163269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

5 163269 6 mozgásának, valamint a húzókamra falain át beszivárgó hidegebb levegő-áramok hatásának tulajdonítható. A húzott síküvegben számos esetben jelentkeznek olyan hibák, amelyek kontúrvetítő készülékben korlátozott hosszúságú sötét sávok formájában jelentkeznek. Ezek a hibák (a továbbiakban „sötét sávok") hosszúkás, sekély felületi benyomódások. A hullámoktól eltérően ezek a hibák nem húzódnak folyamatosan az üvegszalag teljes hosszában, azonban sokkal nagyobb kiterjedésűek, mint a kalapácsnyomok, és hosszúságuk esetenként eléri, sőt meghaladja az 50 cm-t. Ezek a sötét sávok általában nem vehetők észre szabad szemmel, azonban — hacsak súlyosabb hibák nem takarják — észlelhetők akkor, ha a síküvegen keresztül egy, a fényt szóró ernyőre kis (15°-nál kisebb) szög alatt fénysugarakat bocsátunk. A hullámok formájában jelentkező felületi hibák jelenléte szükségképpen kisebb helyi változásokat okoz a síküveg két különböző pontban mérhető vastagsága tekintetében, azonban a síküveg általános és nagyobb vastagságváltozásokat is szenvedhet. Ezeket az általános vastagságváltozásokat nem felületi hibák okozzák, hanem az üvegolvadék-tömegből húzással az üvegszalag szélességének különböző részeibe jutó üvegolvadékmennyiségek közötti, viszkozitásváltozásnak tulajdonítható különbségek. Abban az esetben, ha az üvegszalag felületén hullám-hibák is előfordulnak, az általános vastagságváltozások a síküvegre keresztben különböző tartományokban mért átlagos vastagságában különbségeket okoznak. Az a törekvés, hogy felületi húzási eljárással előállított, húzott síküvegnél megközelítsék azt az ideális minőséget, amely teljesen mentes az optikai hibáktól, arra ösztönözte a síküveget előállító iparban dolgozó dolgozókat, hogy megoldást keressenek előnyösebb hőeloszlás létrehozására abban a környezetben, amelyen keresztül az üvegszalag húzása és lehűtése megtörténik. Ennek eredményeként különféle korrekciós intézkedéseket javasoltak már, amelyek arra irányulnak, hogy az üvegszalag-pályán keresztirányban fellépő hőmérsékleteloszlást szabályozhatóvá és kedvezőbbé tegyék abban a tartományban, ahol az üvegszalagot alkotó üvegnek igen alacsony a viszkozitása, és leginkább hajlamos a deformációra a helyi hőmérsékletváltozások hatására. A javaslatok valójában arra irányultak, hogy meghatározott hőmérsékleti és sebességi paraméterekkel rendelkező gáz-áramokat hozzanak létre a húzókamra alsó részében, és ezzel helyettesítsék a különböző konvekciós áramok szeszélyes eloszlású hűtőhatását, vagy pedig, hogy ezeket a konvekciós áramokat a húzókamra alsó részében oly módon befolyásolják, hogy azok eloszlása az üvegszalag pályájára keresztben módosítható legyen. A gyakorlatban a javasolt intézkedések közül egyesek alkalmasnak bizonyultak a síküveg optikai minőségének javítására, nevezetesen a hullámok előfordulásának kiküszöbölése vagy csökkentése révén. Azonban, az e korrekciós intézkedések továbbfejlesztésére és finomítására irányuló törekvések ellenére is a síküvegben jelentkeznek még bizonyos finomabb felületi hibák, amelyek, bár nem érintik a síküveg optikai minőségét olyan mértékben, mint a hullámok, mégis optikai torzítást okoznak, és alkalmatlanná teszik a síküveget olyan esetekben történő felhasználásra, amikor igen jó optikai minűségű síküvegre van szükség. Az említett finomabb hibákon a „sötét sávokat" értjük. A tapasztalatok