163332. lajstromszámú szabadalom • Keresztírányú kényszeráramlású, légcserés kerámiaipari kamrás szárító

3 163332 4 annak újbóli felnedvesítése, vagyis szárítóképességének csökkenése megy végbe. Ezáltal a szárítási sebesség rendkívül lelassul, amellett, hogy a légcserés irány kilépési oldala sohasem kerülhet a másikkal azonos helyzetbe. Egy kamra átlagos száradási ideje az ilyen kivitelű szárítóknál alig csökken az egy irányú áramláshoz képest. A felsorolt okok következtében az egy irányú áramláshoz képest a váltakozó áramlási iránytól várható eredményt az eddigi megoldások egyike sem hozta meg. E mellett az ismert kivitelek mind olyanok, hogy csak az egyik fajta hőellátási rendszer alkalmazását teszik lehetővé. Találmányunk célja olyan kényszeráramlású kerámiai szárító kidolgozása, amely a termék gyakorlatilag kielégítően egyforma száradását eredményezi állandó áramlási irány alkalmazása mellett is. Ezáltal ugyanis folyamatos szárítóüzem, állandó és egyenletes légcsere, valamint egyszerűbb szárító-vezérlés érhető el. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szárítóközeget a kamrán keresztirányban, vagyis a szárító hosszirányában áramoltatva, az átáramlási hossz mintegy 3 m, tehát a kilépő oldalon elhelyezkedő termék állandó irányú légáramlás esetén sem kerül rosszabb szárítási viszonyok közé, mint a kamra hosszirányában történő váltakozó kényszeráramlás mellett a kamra közepén elhelyezkedő termék. A találmány szerinti kamrás szárító lényege tehát, hogy egybefüggő hasznos terű kamrájában több, előnyösen 4-8 párhuzamos áramlási tere van. Az áramlási térben, a hasznos tér felett ventillátort tartalmazó keringtető csatorna, valamint a hasznos tér két oldalán függőleges belépő, ül. kilépő csatorna, továbbá a keringtető csatornák felett a kamra hosszirányában, vagyis a szárító keresztirányában elhelyezett gyűjtőcsatorna és elosztó csatorna van kiképezve. A keringtető csatornákat a gyűjtőcsatornával áramláskörönként kilépő nyílások, az elosztó csatornával belépő nyílások kötik össze, amely utóbbiak áramlási irányban a kilépő nyílást követik. A gyűjtőcsatorna és az elosztócsatorna felett, a szárító hosszirányában főelosztó csatorna, ventillátorral szívott fáradt levegőcsatorna és szükség szerint recirkulációs csatorna helyezkedik el. A gyűjtőcsatorna és a fáradt levegőcsatorna, a gyűjtőcsatorna és a recirkulációs csatorna, valamint az elosztócsatorna és a főelosztó csatorna között szabályozó csappantyúval ellátott átömlő nyílás van. Túlnyomásos kamra esetén olyan kivitel is lehetséges, hogy a keresztirányú gyűjtőcsatornához szabad átömlő nyílással közvetlenül a szabadba vezető kürtő csatlakozik. A hasznos kamratér és a belépő függőleges csatorna között - egyenletes sebességeloszlás elérésére - célszerűen légterelő zsalu van. A keringtető csatornában belső léghevítés esetén a kilépőnyílás és a függőleges belépő csatorna között léghevítő nyer alkalmazást. A találmány szerinti kamrás szárító egy példaképpeni kiviteli alakját ábrázoló rajzokon az 1. ábra a szárító keresztmetszetét, vagyis a kamra függőleges síkú lépcsős B-B hosszmetszetét, a 2. ábra a szárító felső csatornarendszerének vízszintes síkú lépcsős A-A metszetét, végül a 3. ábra a szárító hosszmetszetét, vagyis a kamra keresztmetszetét éspedig az ábra jobb oldali fele a C—C metszetet, az ábra bal oldali fele D-D metszetet ábrázolja. A szárításra kerülő 1 termék a rakodási idő alatt a 2 ajtón át jut a négy keresztirányú áramlási körre osztott kamra hasznos terének 3 tárolóállványzatára. A szárítólevegőt áramkörönként egy-egy 4 axiálventillátor keringteti a berajzolt nyilak értelmében, a hasznos térben elhelyezett 3 tároló-állványzaton elhelyezett 1 termék között, továbbá az 5 függőleges kilépő - a konfuzor, illetve diffuzorként kialakított 6 felső keringtető - és a 7 függőleges belépő csatornákon át. Az állítható 8 légterelőzsaluk segítségével a levegő a belépés után egyenletes sebességeloszlással áramolja át a hasznos térben elhelyezett 3 tároló-állványzatot. A 6 felső keringtető csatornában, a 4 ventillátor után, a keringtetett levegő egy része kicserélésre kerül oly módon, hogy a 9 kilépőnyíláson át távozó légmennyiséggel azonos mennyiségű cserelevegő a 10 nyíláson belépve egyesül a keringésben maradó és a 11 léghevítőn felmelegített levegővel, és ezzel együtt újra a szárítótérbe kerül. Mind a távozó, mind pedig, a belépő cserelevegő részére minden egyes kamra, az összes áramkör részére közös 12 gyűjtő-, illetve 13 elosztócsatornáva! rendelkezik. A 9 nyílásokat összefogó 12 gyűjtőcsatorna a főszárítási szakasz ideje alatt a 14 szabályzó csappantyúval csatlakozik a többkamrás szárító közös 15 fáradtlevegő csatornájához, melynek 16 légárama elszívó ventillátoron át a szabadba kerül. A szárítás végén bekövetkező utószárítási szakaszban az addig lezárt 17 szabályozó csappantyúval kapcsolódik a 12 gyűjtőcsatorna a szárító közös 18 recirkulációs csatornájához, miközben a 14 csappantyú teljesen lezár. A 18 recirkulációs csatorna 23 légárama a légellátó főventillátor szívóvezetékéhez csatlakozik. A 23 recirkulációs levegő és a szabadból beszívott frisslevegő keveréke a kamráknak a főventillátor nyomóvezetékéhez csatlakozó közös 2C főcsatornájába kerül, amelyet a 21 szabályozd csappantyú köt össze a 13 elosztócsatornával. A 14, 17 és 21 légcsereszabályzó csappantyúi működtetésére a 22 kötélmozgató-szerkezet szolgál amely lehet kézi vagy automatikus üzemű. A rajz szerinti megoldás belső fűtési szárítókamrára vonatkozik. Külső hevítésű rendsze: esetén a 11 léghevítő elmarad, de a kamra mini kialakítás, mind működés szempontjából lényegéber változatlan. A találmány alkalmazásával elérhető előny abbó származik, hogy az eddigi hosszátáramlási szárítókhoz képest áramlásirány változtatás nélkül i hasznos tér átáranilásának útja kb. félhosszúságú teljesen folyamatos üzem mellett. További előnye hogy a 8 légterelőzsaluk segítségével az átáramlás keresztmetszetben egyenletes áramlási viszonyol biztosíthatók, ami a hosszátáramlási szárítóknál nen valósítható meg. Ezen okok következtében lényege szárítási időcsökkenés jelentkezik, ami azono szárítási teljesítménynél kisebb szárítónagyságot illetve beruházási költséget eredményez. További előnye a találmány szerinti száríti megoldásának az, hogy mind a belső, mind pedig külső hőellátási rendszer alkalmazása esetén egyarán 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2