163141. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tolótetőrészek nyítására és zárására, főleg vasúti teherkocsikhoz

163141 25 A kitűzött feladat oly módon van megoldva, hogy az áttételek közé legalább egy darab két­fokozatú, a kézikerék által kifejtett erőnek meg­felelően automatikusan beálló meghajtómű van beiktatva. 5 A találmány szerinti berendezés további is­mérve, hogy a tetőrészeknek zárt helyzetükbe való vízszintes tolásakor és becsappanásakor a nyugalmi állapotában levő kétfokozatú hajtómű az útcsökkentő fokozatba kapcsolódik bele. Ezzel 10 szemben a tetőrészek fölemelésekor a kétfoko­zatú meghajtómű az erőcsökkentő fokozatába kapcsolódik bele. Az ilyen meghajtómű-elrendezés a tetőrész­nek zárt állapotából való fölemelésekor a kézi- 15 keréknél kifejtett szükséges erőt minimálisra csökkenti. A tetőrész fölemelése után a meghaj­tómű automatikusan az útcsökkentő fokozatba kapcsol be, és így a tetőrész eltolásához szüksé­ges fordulatszám a kézikeréknél ugyancsak 20 messzemenően lecsökken. Teherkocsinként egyetlen meghajtómű alkal­mazása esetén a meghajtómű meghajtótengelye a kocsin elhelyezett egyéb áttételi szervekkel re­latív elfordulást kizáró módon van összekap­csolva. A tetőnyitó szerkezeteknél előnyösen két darab, a kocsi mellől, a földről működtethető kézikerék van elhelyezve, amelyek áttételi szer­veken keresztül a keresztkötésen ágyazott do- 30 bókkal vannak összeköttetésben. A kézikerekek­nek a meghajtómű meghajtótengelyével áttételi szerveken keresztül való összekapcsolása útján valamennyi kézikerék a tetőnyitó szerkezettel csupán egyetlen meghajtómű útján van kapcso- 25 latban. A meghajtómű ilyenkor négy darab külön­böző nagyságú, a kívánt áttételnek megfelelően páronként két tengelyen elhelyezkedő fogas-, il­letve lánckerékből áll, lánckerekek alkalmazása 40 esetében ezek láncok útján vannak egymással összekötve, továbbá a kerekek az egyik tenge­lyen szabadonfutó módon, míg a másik tenge­lyen relatív elfordulást kizáró módon vannak el­helyezve, a szabadonfutó lánckerekek között a tengelyen pedig — relatív elfordulást kizáróan, de hosszirányban elcsúsztathatóan és mindkét irányban rugóerővel megterhelve, önmagában elmozduló és ezáltal hosszát változtató — ten­gelykapcsoló helyezkedik el, amely a szabadon­futó lánckerekek belső oldalán kapcsolókörmök­kel működik együtt. Az önmagában elmozduló tengelykapcsoló két darab —. egyik homlokoldalán kapcsolókörmö- 55 ket tartó — kapcsolóperselyből áll, e kapcsoló­perselyek külső és belső átmérői pedig másik homlokoldalukon úgy vannak megválasztva, hogy ezáltal a kapcsolóperselyek egymásba csúsztathatók. A kapcsolópersely és az útcsök- 60 kentő fokozat lánckerekének együttműködő kap­csolókörmei csonkagúla-szerűen le vannak sar­kítva. A másik kapcsolópersely és az erőcsök­kentő fokozat lánckerekének együttműködő kap- 65 csolókörmei előnyösen egyenes kialakításúak, vagy fecskefarok alakban le vannak sarkítva. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt raj­zokon az 1. ábra a találmány szerinti meghajtómű vázla­tos oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II-II egyenes mentén vett függőleges metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III-III egyenes men­tén vett vízszintes metszet. A találmány szerinti meghajtómű — tolótető­részek nyitására és zárására szolgáló berendezés áttételi szerkezetébe a rajzokon föltüntetett meg­oldás értelmében — oly módon van beépítve, hogy a 16 kézikerék közvetlenül a meghajtómű 76 meghajtótengelyén van elhelyezve. E 76 meg­hajtótengely a 77 lánckeréken és a 78 láncon ke­resztül a kocsiszekrény egy másik helyén elhe­lyezett második kézikerékkel relatív elfordulást kizáró módon össze van kapcsolva. A meghajtóműtől kiindulva az erőátvivő szer­vek a 92 lánckeréken és a 93 láncon keresztül vagy közvetlenül vagy egy tengelykapcsoló köz­beiktatása útján folytatódnak, amely tengely­kapcsoló a tolótetőrészek működtető berendezé­séhez képest egyik vagy másik tetőrész tetszés szerint váltakozó működtetésére szolgál. A talál­mányi gondolat értelmében valamennyi 16 kézi­kerék mögött egy különálló, az áttételi szerke­zettel összeköttetésben, nem levő meghajtómű le­het elhelyezve. A meghajtómű maga a 76 meghajtótengelyből, a 79 hajtott tengelyből és két-két pár ezeken el­helyezkedő 80, 81, 82, 83 kerék, célszerűen lánc­vagy fogaskerékből áll. Az ábrán föltüntetett kiviteli példa esetében lánckerekeket alkalmaz­tunk, amelyek a 84 és 85 láncok segítségével egy­mással páronként össze vannak kötve. A 80 és 81 kerekek a 76 meghajtótengelyen szabadon­futó lánckerekek módjára lazán vannak ágyazva, és egymás felé fordított oldalaikon a 80a és 81a kapcsolókörmökkel rendelkeznek. A 82 és 83 kerekek a 79 hajtott tengelyen az­zal relatív elfordulást kizáró módon vannak ösz­szekötve. A 80 és 81 kerekek között a 76 meg­hajtótengelyen két darab a 86 és 87 kapcsolóper­selyből álló körmös kapcsoló van elhelyezve. A 86 kapcsolópersely, valamint a szabadonfutó 80 kerék 86a és 80a kapcsolókörmei csonkagúla­szerűen le vannak sarkítva, míg a 87 kapcsoló­persely, valamint a szabadonfutó 81 kerék 87a és 81a kapcsolókörmei egyenes kialakításúak. É 86 és 87 kapcsolóperselyek belső és külső átmérői egymás felé fordított oldalaikon olyan méretekkel vannak kialakítva, hogy a 86 és 87 kapcsolóperselyek ütközésig egymásba csúsztat­hatók. A 86 és 87 kapcsolóperselyek, valamint a 76 meghajtótengely hasitokkal vannak ellátva. Az e hasítékban elhelyezkedő 88 ék útján a 86 és 87 kapcsolóperselyek, valamint a 76 meghajtó­tengely egymással relatív elfordulást kizáró mó­don össze vannak kapcsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom