163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
17 163269 18 teknők, amelyek egymástól kis távolságra vannak elhelyezve, és ily módon belépőnyílást alkotnak, amelyen át az üvegszalag áthalad a húzókamrából a hőkezelőaknába. A húzókamrát oldalt a 18 és 19 oldalfalak határolják, amint ez a 2. ábrából látható. A húzókamra alsó részében a 20 és 21 fő-hűtőszerkezetek vannak az üvegszalag pályája mellett ellentétes oldalakon, és az üvegszalag kiindulási helyéhez közel elhelyezve. Ezek a hűtőszerkezetek, amelyek meggyorsítják az üvegszalag méreteinek állandósulását (vagyis a megszilárdulást), hűtőközeggel, általában vízzel vannak hűtve, amely (nem ábrázolt) csővezetékek útján van cirkuláltatva a hűtőszerkezetekben. Annak érdekében, hogy kiküszöböljük vagy csökkentsük a húzott síküvegben a már említett, sötét sávok formájábanjelentkező hibák előfordulását, mozgató erőket fejtünk ki a gázokra abban a környezetben, amelyen keresztül az üvegszalagot húzzuk, amint ezt már a fentiekben említettük. A gáz-kiszorító (mozgató) erőket oly módon fejtjük ki, hogy gázt fúvatunk az üvegszalag környezetébe a 25, 26 ejektorokból álló ejektor-páron keresztül. Amint a 2. ábrából kitűnik, a két ejektor az üvegszalag ellentétes széleivel szemben, és az üvegszalag pályája mentén különböző szinteken van elrendezve, és az üvegszalagra keresztben ellentétes irányokba mutat. A két ejektor közös függőleges síkban van elhelyezve, amely csekély távközzel az üvegszalag hátoldala mögött helyezkedik el, amint ez az 1. ábrán látható. A síküveg húzása közben az előzőleg bármilyen megfelelő módon, pl. a húzókamrában elhelyezett hőcserélő segítségével előhevített gázt folyamatosan áthajtjuk a két ejektoron. Ennek következtében a környező gázok mozgásba jönnek a 25 ejektor általános szintjén az üvegszalag pályájára keresztben egyik irányban, és a 26 ejektor általános szintjén az üvegszalag pályájára keresztben az előbbivel ellentétes irányban, és a gázok az üvegszalag pályájának széleivel szomszédosán az egyik általános szintről a másikra átszívás útján átjutnak, úgyhogy a gázok folyamatos cirkulációja jön létre az üvegszalag hátsó felülete mellett, zárt és lényegében ovális köráramlásban, amint ezt a 2. ábrán feltüntetett nyilak szemléltetik. Amint a rajzokból kitűnik, a 25 ejektor olyan szinten van elhelyezve, amely kissé feljebb van, mint az a szint, ahol az üvegszalag viszkozitása 107 ' 6 poise, és ennek az ejektornak a tengelye a 23 járulékos hűtőszerkezet és a 16 felfogóteknő közé eső vonalon van. A másik 26 ejektor az előbb említett viszkozitási szint alatt van elhelyezve, és a tengelye a járulékos hűtőszerkezet alatt áthaladó vonalon van. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett berendezéssel végrehajtott kísérletek során a 25 és a 26 ejektorok szintjei között az üvegszalag viszkozitásának különbsége 10 poise volt. Az ejektorokba 400 gr/cm2 nyomású elő hevített gázt vezettünk, és ily módon elértük, hogy a gázok 10 m/s sebességgel mozogva távolodtak az ejektoroktól. Azt tapasztaltuk, hogy az üvegszalag pályájára keresztben a 25 és 26 ejektorok működtetésének hatására bekövetkező gázmozgás lényeges javulást eredményezett a húzott síküveg minőségében, amennyiben a síküveg lényegében sötét sávoktól mentes volt. A 3. ábra olyan ejektor-típust mutat, amely nagyon jól alkalmazható a találmány szerinti berendezésnél. Ez az ejektor Giffard vagy Venturi típusú. Az ejektornak 27 kivezetőcsöve van, amelynek 28 kibocsátónyílása egy hüvelyen vagy diffúzoron belül van elhelyezve, amely utóbbinak 29 hátsó vég-része a 27 kivezetőcső tengelye felé szűkül, és 30 elülső vég-része ettől a tengelytől kifelé bővül. 