163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

163269 függőleges akna, mint pl. a klasszikus Pittsburgh eljárásnál. Másik lehetőség, hogy az akna vízszintes helyzetű, és ebbe a szalag terelőgörgőn való áthaladás és irányváltoztatás után jut be. Vízszintes aknát használnak a klasszikus Libbey—Owens típusú eljárásnál. Természetesen a hagyományos eljárások számos változata lehetséges, és egy adott eljárás különböző típusú hagyományos eljárások jellemzőit testesítheti meg. Példaként említjük, hogy vízszintes akna használható egyes olyan eljárásoknál, amelyeknél az üvegszalagot ugyanúgy nagyobb mélységű üvegolvadék-fürdőből húzzak, mint a klasszikus Pittsburgh eljárásnál, azonban a szalagot terelőgörgőn vezetik át, mint a klasszikus Libbey— Owens eljárásnál. Az üvegszalag minden ismert üveghúzási eljárásnál ki van téve olyan környezeti gépáramok hatásának, amelyek az üvegszalagra mind időben, mind térben egyenlőtlen hűtőhatást gyakorolnak. Ezeknek az áramlásoknak különféle oka lehet. A húzókamra és a hőkezelőakna összekapcsolása révén a hőkezelőaknában kéményhatás lép fel, aminek eredményeként természetes léghuzatáramok rendszere jön létre, és halad át a húzókamrán és a hőkezelőaknán. A szalag középső tartománya mentén ugyanakkor forró gáz-áramok haladnak felfelé a rendkívül forró húzási tartományból, a húzókamrán keresztül a hőkezelőakna felé, és hidegebb gázáramok haladnak vissza a húzókamra felé a hőkezelőaknából a berendezés falai mentén. A kéményhatás különösen erőteljes, ha a hőkezelőakna függőleges. A kéményhatás azonban igen jelentős tényező a klasszikus Libbey— Owens vagy Colburn eljárásnál és egyéb, vízszintes hőkezelőaknát alkalmazó eljárásoknál is. Az említett kémény hatás következtében fellépő felszálló forró gázáramok hőmérséklete és sebessége megnövekszik a húzókamrán való áthaladásuk közben, és a húzókamra felső részében turbulenciát hoznak létre. E turbulens áramok és a húzókamrából a hőkezelőaknába és ellenkezőleg áramló természetes léghuzat-áramok között kölcsönhatás van. Ez a kölcsönhatás komplex áramlási rendszer kialakulását eredményezi, amely ugyancsak hozzájárul az üvegszalagra keresztben tapasztalható hátrányos hőeloszlás létrejöttéhez. A húzókamrába a hőkezelőaknából visszafelé áramló hidegebb gáz egy része a húzókamrán belül, annak falai mentén lefelé halad, majd miután felmelegszik, befelé áramlik általában felfelé irányuló ferde pályák mentén, hogy ilymódon találkozzék az üvegszalag pályájának középső hosszanti része mentén felfelé haladó fő-konvekciós gázárammal. Az ilyen áramlás során e hidegebb gáz egy része átszivárog az üvegszalag pályája szélességének külső részein, és ez ugyancsak hátrányos körülmények kialakulásához vezet. A környezeti feltételekben jelentkező termikus heterogenitás további oka, hogy a környező levegő szivárgó áramai bejutnak a húzókamrába a tűzálló falak repedésein át, vagy az e falak és az azokon át a húzókamrába benyúló alkatrészek közötti kapcsolat tömítetlenségei révén. A hátrányos környezeti gázáramok további okát képezik a húzókamrában adott esetben elhelyezett hűtőszerkezet vagy hűtőszerkezetek. A hűtőszerkezetet általában az üvegszalág egyik vagy mindkét oldalán, az üvegszalag kiindulási pontjához közeli szinten helyezik el annak érdekében, hogy meggyorsítsa az üvegolvadéktömegből húzott üvegszalag lehűlését. Az ilyen hűtőszerkezetek