolil)-formamidinek előállítására

7 163390 8 desztillációnak vetjük alá. Ilymódon a 2,6-cisz-dimetil­-4-formil-tiomorfolin-dietilacetált kapjuk. Fp.: 112— 117° (8 Hgmm nyomáson). Kitermelés: 13,0 g. 2. példa 14,5 g 2-amino-5-nitro-tiazolt, 28,2 g cisz-2,6-dimetil­-tiomorfolin-4-karbonsavkloridot és 100 ml abszolút dimetilformamidot egy órán át visszafolyató hűtő alatt forralunk. A reakcióelegyet ezt követően vákuumban (kb. 0,1 Hgmm végső nyomáson) szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot először 60 ml metanollal el­dörzsöljük és az így kapott szilárd terméket 35-szörös mennyiségű szilikagélen kromatografáljuk, majd eluál­juk (10:1 arányú) toluol-kloroform-eleggyel. A kapott frakciók egységességét vékonyréteg-kromatográfiával ellenőrizzük. A körülbelül 0,6 Rf-értékű frakciókat (rendszer: 4:1 arányú kloroform-aceton-elegy) egyesít­jük és 35 ml izopropanolból átkristályosítjuk. Ilymódon a IX. képletű 2,6-cisz-dimetil-4-[N-(5--nitro-2-tiazolil)-formimidoil]-tiomorfolint kapjuk, op.: 116—117°, amely az 1. példa szerint kapott termékkel azonos. A kiindulóanyagként alkalmazott cisz-2,6-dimetil­-tiomorfolin-4-karbonsavkloridot cisz-2,6-dimetil-tio­morfolinból és foszgénből állíthatjuk elő vízszínű olaj alakjában. Fp.: 90—93° (0,35 Hg mm nyomáson). 3. példa 1,0 g N,N-dimetil-N'-(5-nitro-2-tiazolü)-formamidin és 1,3 g cisz-2,6-dimetil-tiomorfolin 30 ml dimetil­formamiddal készült oldatát egy órán keresztül vissza­folyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióelegyet ezt követően vákuumban (kb. 0,1 Hg mm végső nyomáson) szárazra pároljuk és a bepárlási maradékot 50-szeres mennyiségű szilikagélen kromatografáljuk, majd (10: 1 arányú) toluol-kloroform-eleggyel eluáljuk. A kapott frakciók egységességét vékonyréteg-kromatográfiával ellenőrizzük. A körülbelül 0,6 Rf-értékű frakciókat (rendszer: 4:1 arányú kloroform-aceton-elegy) egyesít­jük és izopropanolból átkristályosítjuk. Ilymódon a 2,6-cisz-dimetil-4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-formimidoil]­-tiomorfolint kapjuk. Op.: 116—117° (izopropanolból való kétszeri átkristályosítás után), amely az 1. és 2. példák szerinti termékekkel azonos. 4. példa 9,0 g 85%-os m-klórperbenzoesav 250 ml metilén­kloriddal készített oldatát 30 perc alatt keverés közben 20—25°-on hozzácsepegtetjük 5,7 g cisz-2,6-dimetil-4--[N-(5-nitro-2-tiazolil)-formimidoil]-tiomorfolin 100 ml metilénkloriddal készült oldatához. Ezt követően 3 órán át keverjük szobahőmérsékleten és utána az átlátszó reakcióelegyet először 100 ml, ezután még kétszer 50—50 ml 0,5 n vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és végül még kétszer 50-50 ml vízzel kirázzuk. A metilén­klorid-oldatot vízmentes magnéziumszulfát felett szárít­juk és bepároljuk. A visszamaradó szilárd maradékot 75 ml 2-etoxi-etanolból átkristályosítjuk. Ilymódon a (X) képletű cisz-2,6-dimetil-4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)­-formimidoirj-tiomorfolin-1,1 -dioxidot kapjuk. Op.: 228—229°. Kitermelés: 4,8 g. 5. példa 10,0 g m-klór-perbenzoesav 300 ml metilénkloriddal készített oldatát egy óra alatt keverés közben 20—25°-on 5 hozzácsepegtetjük 12,9 g 4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-form­imidoirj-tiomorfolin 250 ml metilénkloriddal készült oldatához. Ezt követően a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük és utána 150 ml 1 n vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal kirázzuk. A szusz-10 penzió formájában képződött szilárd terméket leszívat­juk, mossuk és szárítjuk. Ilymódon a (XI) képletű 4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-formimidoil]-tiomorfolin-1 --oxidot kapjuk. Op.: 259° (bomlik). 15 A kiindulóanyagként felhasznált 4-[N-(5-nitro-2--tiazolil)-formimidoil]-tiomorfolint a következőképpen állíthatjuk elő: 100,8 g tiomorfolint és 150 g dimetilformamid­-dimetilacetált 4 órán keresztül lassankint 120°-ról 20 150°-ra emelkedő olaj fürdő-hőmérsékleten keverjük. Az első óra alatt 110 ml alacsonyan forró rész desztillál le. Négy órai keverés után a reakcióelegyet frakcionál­juk. Ilymódon a 4-forrnil-tiomorfolin-dimetilacetált kapjuk. Fp.: 111—116° (15 Hgmm nyomáson). Ki-25 termelés: 11,9 g. 57,2 g 4-formil-tiomorfolin-dimetilacetál 100 ml abszolút dioxánnal készített oldatához hozzáadjuk 47,0 g 2-amino-5-nitro-tiazol 1000 ml abszolút dioxánnal 30 készült oldatát. Az oldatot ezt követően 3 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk és utána bepároljuk. A bepárlási maradékot először 350 ml toluolból és utána . 250 ml 2-etoxi-etanolból átkristályosítjuk. Ilymódon a (XII) képletű 4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-formimidoil]-35 -tiomorfolint kapjuk. Op.: 168—170°. 6. példa 12,9 g 4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-fo'mimidoil]-tiomor-40 folin 250 ml metilénkloriddal készített oldatát 10 perc alatt 17—32°-on hozzácsepegtetjük 25 g m-klórperben­zoesav 500 ml metilénkloriddal készült oldatához. A reakcióelegyet ezután még 3 órán át keverjük szoba­hőmérsékleten, utána a felesleges persavat 10 %-os vizes 45 nátriummetabiszulfit-oldat hozzácsepegtetése útján el­bontjuk, majd 300 ml 1 n vizes nátriumhidrogénkarbo­nát-oldattal kirázzuk, leszívatjuk, mossuk és szárítjuk. A kapott nyersterméket először 75 ml, azután mégegy­szer 40 ml dimetilformamidból átkristályosítjuk. Ily-50 módon a (XIII) képletű 4-[N-(5-nitro-2-tiazolil)-form­imidoilj-tiomorfolin-1,1 -dioxidot kapjuk. Op.: 267° (bomlik). Kitermelés: 8,0 g. 7. példa 55 14,5g 2-amino-5-nitro-tiazolt és 75 ml ortohangyasav­-trietilésztert olajfürdőn 120°-os külső hőmérsékleten keverünk 2 órán keresztül. A keletkező alkoholt egyidejű­leg egy csövön ledesztilláljuk. Miután a reakcióelegy 60 valamennyire lehűlt, 13,1 g cisz-2,6-dimetil-tiomorfolint adunk hozzá és ezt követően még 2 órán át keverjük a reakcióelegyet 100°-on. A reakcióelegyet ezután rotációs bepárlóban szárazra pároljuk, a maradékot metanollal eldörzsöljük és utána 110 ml izopropanolból 65 átkristályosítjuk. Ilymódon a tiszta cisz-2,6-dimetil-4-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom