163142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laktámvegyületek előállítására
163142 10 7. példa 10 15 elegyet 30 percig —70 °C-on keverjük, majd az elegyhez lassú ütemben 4,1 ml (35,6 mmól) etil-oxalilkloridot adunk. A kapott elegyet 1 órán át —70 °Oon, majd fél órán át 0 °C-on keverjük. Az oldószert vákuumban lepároljuk, és a mára- 5 dékhoz 30 g jeget és 50 ml telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldatot adunk. Az elegyet 5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a pH=8 értékű vizes oldatot metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatot szárítjuk, bepároljuk, és a maradékot tisztítjuk. 2-Karbetoximetil-3-etoxioxalil-4-karboxi-5-dimetil-tiazolidint kapunk. Hozam: 52%. 7,5 mmól 2-karbetoximetil-3-etoxioxalil-4--karboxi-5-dimetil-tiazolidinhez 16 ml 1 n etanolos nátriumetoxid-oldatot adunk, és az elegyet 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az etanolt vákuumban lepároljuk, és a maradékot vízben oldjuk. Az oldatot metilénkloriddal extra- „„ háljuk, majd a vizes oldatot tömény foszforsavval pH=2 értékre savanyítjuk, és ismét metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatot szárítjuk és bepároljuk. 7-Karbetoxi-3-karboxi-2-dimetil-5,6-dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazolt kapunk, 35 amely azonos az 5. példában előállított tiazol-vegyülettel. Hozam: 25—50%. 10 mmól 7-karbetoxi-3-karboxi-2-dimetil-5,6--dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazol és 100 ml 10%-os sósavoldat elegyét nitrogénatmoszférában másfél 30 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, és 24 órán át folyamatosan metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatot bepároljuk. 3-Karboxi-2-dimetil-5,6--dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazolt kapunk, amely azo- 35 nos az 5. példában előállított termékkel. Hozam: 10%. 40 34,8 g (0,3 mól) piroszőlősav-etilészter, 75 g (0,525 mól) ortohangyasav-trietilészter és 75 g (0,75 mól) ecetsavanhidrid elegyét nitrogénatmoszférában 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd az elegyet desztilláljuk. Etil-2-oxo- 45 -4-etoxi-3-butenoátot kapunk, fp.: 79 °C/0,5 Hgmm. Hozam: 8%. 137 mmól etil-2-oxo-4-etoxi-3-butenoát és 110 mmól D-(—)-penicillamin jégecettel készített elegyéhez trifluorecetsavat adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten keverjük. A reakció és a feldolgozás körülményei azonosak az 5. példában leírttal. 4~Karboxi-5-dimetil-2-etoxioxalil-metil-tiazolidint kapunk. Hozam: 10—50%. 7,5 mmól 4-karboxi-5-dimetil-2-etoxioxalil-metil-tiazolidinhez 16 ml 1 n etanolos nátriumetoxid-oldatot adunk, és az elegyet 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet a 6. példában leírt módon feldolgozzuk. 7-Karb- gO etoxi-3-karboxi-2-dimetil-5,6-dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazolt kapunk, amely azonos a 6. példában kapott tiazol-vegyülettel. Hozam: 25:—50%. 10 mmól 7-karbetoxi-3-karboxi-2-dimetil-5,6--dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazol és 100 ml 10%-os só- 65 savoldat elegyét nitrogénatmoszférában másfél órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, és metilénkloriddal 24 órán át folyamatosan extraháljuk. Az oldószert lepároljuk. 3-Karboxi-2-dimetil-5,6-dioxo-pirrolo[2,l-b]tiazolt kapunk, amely azonos az 5. példában előállított termékkel. Hozam: 10%. 8. példa 10,6 g (80,0 mmól) frissen átkristályosított metoxikarbonil-tioacetamid és 10,2 g (80,0 mmól) metil-a-oxo-/?-metilén-butirát 50 ml, előzetesen jégfürdőn sósavgázzal telített dioxánnal készített oldatát 24 órán át 15 °C-on tartjuk. Az oldószert lepároljuk, és az olajos maradékot szilikagél-adszorbensen kromatografáljuk, eluálószerként kloroformot használunk. A terméket hexánból átkristályosítjuk. Metil-4-karbometoxi-5-metil-6H-l,3-tiazin-2-il-acetátot kapunk. Hozam: 18%. Metil-4-karbometoxi-5-metil-6H-l,3-tiazin-2--il-acetát 150 mól % trietilamint tartalmazó dimetpxietánnal készített 5%-os oldatához 100 mól % metil-oxalilklorid dimetoxietánnal készített oldatát adjuk. Az elegyet 4 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd az elegyhez vizet és kloroformot adunk, és a kloroformos réteget elkülönítés után vízzel mossuk. A kloroformos oldatot szárítjuk, bepároljuk, és a maradékot szilikagélen kromatografáljuk. Eluálószerként kloroform-hexán elegyet használunk. Metil-4-karbometoxi-3-metoxioxalil-5-metil-2,3-dihidro-6H-l,3-tiazin-2-ilidén-acetátot kapunk; op.: 115— 118 °C. Hozam: 82%. 329 mg (1,00 mmól) metil-4-karbometoxi-3--metoxioxalil-5-metil-2,3-dihidro-6H-l,3-tiazin-2-ilidén-acetát 50 ml 5%-os vizes dioxánnal készített oldatához kis részletekben 500 mg alumíniumforgácsból előállított alumímumamalgámot adunk. A reakció menetét az ultraibolya abszorpció megfigyelésével követjük. Az elegyhez szükség esetén további mennyiségű alumíniumamalgámot adunk. Kb. 22 óra elteltével a reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet fagyasztva szárítjuk. Az olajos maradékot éterben oldjuk, és az oldatba kb. 10 percig száraz sósavgázt vezetünk. A felső folyadékréteget dekantálással elválasztjuk, vízzel, majd 1 n nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Metil-4-karbometoxi-3-metoxioxalil-5-metil-2,3--dihidro-6H~l,3-tiazin-2-aoetátot kapunk. Hozam: 5-10%. 7,5 mmól metil-4-karbometoxi-3-metoxioxaiil-5-metil-2,3-dihidro-6H-l,3-tiazin-2-acetát és 16 ml 1 n etanolos nátriumetoxid-oldat elegyét 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet a 6. példában leírt módon dolgozzuk fel. 4,8-Dikarbometoxi-6,7-dioxo-3-metil-2H-pirrolo[2,l-b]tiazint kapunk. Hozam: 25—50%. 10 mmól 4,8-dikarbometoxi-6,7-dioxo-3-metil-2H-pirrolo[2,l-b]tiazin 100 ml 10%-os sósavoldattal készített oldatát nitrogénatmoszférában másfél órán át visszafolyatás közben forraljuk.
