163042. lajstromszámú szabadalom • N- fenil-karbamát-származékokat tartalmazó antimikróbás készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
3 163042 4 képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (VI) általános képletű 3,5-diklór-fenilkarbamoil-halogenidet (mely képletben X' jelentése halogénatom pl. klóratom vagy brómatom) valamely (III) általános képletű a-hidroxi-karbonsavészterrel reagáltatunk (mely képletben Rj, R2 és R3 jelentése a fent, megadott). A reakciót előnyösen savimegkötőszer (pl. alkálifémkarbamátok vagy szerves aminők, mint pl. nátriumkarbonát, piridin, trietilamin) jelenlétében és közömbös oldószerben (pl. benzolban, etiléterben) végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet általában ,0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti érték. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös képviselőit az I. táblázatban tüntetjük fel. •\ I. táblázat Képlet Op. c° (VII) 74— 75 (VIII) 63— 66 (IX) 58— 61 (X) 67— 70 '(XI) 104—105 (XII) 96— 97 (XIII) 56— 59 (XIV) 52— 55 A találmányunk szerinti antimikróbás készítmények hatóanyagként valamely i(I) általános képletű N-fenil-karbamát-származékot tartalmaznak. A készítmények a hatóanyagon kívül előnyösen megfelelő hordozóanyagot is tartalmazhatnak. A készítmények az e célra általában használatos formákban, előnyösen porkészítmény, nedvesíthető por, füstölésre felhasználható készítmény, aeroszol, tabletta, emulgeálható koncentrátum vagy szemcse alakjában alakíthatók ki. Hordozóanyagként pl. diatomaföldet, talkumot, szilikagélt, ammómumszulfátot, karbamidot, vizet, aoetont, benzolt, xilolt stb. alkalmazhatunk. A kész hatóanyagnak a hordozóanyagban való diszpergálódásának elősegítése és a készítmény stabilitásának, valamint a növényekhez való tapadásának javítása céljából a készítményekhez egy vagy több adalékanyagot adhatunk. Adalékanyagként pl. kalcium- vagy magnéziumsztearátot, növényi viaszokat, gyantaolajat és felületaktív anyagokat (pl. kálciumligninszulfonátot, nátriumalkilbenzolszulfonátokat, nonilfenilpolioxietilén-étert) alkalmazhatunk. A találmányunk szerinti antimikróbás készítmények az (I) általános képletű N^fenil-karbamáton kívül adott esetben egy vagy több ismert rovarirtószert is tartalmazhatnak. E célra pl. az alábbi vegyületek alkalmazhatók: Malathion (kereskedelmi név), Sumithion (kereskedelmi név). A készítmények egy vagy több ismert fungicid hatású anyagot is tartalmazhatnak ;{pl. Kasugamyein, Blaticidin S, kálciummetilarzenát, 3-(3,5-diklór-fenil)-5,5'-dimetil-oxazolidin^^-dion, etilénditiokarbaminsav cink vagy magnéziumsója, tetraklórizoftálonitril, N-(triklórmetiltio)-4-ciklohexén-1,2-dikarboximid, 2-karbometoxi-amino-benziiridazol, l-n-butil-karbamoil-2-karbometoxi-5 -amino-benzimidazol). A fenti típusú kombinációk sok esetben szinergetikus hatást mutatnak. A találmányunk szerinti készítmények kívánt esetben gyomirtó és/vagy növények növekedését serkentő (hatású anyagokat is tartalmazhat-10 nak. A találmányunk szerinti készítmények hatóanyagtartalma tág határokon belül változtatható. Az adott koncentráció többféle tényezőtől (pl. az alkalmazás módjától, a készítmény 15 jellegétől, a mikroorganizmus fajtájától) függ. A készítmények hatóanyagtartalma így kb. 0,1— 99,9% közötti érték lehet és az alkalmazandó koncentrációt az összes körülmények figyelembevételével választjuk meg. 20 Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: 25 a-alliloxi-karbonil-izopropil-N-i(3,5-diklór-fenil)-karbamát előállítása 200 ml-es négynyakú lombikba 100 g toluolt, 30 7,9 g 3,5-diklór-anilint és 8,0 g N,N-dietil-anilint mérünk be, majd 10—15 C°-on 10,1 g a-alliloxi-karbonil-izopropil-klórformiátot csepegtetünk be. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd hideg vízzel és 35 hideg híg sósavval mossuk. A toluolos réteget vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot benzol és hexán elegyéből átkristályosítjuk. 15,5 g a-alliloxi-karbonil-izopropil-N-(3,5-diklór~fenil)-40 -karbamátot kapunk. Op. 73,0—74,4 C°. Analízis: C% —50,65 (elm. 50,62); H% = 4,59 (elm. 4,55); N% = 4,25 (elm. 4,22); Cl»/o = 21,08 (elm. 21,35). A kiindulási anyagként felhasznált a-alliloxi-45 -karbonil-izopropilklór-formiátot a következőképpen állíthatjuk elő: 100 ml-es négynyakú lombikba 50 g toluolt, 15 g foszfént és 17,3 g allil-ot-hidroxi-izofoutirátot mérünk be, majd 5—10 C°-on 10,4 g 50 piridint csepegtetünk be. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd hideg vízzel és híg sósavval mossuk. A toluolos réteget vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradé-55 kot vákuumban ledesztilláljuk. 20,5 g a-alliloxi-karbonil-izopropil-klór-formiátot kapunk. Fp. 42—43 C°/0,5 Hgmm. 2. példa: 60 a-propargiloxi-karbonil-izopropil-N-(3,5-diklór-fenil)-karbamát előállítása 7,9 g 3,5-diklór-anilint és 10 g a-propargiloxi-65 -karbonil-izopropil-klórformiátot (fp. 47—50 C0 / 2
