163332. lajstromszámú szabadalom • Keresztírányú kényszeráramlású, légcserés kerámiaipari kamrás szárító
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1969. IX. 18. (SI-1134) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 163332 Nemzetközi oszt.: C 04 b 33/30 F 26 b 21/00 Feltaláló Magyar Ernő oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Keresztirányú kényszeráramlású, légcserés kerámiaipari kamrás szárító 1 A találmány tárgya keresztirányú kényszeráramlású légcserés kerámiaipari, főként tégla- és cserépipari kamrás szárító, amelynek ventillátora, valamint be- és kilépő levegőáramlási nyílásai vannak. A kényszeráramlású kerámiaipari kamrás szárító- 5 ban a szárítást felmelegített levegő áramoltatásával végzik; a páratelt levegő egy részét a szabadba bocsátják és friss levegővel pótolják. A felmelegített levegőt általában a szárító keresztirányában, vagyis a kamra hosszirányában, vízszintesen áramoltatják. 10 Elképzelhető ugyan függőleges áramoltatás is, de ez bonyolult csatornarendszert igényel, ezért általában nem alkalmazzák. A levegő felmelegítése lehetséges kamrán belüli, vagy a szárítón kívüli léghevítéssel. A belső léghevítés költségesebb és főként száradásérzé- 15 kény termékek szárításánál használatos, míg kevéssé érzékeny termékek szárításánál az olcsóbb külső léghevítés is alkalmazható. A szárítók régebben két áramkörre osztva állandó irányú áramlással készültek. Ezeknél - a szárítónak 20 az üzemi épületben való gazdaságos elhelyezése szempontjából - 15 m körüli legkisebb kamrahossz, illetve ennek megfelelően 6 m körüli hasznos átáramlási hossz alakult ki a gyakorlatban. Az aránylag hosszú, de már tovább nem csökkenthető, 6 25 m körüli hasznos kamratér átáramlásakor a levegő szárítóképessége a kilépésnél annyira csökken, hogy az itt elhelyezkedő termék száradási ideje lényegesen hosszabb a belépési oldalhoz képest. E helyzet javítása céljából az újabb szárító megoldásoknál változatlan átáramlási hosszak, illetve kamraméretek mellett az áramlás irányát bizonyos időközönként változtatják, miáltal a kilépési oldalon legrosszabbul száradó termék kerül a legjobb körülmények közé és a két oldal egyformán szárad, így a hasznos tér közepén levő terméknél ugyan még mindig száradási lemaradás lesz, de a félkamrahossz miatt jóval kisebb mértékben. Az eddig ismert váltakozó áramlási irányú szárítóberendezések egyike sem valósítja meg a szárító levegőnek a hasznos kamratéren kívül, a léghevítő előtti csatornaszakaszban, közeleső helyeken történő kicserélését. Ennek oka a kétféle áramlási irány esetében az elosztó csatornarendszerhez való csatlakozásánál adódó eltérő viszonyokban rejlik. Egyes megoldásoknál légcsere csak az egyik irányú áramlásnál van és emiatt oly nagymértékű, hogy a szárítási sebesség meghaladja a megengedett határt. Ezeknél az ellenkező irányú áramlás alatt, légcsere nélkül, ugyanazon levegő ismételt áramoltatásával, 163332
