163325. lajstromszámú szabadalom • Felápítménymérőkocsi és eljárás a vasúti pályafelépítmény állapotának, különösen a vágány helyzetének és állapotának felvételéhez, méréséhez és/vagy ellenőrzéséhez

5 163325 6 seket, melyekkel a sín, illetve vágány, valamint az ágyazat állapotának, továbbá a sín illetve a vágány elcsavarodásának keresztirányú hajlásának, illetve kihajlásának mérésére szolgálnak, végül a 9. ábrán bemutatjuk felülnézetben a lézersugár alkalmazását a vasúti pálya hajlásának, illetve oldalirányú helyzetének méréséhez. Különösen hatásos azon mérések sokfélesége, amit egy, a találmány szerint kialakított felépítménymérőkocsi segítségével el lehet végezni. A következőkben ezen méréseket olyan sorrendben fogjuk elsorolni, ahogyan azok a rajzok szerint következnek egymás után. Az 1. ábrán bemutatott, találmány szerinti felépítménymérőkocsi kocsiszekrénye, illetve 1 járműalváza merev, gumirugózással ágyazott 2 és 2' tengelyen nyugszik, amelyek szükség esetén forgózsámolyokkal helyettesíthetők. Az 1 járműalváz alatt található a két, egymástól független, együttfutó, kéttengelyű mérőállvány az A, B, illetve C és D tengelyekkel. Ezen A és B, illetve C és D tengelyek a 3, illetve 3' keretrészek útján vannak egymással összekötve. Valamennyi, tehát a 2 és 2', valamint az A—D tengelyekkel együtt a felépítménymérőkocsi a 4 vágány mentén — amelynek jellemző értékeit fel kell venni — elmozgatható. A 2 és 2' tengelyeket a felépítménymérőkocsi súlya terheli és egyforma, vagy különböző, választható, vagy esetlegesen szabályozható nagyságú járulékos terheléssel lehet terhelni, hogy a meghatározott nagyságú tengelynyomást létrehozhassuk. Az A, B, C és D tengelyeket is ki lehet tenni az 1 járműalváztól alul és kifelé irányított, szabályozható és megválasztható nagyságú nyomásnak; ezen kívül ezen, a mérőállványokhoz tartozó A—D tengelyek legalábbis részben oldalirányban eltolhatóak, abból a célból, hogy a kocsikerekek nyomkarimáira oldalirányban gyakorolt nagyobb vagy kisebb nyomással nyomást lehessen a sínekre és a pályára gyakorolni. A 3 és 3' keretek mindkét mérőállványnál elforgathatóan vagy csuklósan egymással összekötött keretrészekből állnak, úgy hogy egy ilyen keret minden esetben és mindig valamennyi — azaz mind a négy kerékkel — fel tud feküdni a 4 sínpályán és olyan mértékben utánenged, hogy a 4 sínpálya elcsavarodását, például a pályaívekben a túlemelés kifutását is képes legyen követni. A mérőállványok kerekei hengeres futókoszorúval és nyomkarimával rendelkeznek, amellyel tetszés szerint a 4 vágány egyik vagy másik sínszálára, azaz a mindenkori vezető-sínszálra (az állósínre) oldalirányban rányomható, hogy ezáltal ezen sínszállal egy, a vágánnyal összekötött vonatkoztatási bázist lehessen képezni, vagy hogy egyik, vagy másik sínszálra egy erőt lehessen kifejteni, miáltal a sínpálya, illetve a pályaalkatrészek szándékolt rugalmas alakváltozásait létrehozhatjuk. Ahogy azt az 1. ábra is megmutatja, az 1 járműalvázát hordozó 2 és 2' tengelyek mindenkor az egyes mérőállványok A és B, illetve C és D tengelyei között vannak elrendezve. A mérőállványok egymás felé fordított homlokoldalán levő B és C tengelyek minden esetben jelentősen kisebb térköznyire vannak egymástól, mint amekkora az egyazon mérőbázist képező mérőállványokhoz tartozó tengelyek egymástól való távolsága. Az is látható az 1. ábrából, hogy a találmány szerinti felépítménymérőkocsit fel lehet szerelni járulékos újszerű vagy előzőleg már ismert készülékkel, amelyek a mérőállványok elrendezését nem befolyásolják, így például 5 nyomtávmérő-készülék, valamint egy homlokoldali elhelyezési 11 mikrofon, amelynek segítségével a pálya, illetve a pályaalkatrészek szándékosan elő-5 idézett lengéseit le lehet hallgatni és kiértékelni, hogy ezáltal a pályaállapotról felvilágosítást kaphassunk. A találmány szerinti felépítménymérőkocsival mármost a következő, csupán példaképpen felsorolt felépítménytulajdonságokat lehet megvizsgálni és jellemző-10 adatok formájában felvenni, mimellett minden esetben az az előny adódik, hogy az egymás mögött futó mérőállványokat igen kis távközzel lehet egymástól elrendezni úgy, hogy egyiknek a másikhoz viszonyított helyzetváltozását igen egyszerűen és közvetlen módon 15 mérni lehet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a találmány keretén belül esetenként, s a szükség szerint a mérőállványok nagyobb távolsága esetén kevesebb, egyszerű mérést lehessen közvetve elvégezni. 20 Egy pályaív görbületének mérése: Amint a 2. ábrán vázlatos alaprajzban megadtuk, ehhez a két egymás mögött futó A és B illetve C és D tengelyekkel rendelkező mérőállvány szolgál. A két 25 mérőállvány egyikének 7 és 8 pontján át futó hosszanti 6 egyenest — ebben az esetben az A és B tengelyekkel ellátott mérőállványon át — legalább képzeletben meghosszabbítjuk, majd ezen 6 egyenes vonalnak a másik, C és D tengelyeken futó mérőállványhoz tartozó 9 pont 30 közötti „d" vízszintes távolságát megmérjük. Ezt a mérést nem kell közvetlenül elvégezni, hanem célszerűen olyan módon, hogy a ß és y szögeket, vagy azok szögfüggvényeit mérjük. A ß szöget az A—B mérőállvány meghosszabbított 6 egyenese, valamint az a 10 35 egyenes zárja be, amely a 8 pontot a C—D mérőállvány 11 pontjával összeköti. Ez a 11 pont azon hosszanti 12 egyenes egyik végpontja, amely hasonlóképpen a C—D mérőállványhoz tartozó 11 ponttal a 9 pontig nyúlik. A „d" távolság mármost a következő képletből 40 adódik: d=b- tgß+c- tgy, ahol c = az A—B, illetve C—D mérőállvány által képezett vonatkozási bázis ismert tengelytávolsága, b = a 45 mindenkori első (vagy hátsó) A—C, illetve B—D tengelyek közötti megfelelő pontok távolságának felel meg; „b" egyúttal — legalábbis igen jó közelítéssel—az A—B, illetve C—D mérőállványok középpontjának a távolságát is jelenti. 50 Ha „d" ismeretes, akkor az „R" körívrádiusz is kiszámítható, az alábbi képletből: 55 Az eredmény pontosságának előfeltétele, hogy a 7, 8, 9 és 11 pontok mindig a vágány tengely tői, illetve az úgynevezett mérősíntől (állósín) — amelyet a vágányívek esetén mindig a külső sínszál testesít meg — általában azonos távolságban legyenek és a mérőállványok ten-60 gelyein (A—B, C—D) feküdjenek. A hossz-szelvény: Hasonlóan ahhoz, ahogy a vágányívek görbületét 65 ki lehet számítani, meghatározható a 4 vágány vertikális 3