163381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo-izokinolindionok előállítására

5 163381 6 A találmány szerinti eljárással előállítható I általános képletű vegyületeket klórozással könnyen a klórozott származékokká alakíthatjuk, amelyek szintén növényvédőszerként vagy növényvédőszerek előállításában kiindulási anyagként alkalmazhatók. Az ilyen klórozott származékok más módon nem vagy csak nagyon nehezen hozzáférhetők. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek fungicid hatással is rendelkeznek, különösen vetőmagcsávázószerként vagy talaj kezelőszerként alkalmazhatók. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A) példa Kikelés utáni próba Oldószer: 5 súlyrész aceton. Emulgátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter. Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott menynyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort és a koncentrátumot ezt követően vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel 5—15 cm magasságú 5 teszt-növényeket bepermetezünk, úgyhogy minden felületegységre az alábbi táblázatban megadott hatóanyagmennyiségeket visszük fel. A permetező folyadék koncentrációja szerint a felhasznált vízmennyiség 1000—2000 liter/ha. 10 3 hét múlva meghatározzuk a növények károsodási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, melyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 néhány csekély égési folt, 15 2 látható levélkárosodás, 3 egyes levelek és szárrészek részben elpusztultak, 4 a növények részben elpusztultak, 5 a növények teljesen elpusztultak. 20 A hatóanyagokat, felhasznált hatóanyagmennyiségeket és a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. /. táblázat Kikelés utáni próba HatóHatóanyag képletszáma anyag mennyiség (kg/ha) Echinochloa Chenopodium Sinapis Galinsoga Stellaria Zab Gyapot Búza Bab Murok IV 4 5 5 5 5 5 4—5 2 4 2 2 2 5 4—5 5 5 4—5 3—4 1 3 1 0 1 5 4 4—5 4 4 2 0 2 0 0 V 4 5 5 5 5 5 4 3 4 4 1 2 5 4—5 5 5 4—5 3 1 3 3 0 1 5 4 5 5 4 3 0 2 2 0 VI 4 5 5 5 5 5 4—5 1 3—4 2 5 2 5 4—5 5 4 4 3 0 2 0 3 1 4 4 4—5 3—4 3—4 3 0 0 0 2 VII 4 5 5 5 5 5 4—5 1 1—2 1 2 2 5 4 5 4—5 4 3 0 1 0 1 1 4 4 4 4 4 1 0 0 0 0 B) példa ket alkalmazzuk. A rizsnövényeknek a víz feletti részei nem kerülnek érintkezésbe a hatóanyaggal. 1 liter befogadóképességű műanyagcserepeket félig megtoltunk talajjal. Ezután gyomnövények magvait 55 vetjük bele és kissé beágyazzuk a talajba. Ezuán a cserepekbe 3—4 levéllel rendelkező rizsnövényeket ültetünk és a cserepeket olyan erősen elárasztjuk vízzel, hogy a víz a talajon körülbelül 2—3 cm magasságban álljon. Naponta végrehajtott öntözéssel a vízszintet ugyanazon 60 az értéken tartjuk. 3 nappal az ültetés után, amikor a gyomnövények magvai még nem csíráztak ki, vagy éppen csíráznak, a hatóanyagokat emulzió, illetve diszperzió alakjában eloszlatjuk a vízben olymódon, hogy a 2. táblázatban megadott hatóanyagmennyisége- 65 3 héttel az alkalmazás után vizuálisan meghatározzuk a rizs és gyomnövények károsodási fokát, amelyet az alábbi értékekkel jelölünk: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy gátolt növekedés, 2 látható károsodás vagy gátolt növekedés, 3 erős károsodás és csak hiányos fejlődés vagy csak 50% kelt ki, 4 a növények csírázás után részben elpusztultak, vagy csak 25% kelt ki, 5 a növények teljesen elpusztultak. 3