által lehűtött gázok leszállnak a húzási tartományban tartózkodó üvegolvadék felé, és befolyásolják a hőelosztást a korábbiakban említett kéményhatás következtében létrejövő, felfelé haladó fő-ára-5 mokban. Az ilyen leszálló gázáramokban, az üvegszalag szélességére keresztben tekintett egyes tartományok között jelentkező hőmérsékletkülönbségeket igen nehéz kiküszöbölni. Természetesen e gázok hűtőhatásában jelentkező minden egyenlőtlenség jelentős hátrányos 10 hatást gyakorol a húzott üvegszalagra, mivel éppen olyan helyen érik az üvegszalag felületét, ahol az üvegnek igen alacsony a viszkozitása. Egyes eljárásoknál egy vagy több járulékos hűtőszerkezetet alkalmaznak, a húzókamrában magasabb 15 szinten elhelyezve. Minden ilyen járulékos, magasabb szinten elhelyezett hűtőszerkezet tovább növeli az üvegszalag hűtési sebességét, azonban az ilyen hűtőszerkezet hatása a húzókamrában kialakult konvekciós áramok áramlásképére teljesen eltérő az üvegszalag kiindulási 20 pontja közelében elhelyezett hűtőszerkezet hatásától. A termikusan heterogén gázáramok ezen a magasabb szinten különleges hatást fejtenek ki az üvegszalagra, valamint a húzókamra magasabban fekvő tartományaiban az üvegszalag felületeinek állapotáraa jellemző áram-25 láskép és az ilyen áramok sebessége következtében. Jól ismert, hogy a környezeti gáz-áramok egyenlőtlen hűtőhatása az oka a húzott síküveg geometriájában mutatkozó hibáknak. Pontosabban, az egyenlőtlen hűtőhatás meggátolja olyan síküveg húzását, amelynek felü-30 létei minden pontban ténylegesen sík és párhuzamos felületek. Mivel az üvegtábla felületei nem tökéletesen síkpárhuzamosak, az ilyen síküveg a rajta áthaladó fénysugarak törését (szögelhajlását) okozza, úgyhogy az ilyen üvegen át szemlélt tárgyak bizonyos körülmények 35 között torzítottan látszanak. A húzott síküvegben jelentkező hibák különféle típusúak lehetnek. Egyes hibák az üveg húzási irányával többé-kevésbé párhuzamosan futó hullámok alakjában jelentkeznek. Ezeket a hibákat elsősorban az üvegszalag 40 kiindulási helyéhez közel elhelyezett hűtőszerkezettől vagy hűtőszerkezetektől lefelé áramló hideg levegő hatása okozza — amint ezt a korábbiakban már említettük. Ezek a hibák jól észlelhetők, ha a tárgyat lapos szögben szemléljük az üvegen keresztül a húzás irányára 45 merőleges síkban, különösen a nézőszög változtatásakor. További hibafajta a „kalapácsnyom" néven ismert hiba. Ez a hiba általában 1—4 cm átmérőjű, rendezetlen elhelyezkedésű sekély felületi benyomódások formá-50 jában jelentkezik. Ezek a hibák, amelyeket elsősorban a húzókamrában magasabb szinten elhelyezett járulékos hűtőszerkezet vagy hűtőszerkezetek hatása okoz — mint már említettük —, bár általában kevesbbé szembetűnőek, mint a hullámok, mégis feltűnnek a szemlélőnek, 55 mivel torzító hatást gyakorolnak az üvegen keresztül, annak síkjához képest kis szögben szemlélt tárgyakra. Egy még további hibafajta egymást metsző átlós és függőleges vonalak formájában jelentkezik, elsősorban az üvegszalag szélességének külső részein, és ezek 60 az átlós vonalak az oldalélektől távolodva felfelé haladnak az üvegszalag középső része felé. Ez a hibafajta többek között a hőkezelőaknából a húzókamra falai mentén visszafelé áramló gázok egy részének a húzókamrán belül, az üvegszalag szélső tartományaira ke-65 resztben, felfelé irányuló ferde pályák mentén történő 2