szerint ezek a hibák még akkor is megmaradnak, ha a hűtés egyenlőtlenségének kiküszöbölésére szolgáló, ismert korrekciós intézkedéseket alkalmazzuk. A technika ilyen állása mellett tehát szükség volt olyan eljárás létrehozására, amelynek révén sík felületekkel rendel-5 kező, egyenletes vastagságú, és egyébként is optimális optikai minőségű síküveget teljes biztonsággal lehet húzni. A találmány célja, hogy olyan további korrekciós intézkedést szolgáltasson, amely befolyásolva azokat 10 a körülményeket, amelyeknek a húzott síküveg felületei ki vannak téve, lehetővé teszi a síküveg megvalósítható minőségének további javítását. A találmány közelebbi célja, hogy korrekciós intézkedést szolgáltasson a sötét sávok előfordulásának kiküszöbölésére vagy csökkenté-15 sere. Ennek megfelelően a találmány eljárás síküveg előállítására, amelynél egy húzási tartományba üvegolvadékot juttatunk, és ebből a tartományból az üveget folyamatos szalag formájában húzzuk, amelyet az üveg 20 megszilárdulását és lehűlését biztosító zónákon vezetünk keresztül, és amelyre az jellemző, hogy az üvegszalag pályája mentén legalább egy pár, egymást követő pozíció közül az egyik pozícióban gáz-kiszorító erőt fejtünk ki és ily módon az üvegszalag környezetében 25 lévő gázok mozgását állítjuk elő az üvegszalag egyik oldalán a szalagra keresztben egyik irányban, és a másik pozícióban ugyancsak gáz-kiszorító erőt fejtünk ki és ily módon az üvegszalag környezetében lévő gázok egyidejű mozgását állítjuk elő ugyanazon az oldalon az 30 üvegszalagra keresztben, azonban ellentétes irányban, és az említett pozíciók az üvegszalag pályája mentén egymástól olyan távolságra helyezkednek el, hogy két pont között az üveg viszkozitásának különbsége nem haladja meg a 102,5 poise-t, és a két pozíció közül leg-35 alább az egyikben az üvegszalag viszkozitása nem kevesebb, mint 107,6 poise, és nem több, mint 1013 poise. Azt tapasztaltuk, hogy ha ilyen gázmozgást hoztunk létre, az jelentős mérvű kedvező hatást gyakorolt a síküveg felületének minőségére. Valóban, a gázmozgás 40 kiküszöbölte vagy csökkentette a sötét sávok előfordulását, amelyeket eddig az ismert korrekciós intézkedések alkalmazása mellett sem lehetett megszüntetni. Ez, a találmány révén elérhető előny meglepő. Érthető módon az eddigiek során, amikor kedvezőbbé akarták tenni 45 azt a gáznemű környezetet, amelyen keresztül az üveget húzzák, a figyelmet az üvegszalag pályájának azokra a tartományaira kellett fordítani, ahol az üveg viszkozitása igen alacsony. A legtöbb üveghúzási eljárásnál az üveg viszkozitása a húzókamra alsó részében, az üvegszalag 50 kritikus alakulási tartományában lényegesen alacsonyabb, mint 107,6 poise. Eltérően azoktól a korábban javasolt, említett korrekciós intézkedésektől, amelyek az üvegszalag legforróbb tartományaiban bekövetkező jelenségekkel kapcsolatosak, a találmány szerinti eljárás 55 értelmében az üvegszalag környezetére az üvegszalag kialakulásának eltérő fázisában kell hatást gyakorolni. A találmány szerinti eljárás számos foganatosítási módjánál a szükséges intézkedést — amint ezt az alábbiakban még kifejtjük — éppen a hőkezelőaknán belül 60 hajtjuk végre. A találmány szerinti megoldással elért eredmények arra a feltételezésre vezetnek, hogy a zavaró hatású sötét sávok, amelyeket eddig lehetetlen volt kiküszöbölni, részben vagy főként azon gáz-áramok komplex 65 rendszerének a hatására jönnek létre, amelyek a húzó-3