163083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nukleozid-diofoszfátészterek előállítására
163083 ződéséről számol be. Meglepő továbbá, hogy nemcsak az oldószerrel alig képződik észter, hanem dinukleozid-piroszfát sem képződik. A nukleozid-manofoszforsav valamely természetben előforduló vagy szintetikus nukleozidból 6. származtatható le. A természetes nukleozidok közül példaképpen a következők említhetők meg: citidin, uridin, itimidin, 5-metil-citidin, 5--hidroximetil-citidin, pszeudouridin, adenozin, guanozin, inozin, valamint a megfelelő 2-dezoxi- 10 -vegyületek. Az alkalmazható szintetikus nukleozidok legtöbbször a fent említett természetes nukleozidok származékai. A találmány szerinti eljárásnál második kom- 15 ponensként egy foszforsavésztert alkalmazunk. Ez a foszforsav valamely alkalmas hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyülettel lehet észterezve, feltéve, hogy ez a foszf orsavészter a találmány szerinti eljárásban alkalmazott oldó- 20 szerben kielégítően oldódik. Megfelelő hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek, amelyek foszforsavésztereik alakjának alkalmazhatók, például a következők: egy- és többértékű alkoholok valamiint aminoalkoholok, például: 25 etanolamin-kolin, cukrok, így: glükóz, mannóz, galaktóz, ribóz, glicerinaldehid továbbá a hozzátartozó ketózok és aminocukrok. A találmány szerinti eljárásnál előnyben részesített foszforsavészterek a következők: kolinfoszfát, etanol- 30 aminfoszforsav, glükóz-1-foszfát, glükóz-6-foszfát, galaktóz-1-foszfát és mannóz-1-foszfát, glükozamin-1-foszfát, galaktózamin-1 -foszf át stb., mannózamin-1-faszfát és a megfelelő N-acetil-vegyületek. 35 Oldószerként metilalkoholt alkalmazunk. Metilalkohol helyett használhatunk legfeljebb 4 szénatomos alkoholokat vagy kis szénatomszámú dialkilketonokat, melyekben mindegyik szénlánc legfeljebb 3 szénatomból áll, vagy dimetil- 4 o -formamidot. A kitermelés azonban ezáltal általában csökken. Különösen jó eredménnyel jártak a valamilyen oldásközvetítő anyag jelenlétében végzett kísérletek. Alkalmas oldásközvetítő anyagok pl. 45 a piperidin, ciklobexilamin, anilin és különösen a morfolin. A pH-értéknek a kívánt, azaz 1 és 6,5 érték közötti tartományban való beállítására elvileg mind szervetlen, mind pedig szerves savakat 50 alkalmazhatunk feltéve, hogy ezek az alkalmazott oldószerben oldódnak. Előnyösek a halogénhidirogénsavak, különösen a klórhidrogénsav. Mivel a találmány szerint eljárást a víz nem befolyásolja, a savak, főképpen a halogénhidro- 55 génsav vizes oldataik alakjában is alkalmazhatók, például mint tömény sósav. A találmány szerinti eljárásban olyan savak alkalmazhatók, amelyek a reakciópartnert a reakcióelegyből nem cspják ki, vagy azzal irreverzibilisen nem 60 reagálnak (például a kénsav, salétromsav). A foszforsavésztereket sóik, különösen a kereskedelmi forgalomban levő alkálifém- és alkáliföldfém-sóik alakjában alkaknazhatjuk. Kü- 6R lönösen alkalmasnak bizonyultak a kalciumsók. A kalciumionoknak a folyamatban feltehetően oldást elősegítő szerepük van. Azonban a nátrium-, kálium-, lítium-, stroncium-, magnézium-és báriumsók, valamint a szerves aminők sói is alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásban. A kalciumsók lehetnek keverék-sók is, így halogénhidrogénsávakkal képzett keveréksók, mint például a kolinfoszfát-kalciumklorid. Ebben van a találmány szerinti eljárás különle'ges előnye, ugyanis az alkalmazott reagensek nagy része kalciuimsója, részben mint kalciumklorid-só kapható a kereskedelemben és ebben az alakban előzetes szárítás nélkül közvetlenül felhasználható. Mint már említettük, lényeges, hogy a foszforsavészterek oldatának pH-értéke a savanyú tartományban legyén.; A legjobb eredményeket 4—5 pH-jú tartományban értük el. Az alkalmazott kiiindulási anyagtól függően azonban kisebb pH-értékek is előnyösek lehetnek. Azonban 4 pH-érték alatt megnövekszik a metilészter képződésére való hajlam. A reakció hőmérséklete önmagában nem döntő tényező, a reakciót 0 és 80 C.°, előnyösen 20 és 60 C° között végezzük. A találmány szerinti eljárás rendkívül lényeges jellemzője, hogy a savanyú foszforsavészter-oldatot lassan adagoljuk a nukleozid-foszforsav és a dioiklohexilkarbodiimid metilalkoholos oldatához. Az adagolást előnyösen úgy végezzük, hogy a foszforsavészter-oldatot keverés közben csepegtetjük a nukleozid-foszfórsavészter oldatához. A kapott termék tisztítása és feldolgozása egyszerű, mivel a termék a reakció folyamán már aránylag tisztán képződik és általában csak nyomokban tartalmaz szennyeződéseket. A termék sok esetben már a reakció folyamán közvetlenül kikristályosodik például kalciumsó alakjában. A kiicsapás elősegíthető valamilyen, a termék oldhatóságát csökkentő további oldószer például izopropanol hozzáadásával. A találmány szerinti eljárás különleges előnye az egyszerűségében rejlik. A reakcióit egy lépésben, viszonylag rövid időalatt, egyszerű berendezésben elvégezhetjük. A termékeket könnyen előállíthatjuk és tisztíthatjuk. Az eljárásban alkalmazódat oldószerek egyszerűek valamint olcsók és mivel a reakció vízre különösebben nem érzékeny, az oldószereket előzetesen nem kell szárítani. Ily módon elkerülhető a reakcióelegyből a víznek azeotróp desztillációval, molekulaszitával történő kezeléssel stb. végzett eltávolítása, melynek nagy az időszükséglete. Azt az előnyt, hogy a kiindulási anyagokat legtöbbször kereskedelmi forgalomban levő sóik alakjában alkalmazhatjuk, már említettük. A találmány szerinti eljárásai előállított termékek fiziológiai hatásúak és így mind gyógyszerként, mind a kutatásban alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül számos nagy szerepet játszik a 2
