163082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N-vagy 1-hidroxialkil-2-fenilamino-2-imidazolinok előállítására

163082 9 10 lasztására éteres hidrogénkloriddal kongóvörös savas reakciójáig megsavanyítjuk. Szűrés és vízmentesítés éterrel való mosás után l-(,2-hidroxietil)-2-[l(i2,6-diklórfeml)-amino]-2-imidazolin-hidrokloridot kapunk 0,6 g hozammal (az elméletinek 81,8%-a). Olvadáspontja 234—235°. 10. példa: 1- [(3-Hidroxi-,2-metil-propil)-(l )•] -2- [(2-tolil)-amino]-2-imidazolin 10 15 3,2 g l-[2-(karbo-n-butoxi)-n-propiP(l)]-1

2-[(2--toÍil)-amino]->2-imidazolinnak 40 ml vízmentes éterrel készült oldatát szobahőmérsékleten keverés közben lassan hozzácsepegtetjük 0,5 g lítiumalumíniumhidridnek 50 ml vízmentes »éterrel készült oldatához. Eközben a reakciókeverék kissé felmelegszik. Utána a reakciókeveréket 3 óra hosszat visszafolyatással forraljuk, majd lehűlése után hozzáadunk kb. 20%-os Seignette-só oldatot. Híg nátriumhidroxid-oldattal felszabadítjuk az új imidazolin-bázist, és több ízben kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatokat magnéziumszulfáton megszárítjuk, és a kloroformot vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó l-[(3-hidroxi-2-metil-propilHl)] -2-4(2-tolil)-amina]^2-imidazolin vékonyrétegkromatográfiailag és elemanalitikailag tiszta, és sűrű olajszerű. Hozam 2,3 g. összetétel: 25 30 6,9 g (0,03 mól) 2-t(2,6-diklórfenilamino)-2--imidazolint 10 ml etilénoxiddal 1,00 ml'vízmentes benzolban 8 óra hosszat 120°-on melegítünk. Ezután a reakciókeveréket vákuumban bepároljuk, és az olajos maradékhoz híg sósavat adunk. A szennyezéseket különböző pH-értékeknél végzet^ frakcionált éteres extrakcióval választjuk el, az újonnan keletkezett hidroxiptil-imidazolin pedig kloroformmal extrahálható. További tisztításra az egyesített kloroformos kivonatokat kb. 120 g ' alumíniumoxidon (semleges, III aktivitású) kromatograf áljuk. A tiszta eluátum frakciókat egyesítjük, és vákuumban bepároljuik. A maradékot éterrel kikristályosítva 2,5 g tiszta fehér terméket kapunk. Olvadáspontja 145—149° (az elméletinek 30,1%-a). CuHiaClíNiiO (274,1) összegképletű vegyület összetétele: számított: C 48,20, H 4,78, Cl 25,87, N 15,33, 0 5,84%; talált: C 48,33, H 4,64, Cl 25,76, N 15;23, O 5,84%, 13. példa: l-[3H(Hidroxi)-.2,3-<dimetil)-n-buti]-(l)]-2--(2,6^diklórfenilamino)-.2-imidazolin^hidroklorid számított: C 67,90, H 8,54, N 16,07, O 7,19%; talált: C 67,99, H 8,56, N 16.99, O 6*470/,,. 11. példa: 2-[N-(2-Hidroxi-propil)-i

(l)-N-(2,6-diklórfenil)-amino]-2-imidazolin 2,5 g 2-[N-állil-N-(2,6-diklónfenil)-amino]-2--imidazolint (op. 130—131°) 50 ml 50%-os kénsawal 10 óra hosszat szobahőmérsékleten keverünk, ínajd 3—4 óra hosszat 100°-on melegítünk. Lehűlés után a sötét színű reakciókeverékhez szobahőmérsékleten 50%-os káliumhidroxid-oldatot és jeget adva a pH-t beállítjuk 10 értékre. Ezután kloroformmal extraháljuk, az egyesített kloroformos kivonatokat magnéziumszulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradt 2-[N-(2-hidroxi-propil)^(l)-N-(2,6-diklórfenil)-amino]-2-imidazolin éterrel digerálva kikristályosodik. Leszívatva és éterrel mosva 0,3 g terméket kapunk (az elméletinek 11,2%-a). Olvadáspontja 169—171°. összetétel: számított: C 50,07, H 5,33, N 14,27, O 5,67, Cl 24,64%; talált: C 50,05, H 5,24, N 14,59, O 5,56, Cl 24,62%. 12. példa: 2-[N-(2,6-Diklórfenil)-N-(/9-hidroxietil)-amino]-2-imidazolin 35 40 45 50 55 60 1,74 g magnéziumból, 11,2 g metiljodidból és 100 ml vízmentes éterből előállított Grignardreagenshez lassú forralás közben hozzácsepegtetjük 5,3 g l-[2-(karbo-n-butoxi)-n-propil-(;l)]-2-[i(2,6-diklórfenil)-amino]-2-imidazolin 100 ml vízmentes éterrel készült oldatát, és a reakciókeveréket 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután jeget és híg sósavat adunk hozzá, és több ízben éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat kiontjuk. A meglúgosításkor kiváló terméket centrifugálással elválasztjuk, és ugyancsak eltávolítjuk. Az új imidazolin-bázis ekkor kloroformmal extrahálható. A magnéziumszulfáton szárított egyesített kloroformos kivonatok bepárlása után 2,3 g bázis marad vissza szívós, halványsárga olaj alakjában. Ez szokott módon átalakítható a hidrokloriddá (op. 194—198°). A még kissé szennyezett sót további tisztítására alumíniumoxidon (semleges, III aktivitású) kromatografál'juk, kloroformot használva oldószerként. Ily módon vékonyrétegkromatográfiailag egységes anyagot kapunk. Olvadáspontja 201—204°. 14. példa: 2n[N-(2,6-Diklórfenil)iN-i(/3nhidroxietil)-amino]-2-imidazolin 3,0 g 2-[N-i(2,6-diklórfenil)-(/J-etoxietil)-amino]-i2-imidazolint (op. 91—93°) 30 ml 48%-os hidrogénbromid-oldattal 4 óra hosszat olajfür-65 dőben visszafolyatás közben forralunk. Ezután S