163159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás feniléndiaminszármazékok előállítására

163159 vánatos, iners szerves oldószer vagy a II vagy III általános képletű vegyület feleslege lehet a reakcióközeg. Sem a hidrogén nyomása, sem az alkalmazott hőmérséklet nem lényeges, mégis az előnyös reakció-^hőmérséklet 120—200 °C, különösen előnyösen 140—180 °C, és előnyös, ha a hidrogén nyomása 13,6—81,5 att, különösen előnyösen 27—47,6 att. A reakció időtartama sem lényeges, rendszerint 1—10 óra, előnyös körülmények között 3—7 óra lehet. A reakciótermék ismert módon, például extrahálással különíthető el, és ismert módon, például átkristályosítással tisztítható. A b) eljárásváltozatot célszerűen iners szerves oldószerben, például dioxánban, 1—6 szénatomos alkanolban, benzolban, toluolban vagy a IV általános képletű vegyület feleslegében hajtjuk végre. Bár a reakció-hőmérséklet nem döntő tényező, kedvező az átalakulást 10—100 °C-on, előnyösen 40—70 °C-on végrehajtani. Előnyösen savlekötő szer, például egy tercier amin, mint a trietilamin, vagy egy szervetlen bázis, előnyösen alkálifémkarbonát, mint a nátrium- és káliumkarbonát jelenlétében reagáltatunk. A reakcióterméket ismert módon, például a reakcióközeg bepárlásával vagy extrahálással különítjük el, és ismert módon, például átkristályosítással tisztítjuk. Azokat a kiindulási anyagokként használt II általános képletű vegyületeket, amelyek képletében A fenilalkilcsoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy az V általános képletű vegyületeket — ebben a képletben A' a VI képletű csoportot jelenti, és n a fenti jelentésű — iners szerves oldószerben redukáljuk. Az V általános képletű vegyületeket redukáló katalizátor jelenlétében hidrogénnel redukáljuk. A katalizátor természete nem lényeges, célszerű azonban erre a célra platina- vagy palládiumkatalizátort, különösen 10%-os palládiumszén katalizátort használni. A reakcióban alkalmazott oldószer sem döntő tényező, noha előnyös 1—6 szénatomos alkanolt, különösen metanolt vagy etanolt használni. Sem a reakció hőmérséklete, sem a hidrogén nyomása nem lényeges, de előnyös az átalakulást 10—40 °C-on, különösen 20— 30 °C-on végrehajtani. Az előnyös hidrogénnyomás 1,36—47,6 att. Nem lényeges a reakció időtartama sem, ez oélszerűen 10 perc és 4 óra közötti, előnyös reakciókörülmények között 1—2 óra lehet. A kapott reakcióterméket ismert módon különíthetjük el, és ismert módon, például átkristályosítással tisztíthatjuk. A fenti eljárásban kiindulási anyagként használt V általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy A'—NH2 általános képletű amint — ebben a képletben A' a fenti jelentésű — iners szerves oldósaerben p-klórnitrobenzollal reagáltatunk. Ebben a reakcióban iners szerves oldószerként dimetilf ormamid, 1—6 szénatomos alkanolok és különösen dimetilszulfoxid használhatók. A reakciót oélszerűen savlekötő szer, például az aminovegyület fölöslege vagy nátrium^ vagy káliumkarbonát jelenlétében hajtjuk végre. A reakció-hőmérséklet nem döntő tényező, de előnyös 50—170 °C, különösen 100— 5 150 °C hőmérsékletet alkalmazni. A reakció időtartama sem lényeges tényező, de rendszerint 2—30 óra, előnyös körülmények között 10—20 óra lehet. A kapott reakcióterméket ismert módon, például extrahálással és az oldószer bepár-10 lásával különíthetjük el, majd ismert módon tisztítjuk. Azok a II általános képletű vegyületek, amelyek képletében A alkoxialkilcsoportot jelent, valamint a III általános képletű vegyületek, a IV 15 általános képletű vegyületek — ezekben a képletekben R2, R3 és Y a fenti jelentésűek — és az A'—NH2 általános képletű aminők — ebben a képletben A' a fenti jelentésű — ismertek, vagy ismert kiindulási vegyületekből ismert módon 20 állíthatók elő. A találmány szerint előállított I általános képletű vegyületek rendkívül kedvező farmakodinamikai hatásukkal tűnnek ki. Az I általános képletű vegyületek különösen elhízás ellen hatáso-25 sak, de a vér lipoidszintjét is csökkentik. Ezért az I általános képletű vegyületeket elhízás elleni szerekként és a vér lipoidszintjét csökkentő szerekként lehet alkalmazni. A napi adag 30—1500 mg lehet, ezt előnyösen naponta 30 2—4-szer 7,5—750 mg-os részadagokban vagy késleltetett hatású alakban lehet beadni. Az I általános képletű vegyületek közül kitűnik különösen jó hatásával az N-(3-izopropoxi)-N'-(2-oktil)-p-feniléndiamin. Az I általános képletű vegyületek gyógyászatilag elviselhető savaddíciós sóik alakjában is beadhatók. A savaddíciós sók hatáserőssége ugyanaz, mint a szabad bázisoké, és a szabad bázisokból alkalmas savakkal történő reakció útján, ismert módon állíthatók elő. A sóképzésre a szervetlen savak közül különösen a sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, a szerves savak közül a borostyánkősav, benzoesav, ecetsav, p-45 -toluolszulfonsav, benzoszulfonsav, almasav, makinsav, borkősav, citromsav, metánszulfonsav, ciklohexilszulfamoilsav bizonyultak alkalmasaknak. Az I általános képletű vegyületek perorálisan 50 tabletták, diszpergálható porok, granulátumok, kapszulák, elixírek, szuszpenziók és szirupok alakjában vagy parenterálisan injekciós oldatok vagy szuszpenziók alakjában adhatók be. Az előállítás és beadás könnyűsége szempont-55 jából előnyös gyógyszerkészítmények 50—

100 mg hatóanyagot tartalmazó szilárd készítmények, különösen a keményre töltött kapszulák és a tabletták. Ezek a tabletták és kapszulák a kö-60 vetkező alkotórészek felhasználásával ismert módon állíthatók elő, és elhízás ellen és a vér lipoidszintjenek csökkentésére naponta 2—4-szer egy-egy tabletta vagy egy-egy kapszula adható 65 be. 35 40