163244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-pirrolidino-8-rövidszénláncú -alkil-5-8- dihidro-5-oxo-pirido[2,3-d] pirimidin-6-karbonsav-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL IE ÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VIII. 30. I (DA—285) Japán elsőbbsége: 1970. VIII. 29. (75812/1970) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163244 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 57/20 \ / i , Feltalálók: MATSUMOTO Jun-ichi vegyész, Settsu-shi, Osaka-fu SERINE Yutaka vegyész, Suita-shi, Osaka-fu TAKASE Yoshiyuki vegyész, Amagasakai-shi, Hyogo-ken NAKAMURA Sinichi vegyész, Takatsuki-shi, Osaka-fu Japán Tulajdonos: Dainippon Pharmaceutical Co., Ltd. cég, Osaka, Japán Eljárás 2-pirrolidino-8-(rövidszénláncú)-alkil-5,8-dihidro-5-oxo­-pirido[2,3-d]pirimidin-6-karbonsav-származékok előállítására í A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új 2-pirrolidino-8-alkil- 5,8-dihidro-5-oxo-pirido[2,3- djpiri­midin-6-karbonsav-származékok előállítására. Ebben a képletben R1 hidroxil-, formiloxi-, benzoiloxi-, kevés szénatomos alkanoiloxi- vagy kevés szénatomos alkil- 5 szulfoniloxicsoportot, R kevés szénatomos alkilcsoportot és R2 hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsopor­tot jelent. Előnyös, ha R1 hidroxilcsoportot, és R kevés szén- 10 atomos alkilcsoportot képvisel. Kevés szénatomos alka­noil- és kevés szénatomos alkilcsoporton 1—4 szén­atomos csoportokat, illetve vegyületeket értünk ebben a leírásban. Az új vegyületeknek erősebb az antibakteriális hatása 15 Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokkal szem­ben, mint magának az 1 129 358 számú brit szabadalmi leírásban ismertetett 2-pirrolidino-8--alkil-5,8-dihidro-5--oxo-pirido[2,3-d]-pirimidin-6-karbonsavnak. Az új ve­gyületek felszívódása a bélben kiváló, úgyhogy kifejt- 20 hetik teljes farmakológiai hatásukat. Vízben való old­hatóságuk is nagyobb. A találmány értelmében az új vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a) egy II általános képletű vegyületet — ebben a kép- 25 létben R1 a fenti jelentésű — egy III általános képletű vegyülettel reagáltatunk — ebben a képletben R és R2 a fenti jelentésűek, és X halogénatomot vagy kevés szénatomos alkiltiocsoportot jelént, b) valamely I általános képletű vegyületet — ebben 30 a képletben R és R2 a fenti jelentésűek, és R 1 hidroxil­csoportot jelent — a megfelelő savval vagy annak reak­cióképes származékával ismert módon reagáltatva észte­rezünk. Ha X alkiltiocsoportot képvisel, akkor a kiindulási anyagok alkalmas iners oldószerben oldva vagy szusz­pendálva néhány óra hosszat atmoszferikus nyomáson és szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten reagáltathatok. Szükség esetén a reakció nyomás alatt hajtható végre. Például szobahőmérséklettől 160 °C-ig terjedő hőmérsékletek és 0-tól 20 att-ig terjedő nyomások használhatók. Az oldószert a reagáló anyagok oldhatósága szerint választjuk meg. Oldószerként használhatók kevés szén­atomos alkoholok, például etanol és propanol, aromás szénhidrogének, például benzol és toluol, halogénalká­nok, például diklóretán és kloroform, éterek, például tetrahidrofurán, dioxán és difeniléter, acetonitril, dimetil­szulfoxid és dimetilformamid. Ha X halogénatomot képvisel, akkor gyakorlatilag kvantitatív hatásfok érhető el a kiindulási anyagoknak oldószerben atmoszferikus nyomáson való melegítésé­vel. A reakcióhőmérséklet előnyösen 60—160 °C. Ugyanazok az oldószerek alkalmazhatók, amelyeket fent felsoroltunk. Az észterezést ismert módon egy megfelelő savval vagy funkcionális származékával, adott esetben oldószer és az észterezést elősegítő szer jelenlétében végezhetjük. A reakció kielégítően végbemegy szobahőmérsékleten, 163244 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom