163160. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen levegőhálózetról működő, zárt olajterű pneumohidraulikus előtolóberendezés

163160 6 telőtuskóba pedig két, villamos kivezetéssel el­látott fémütköző van beépítve. A vezérdugattyú­nak a házból kiálló hasított perselyben mozgó szára a kívánt helyzetben megnyom egy, a hasí­tott hüvelyben rögzített fémtömbben rugó eile- 5 neben elmozduló szigetelt tuskót. A szigetelt tuskóval együtt mozgó fémlemez felütközik a fémtömbben fixen elhelyezett, egymástól és a fémszerkezettől elszigetelt villamos csatlakozás­sal ellátott két fémütközőn. A felütközés pilla- 10 natában söntölődik a külső vezérlőrelé tekercsé­nek impedanciája, amivel vezérlőjel adható a du­gattyúk mozgását létrehozó levegőszelepnek vagy -szelepeknek. Ezen szerkezet nagy előnye az egyszerűség !5 mellett az, hogy a villamos és mechanikai érint­kezés egyidőben történik, ami lehetőséget ad a dugattyúk tetszés szerinti gyors vagy lassú visz­szavezérlésére. on A találmány szerinti berendezés olajtartálya átlátszó fedelű, amely a felső végén szellőzőlyuk­kal rendelkező zárócsavarral, alsó részén pedig a csőcsatlakozó csavarjában golyós visszacsapósze­leppel van ellátva. A tartály egyrészt olajfeltöl­tésre, másrészt a tartalék olaj tárolására, vala­mint az olaj szintjének és mindenkori állapotá­nak ellenőrzésére szolgál. A golyós szelep hár­mas feladatot lát el: egyrészt a vezérlődugattyú előre-hátra mozgatásával a golyós szelepen ke- 30 resztül a vezérlőtér automatikusan feltöltődik olajjal, másrészt a térből kiáramló levegő a go­lyó — szándékosan — nem tökéletes zárása kö­vetkeztében kijut a rendszerből, harmadszor pe­dig megakadályozza, hogy nyomásnövekedés ese- 35 tén az olaj a hengerből visszajusson a tartályba. A találmányt a továbbiakban egy példakép­peni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részlete­sebben ábráink segítségével, melyek közül: az 1. ábra a fúróegységben alkalmazott elő- 40 tolóberendezés és a hozzá tartozó olajtartály hosszmetszete; az ábrán együttesen van feltün­tetve a szakaszos fúrási, valamint a mélylyuk­fúrási mozgásciklust megvalósító szerkezet; a 2. a) ábra az úgynevezett normál fúrási; a 2. b) ábra a szakaszos fúrási; a 2. c) ábra pedig a mélylyukfúrási mozgás­ciklus ismert diagramjait tünteti fel. A diag­ramokban kettős nyíllal jelzett szakaszok a 5() gyors járati, az egy nyíllal jelzett szakaszok pe­dig az előtolási útszakaszokat jelentik, a nyíl­irányok egyúttal a mozgás irányát is megadják. Az 1 ház felső furatában mozog a 2 főorsót magában foglaló 3 fődugattyú, amely az előtoló- 55 hüvellyel egy darabból van kialakítva. Az elő­tolóhüvely 10 fogazattal van ellátva. A 3 fődu­gattyú akkor halad előre, ha a 4 tér nyomóle­vegőt kap. A 3 fődugattyú teljes homlokfelülete részt vesz a nyomóerő kialakításában, mivel a 2 60 főorsó 27 menesztőhüvelyének tengelyére a 28 tömítőgyűrűn keresztül van — tengelyirányban elmozdulhatóan — illesztve a 29 gyűrű, amelyet a 30 csap meneszt. A 26 hátsó tömb furatában a 31 tömítőgyűrűn keresztül a 32 állógyűrű van 65 45 elhelyezve, bepréselés útján. A forgó 29 gyűrű a 4 térből ható nyomólevegő hatására nekiszorul a 32 állógyűrűnek és egy meghatározott — kismér­tékű — súrlódóerő ellenében elvégzi a nyomóle­vegő tömítését kis és nagy fordulatoknál egy­aránt. A 4 térrel egyidőben az 5 tér is nyomólevegőt kap, aminek következtében a 11 fogazattal ellá­tott 6 dugattyú a 7 fogaskeréken keresztül moz­gatóerőt származtat át a 3 fődugattyú előtoló­hüvelyének. A 7 fogaskerék tengelyvége mind­két oldalon el van látva 8 süllyesztett kulcsnyí­lással, amely segítségével a 7 fogaskerék, illetve a 3 fődugattyú, valamint a 6 dugattyú mindkét irányban mozgatható. Ezen dugattyúk üzem köz­ben akkor mozdulnak ellenkező irányban, és foglalják el az 1. ábrán látható alaphelyzetüket, amikor a 9 tér kap levegőnyomást, a 4 és 5 tér pedig mentesül a nyomástól. A 12 vezérdugattyú az 1. ábrán bemutatott ál­lapotából — amely az alaphelyzetnek felel meg — azáltal mozdul jobbra, hogy a 6 dugattyú gyorsjárat után felütközik a 12 vezérdugattyún és azt a 16 fojtószelepen beállított előtolósebes­séggel magával viszi. Ilyenkor a zárt olajrendszer következtében a 15 tér olaja a 16 fojtószelepen át a 14 térbe áramlik. A 12 vezér dugattyú akkor megy vissza alap­helyzetébe, amikor a 13 térbe nyomólevegő jut, de egyidejűleg a 9 térbe adott nyomás a 6 du­gattyút is alaphelyzetébe viszi. A 12 vezérdu­gattyú hátramozgása közben a 14 tér olaja a 18 visszacsapószelepen keresztül áramlik vissza a 15 térbe. A 12 vezérdugattyú hátsó alaphelyzetét a 19 hasított hüvelyen állítható 20 anya — amelyen a 21 csap felütközik —, első helyzetét pedig a később ismertetendő mechanikus-villamos felüt­köző szerkezet határozza meg, amelyen a 12 ve­zértengelynek, illetve vezérdugattyúnak a hasí­tott perselyben mozgó szára ül fel. A 3 és 6 dugattyúk hátsó alaphelyzete nem változtatható és ezt a 22 csapon keresztül a 23 alaphelyzet-kapcsoló érzékeli. A 24 nyomógomb és 25 helyzetkapcsoló a 3 és 6 dugattyú kézi ve­zérlését teszi lehetővé. Az úgynevezett normál, valamint a szakaszos fúrási ciklusnál a 9 és 13 terek egyidejűleg kap­nak nyomólevegőt, vagyis az összes dugattyú egyidejűleg kerül alaphelyzetbe, míg az úgyne­vezett mélylyukfúrási mozgásciklusnál a rész­mozgások végén csak a 9 tér kap nyomólevegőt, azaz csak a 6 dugattyú és a vele kapcsolt 3 fő­dugattyú kerül alaphelyzetbe, míg a 12 vezér­dugattyú — közelítőleg — az egyes szakaszok végén elfoglalt helyzetében marad, s csak a cik­lus befejezésekor megy vissza — a többi dugaty­tyúval egyidejűleg —alaphelyzetébe. A szakaszos fúrásnál — amely esetben nincs szükség a 37 csapos dugattyúra — a 6 dugattyú gyors járatban felütközik a 12 vezérdugattyún és ettől kezdve előtolás következik mindaddig, amíg a 12 vezérdugattyú előhaladása következtében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom