163207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretánok előállítására
163207 slektrolit legalább 4 milliekvivalens% sócsopor:ot vagy sóképzésre alkalmas csoportot tartalmaz, amelyet az eljárás során sócsoportokká alakítunk át, és láncvégi, formaldehiddel szemben reakcióképes csoportként helyettesítetlen amid-, sarbamid- vagy biuretcsoportot tartalmaz. A találmány szerint poliuretán elektrolitként elsősorban a következő csoportokat tartalmazó vegyületek jönnek számításba: (+) -S— (+) I -N P(+) (-) <-) coo —so3 --o(—) -SO.! (—) -so2 -P < o o R ahol R szubsztituens jelentése alkil, cikloalkil, iralkil, aril). A találmány előnyös foganatosítási módja absan is áll, hogy a poliuretándiszperziókat a hőcezelés előtt, alatt vagy után 4,2—2 közötti pH:rtékre állítjuk be, ill., hogy a diszperziókba a eljes vízmennyiség legalább felének beadagolá;a után 0,5—,20 súly% 110—4000 közötti moleculasúlyú poliizocianátot emuigeálunk bele. Ebben az összefüggésben diszperziókon általá>an heterogén, kétfázisú víz-poliuretán rendsze•eket értünk, különösen olyanokat, amelyekben 1 folytonos fázis víz. Ebben a fogalomba a kb. i mikronnál nagyobb részecske átmérőjű ülepelőszuszpenziók, valamint a kb. 10—100 m« rézecske átmérőjű kolloidoldatok, vagy szólok is >eletartoznak. Az optikailag tiszta, homogén vies oldatok azonban nem tartoznak ide. A formaldehiddel szemben reakcióképes acileett aminocsoportot tartalmazó poliuretán elektolitot vízben elodiszpergáljuk, és ezután metil-Icsoportok kialakítása céljából formaldehidet artalmazó vizes oldattal elegyítjük. A formaliehidet tartalmazó vizes oldatokat 11—1,5, előtyösen 11—9, és 4—1,5 közötti pH-értékeken eagáltatjuk. Előnyösen olyan kiindulóanyagot asználunk, amelynek acilezett aminocsoportja :elyettesítetlen amid-, karbamid- vagy biuretsoport. A találmány szerint szóba jöhető poliuretánpolielektrolitok előállítására alkalmas több rekcióképes hidrogénatomot tartalmazó vegyüleek lineárisak vagy elágazottak, és molekulasúlyuk 50—^20 000, előnyösen 50—8(000 között van. Izek az önmagukban ismert vegyületek láncvégi idroxil-, karboxil-, amino- vagy merkaptocsoortokat tartalmaznak: amennyiben nagyobb íolekulasúlyú vegyületekről van szó, a polihidrxilvegyületek, pl. poliészterek, poliacetálok, oliéterek, politioéterek, poliamidok és poliész;ramidok, vagy az egynél több hidroxilcsopor)t tartalmazó vinilpolimerek is előnyösen alkalíazhatók. Poliéterként pl. a sztiroloxid, etilénoxid, ropilénoxid, tetrahidrofurán, butilénoxid, epilórhidrin, polimerizációs termékeit, valamint 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ezek kopolimerizáció jávai vagy oltásos kopolimerizációjával előállított termékeket, valamint a több vegyértékű alkoholok vagy azok keverékeinek kondenzációs termékeit, és a több vegyértékű alkoholok, aminők, poliaminok és aminoalkoholok alkoxilezésével előállított poliétereket említjük meg. Izotaktikus polipropilénglikol ugyancsak alkalmazható. Nagy alkilénoxid-tartalmú termékek, amennyiben azok vízoldható poliuretánokat eredményeznek, nem alkalmazhatók. Poliacetálként pl. a glikolokból, mint dietilénglikolból, trietilénglikolból, 4,4"-dioxetoxi-difenil-dimetilmetánból, hexándiolból és formaldehidből előállítható vegyületek jönnek számításba. Ciklikus acetálok polimerizációjával is megfelelő poliacetálok állíthatók elő. Politioéterként elsősorban a tiodiglikol kondenzációs termékeit önmagával és/vagy más glikolokkal, dikarbonsavakkal, formaldehiddel, aminokarbonsavakkal, vagy aminoalkoholokkal említjük meg. A reakciópartner szerint ezek a termékek politioéterek, politiokeverékéterek, politioéterészterek, politioéterészteramidok. Ilyen polihidroxilvegyületeket alkilezett formában is, ill. alkilezőszerekkel keverékben is alkalmazhatunk. A poliészterek, poliészteramidok és poliamidok közé számítanak a több értékű telített és telítetlen karbonsavakból, ill. azok anhidridjeiből és több értékű telített vagy telítetlen alkoholokból, aminoalkoholokból, diaminokból, poliaminokból és azok keverékeiből előállított, túlnyomóan lineáris vagy elágazott láncú kondenzátumok, mint pl. a politereftalátok vagy a polikarbonátok. Laktonokból, pl. s-kaprolaktonból vagy hidroxikarbonsavakból előállított poliészterek ugyancsak alkalmazhatók. A poliészterek hidroxilvagy karboxilvégcsoportokat tartalmazhatnak. Felépítésükhöz alkoholkomponensként részben vagy egészben nagyobb molekulasúlyú polimerek vagy kondenzátumok, mint pl. poliéterek, poliacetálok, polioxidmetilének, ugyancsak alkalmazhatók. A telítetlen poliészterek lehetnek vinilmonomerekkel oltottak. A poliészterek felépítéséhez különösen előnyösen alkalmazható vegyületek a következők: etilénglikol, dietilénglikol, trietilénglikol, tetraetilénglikol, 1,2-propilénglikol, 1,3-propilénglikol, 2,3-butándiol, 1,4-butándiol, 1,5-pentándiol, 1,6--hexándiol, 2,:2-dimetil-l,3-propándiol, ciklohexándimetanol, kinit, glicerin, trimetilolpropán, hexántriol, pentaeritrit, buténdiol, bisz-hidroxietildián, borostyánkősav, glutársav, adipinsav, parafasav, ftálsav, izoftálsav, tereftálsav, tereftálsavdimetilészter, tereftálsav-bisz-glikolészter, maleinsavanhidrid, fumársav, 6-hidroxikapronsav, 4-hidroxibenzoesav, trimellitsav. Uretán- vagy karbamidcsoportokat már tartalmazó polihidroxilvegyületek, mint adott esetben módosított természetes poliolok, pl. ricinusolaj, szénhidrátok, ugyancsak felhasználhatók. Elvileg bázikus nitrogénatomokat tartalmazó polihidroxilvegyületek. pl. polialkoxilezett primer aminők vagy poliészterek, 01. politioéterek,
