163207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretánok előállítására
163207 19 -bisz-(3-hidroxipropil)karbamid, N,N-bisz-(3--hidroxipropil)karbamid, N,N-bisz-(3-hidroxipropil)tiokarbamid, 3-hidroxi-propiluretán, 3--hidroxipropilguanidin, leucinamid, izoleucinamid, 3-aminopropilszulfonamid, 3-aminopropilkarbamid, 3-aminopropil-tiokarbamid, 3-aminopropiluretán, guanilpropilamin, 3-aminopropilguanidin, 3-karboxipropilkarbamid, glutársavdiamid, 3-karbonarnidopropilkarbamid, 3-guanil-butiramid, 3-karbonamidopropilguanidin, trimetilén-bisz-karbamid, trimetilén-bisz-tiokarbamid, 3-hidrazinobutiramid, 3-hidrazinopropilkarbamid, 4-aminovajsavamid, 5-amino-valeriánsavamid, 6-amino-kapronsavamid, 11-amino-undekánsavamid, 1,4-tetr ametilén-bisz-karbamid, 1,6-hexametilén-bisz-karbamid, 2,2-dimetil-1,3-trimetilén-bisz-karbamid, almasavdiamid, aszparaginsavdiamid, citromsavdiamid, az izomer amino-ftálsavdiamidok és hidroxiftálsavdiamidok, citromsav-diureid, amino-ftálsavdiureid. aszparaginsavdiureid, karbaminsav-2-hidroxietüészter, hidroximetildiciandiamid, N,N'-bisz-hidroxietildiciandiamid, 6-metilaminokapronsavamid, 6-aminokapronsavamid,. 6-aminokapronsavmetilamid, 6-metilaminokapronsavmetilamid, 6-aminokapronsavetanolamid, maleinsav-bisz-amid, ftálsav-bisz-amid, izoftálsav-bisz-amid, tereftálsav-bisz-amid, hidroxietoxi-propionsavamid, hidroxihexiloxipropionsav, 6--aminokapronsavureid, 11-aminoundekánsavureid, p-aminobenzamid, p-aminobenzureid, glutársavamid. Az említett Y—X—NHR, ill. Y—R2— (X— —NHR),, általános képletű vegyületeket a jelenlevő NCO-csoportokra számítva ekvivalens mennyiségben, azonban feleslegben is alkalmazhatjuk. Előnyösen 1,0—2,5 és különösen előnyösen 1,0—1,5 közötti mólarányt alkalmazunk. Az egyenértékűnél kisebb, és különösen 0,6—1 közötti mólarány alkalmazása, elsősorban az elágazott és emiatt később térhálósított molekulaszerkezetet véve figyelembe, azonban ugyancsak szükséges lehet. Ennél a foganatosítási módnál a NCO/OH arány az előpolimer felépítésében ugyancsak meghaladhatja a 2 értéket és egészen 3-ig terjedhet. —X—NHR általános képletű végcsoportokat oly módon állítunk elő, hogy láncvégi NCO-csoportokat tartalmazó előpolimereket ammóniával vagy primer aminokkal, pl. metilaminnal, etilaminnal, etanolaminnal reagáltatunk. Ehhez célszerűen az aminkomponensből indulunk ki, és az előpolimert hozzáadagoljuk, vagy az amint a reakcióképesség csökkentése érdekében karbonáttá alakítjuk át. A reakciót végrehajthatjuk víz jelenlétében. A karbamidot, tiokarbamidot, alkilin-bisz-karbamidokat, aminokarbonsavamidokat és -ureideket, imidazolidont, valamint a triazin aminoszármazékait különösen előnyösen alkalmazzuk. R általában hidrogént jelent, azaz formálisan az ammónia acilszármazékairól van szó. Az —X—NH2 általános képletű végcsoportok különösen nagy reakcióképességet biztosítanak form-20 aldehiddel és reakcióképes metilolvegyületek kel, valamint azok étereivel szemben, és ez a kö rülmény a szobahőmérsékleten vagy csak kezessel magasabb hőmérsékleten térhálósodó disz 5 perziók szempontjából különösen lényeges. A he lyettesített karbamidok közül az imidazolidot (etilénkarbamid) és annak származékai különö sen reakcióképesek, és ezért előnyösen alkal mázhatok. 10 Néhány az anionos módosító komponensek kö zött felsorolt vegyület (lásd 22—2.6. oldal) is al kalmas NCO-csoportokat tartalmazó előpolime rekkel való reakcióra és olyan poliuretánok ki alakítására, amelyek formaldehiddel szemben re 15 akcióképes végcsoportokat tartalmaznak. Ezel elsősorban azok a vegyületek, amelyek mine NCO-csoportokkal szemben reakcióképes csoportokat, amid- vagy ureidcsoportot, mind pedij karboxil-, ill. szulfonsavesoportot — adott eset 20 ben só formában — tartalmaznak. Ezekre példák a következők: dioximaleinsavmonoamid, borkősavmonoureid, oxalursav, cit romsavmono- és -diamid, citromsavmono- é: -diureid, borkősavamid, aszparagin, glutamin 25 aszparaginsavmonoureid, glutaminsavmonoureid ureidoborostyánkősav, acetamid-C-szulfonsav acetilkarbarnid-C-szulfonsav, acetilguanidin-C -szulfonsav, propionil-karbamid-ra-szulfonsav propionamid-a-szulfonsav, butiramid-a-szulfon 30 sav, izobutiramid-a-szulfonsav, acetoguanaminszulfonsav, N-metil-aszparagin, N-metil-aszparaginsavureid, N-hidroxietil-aszparagin, N-hidr oxietil-aszparaginsavureid, a következő addíció; termékek: aminoamidok vagy aminoureidek é; 35 a,/Melítétlen karbonsavak, aminokarbon- vag; -szulfonsavak és a,/?-telítetlen karbonsavamidok vagy -ureidek addíciós termékei, N-karbonami dometil-glicin, N-karbonamidometil-6-amino hexánsav, N-karbonamidometil-antranilsav 40 karboximetil-aminoacetilkarbamid, azultonok é i#-lakton.ok, mint /?-propiolakton addíciós termé kei karbamidokra és karbonamidokra, pl. 3 -ureidopropánszulfonsav, 3-ureidobutánszulfon sav, 2-ureidopropionsav. 45 Éppúgy felhasználhatók olyan adduktok is amelyeket karbamidokból vagy karbonamidok ból aminometilezési vagy szulfometilezési reak ció útján állítottak elő. Világos, hogy a szulfo nok, laktonok, karbonsavanhidridek addícióját 50 valamint az aminometilezési és szulfometilezés reakciókat az aminóvégcsoportokat tartalmaz« poliuretánon a diszpergálás előtt is végre lehe hajtani. Hasonlóan a megfelelő (aktív) kationos ve 55 gyületek, pl. a-dimetilamino-/?~hidroxipropion amid is alkalmazhatók. Az —X—NHR, ül. —X—NH2 általános kép. létű végcsoportokat más módon is bevihetjük pl. úgy, hogy a poliuretán előállításakor (rész 60 ben) láncvégi karbonamid- vagy ureidcsoporto kat tartalmazó poli(észter)amidokat alkalmazunk és ebben az esetben az egyenértékűnél kisebl mennyiségű diizocianátot használunk. További lehetséges módszer láncvégi karboxil 65 csoportokat tartalmazó poliésztereket vagy építő