5 Az ilyen ejektor alkalmazása jelentős előnyökkel járamelyek közül a legfontosabbak: a nyomás alatti gáz takarékos felhasználása, hőmegtakarítás (a beszívott gázok magasabb hőmérsékletet érnek el), a környező gázok nagy mennyiségének bevonása, és olyan gáz-10 mozgási sebesség, amely jelentékenyen meghaladja a kivezetőcsövön áthaladó gáz szállítási sebességét. Megfigyeltük, hogy elegendő, ha kb 60 °C hőmérsékletre előhevített gázt injektálunk. Miután ez az injektált levegő az ejektor hüvelyén belül keveredett a környező 15 gázokkal, az ejektor hüvelyét elhagyó, és az üvegszalag szabad környezetébe belépő gáz-keverék hőmérséklete az ebben a tartományban uralkodó normál környezeti hőmérséklethez igen közeli értéket vesz fel. A 4. és 5. ábrák a találmány egy eltérő kiviteli válto-20 zatát szemléltetik, amelyhez Pittsburgh-típusú üveghúzó berendezést alkalmaztunk. Ennél a berendezésnél a 31 üvegszalagot felfelé 32, 33 L alakú tömb között húzzuk, amelyek a húzókamra fal-részeit alkotják. Az üvegszalg felfelé áthalad a 34, 35 járulékos hűtőszerkezetek között, 25 amelyek a húzókamra felső részében vannak elhelyezve, majd belép a 36 hőkezelőaknába a 37, 38 felfogóteknők között. Az üvegszalagot a hőkezelőaknán keresztül felfelé az ebben a hőkezelőaknában elhelyezett 39 görgőpárok húzzák. Az ábrán szaggatott vonallal tüntettük 30 fel azt a szintet, ahol az üvegszalag viszkozitása lényegében 107,6 poise értékű. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja értelmében gáz-kiszorító erőket fejtünk ki az üvegszalag környezetében olymódon, hogy nyomás alatti 35 gázt vezetünk az üvegszalag pályájának ellentétes oldalain elhelyezett ejektor-párokhoz. Összesen négy ejektor működik az üvegszalag hátsó oldalánál, nevezetesen a 41, 42, 43 és 44 ejektorok, amelyek elhelyezkedését egymáshoz és az üvegszalag szélességének vetületéhez képest 40 jól mutatja az 5. ábra. Az üvegszalag elülső oldalánál további négy ejektor van elhelyezve. Ez a négy további ejektor egymáshoz és az üvegszalag szélességének vetületéhez képest pontosan azonos módon helyezkedik el, mint az első négy ejektor az üvegszalag hátsó oldalánál. 45 Ez azt jelenti, hogy az 5. ábrán az üvegszalag elülső oldalánál elhelyezett négy ejektor pontosan az üvegszalag hátulsó oldalánál elhelyezett négy 40, 41, 42, 43 ejektor mögött van. A 4. ábrán, ahol a berendezést metszetben tüntettük fel, az üvegszalag elülső oldalán elhe-50 lyezett négy ejektor közül csak kettő, nevezetesen a 44 és 46 ejektorok láthatók. A nyolc ejektor kivezetőcsövei nyomás alatti gázt szolgáltató gáz-forrásra vannak kapcsolva egy elektromos vezérlésű 48 elosztón keresztül, amely ezeket a kivezetőcsöveket az alábbiakban ismer-55 tetendő, meghatározott ciklusnak megfelelően köti össze az említett gáz-forrással. A ciklus első periódusában az üvegszalag hátsó oldalán elhelyezett 40 és 43 ejektorok vannak működtetve, az üvegszalag elülső oldalán elhelyezett megfelelő ejektorokkal, azaz a 44 ejektorral 60 és az 5. ábrán közvetlenül a 43 ejektor mögött levő ejektorral együtt. Ennek következtében a ciklusnak ezen első periódusa alatt a gázok folyamatos mozgása jön létre az üvegszalag pályájára keresztben, annak mindkét oldalán, ellentétes irányokban, amint ezt az 5. ábrán 65 feltüntetett teljes vonalú nyilak mutatják. A ciklus 9
