163026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a xantén és a xantén-9-on bisz-bázisos ketonjai előállítására

163026 9 10 tések 2,7-helyzetben vannak és Z = H2

, xantén Friedel—Crafts-módszer szerint történő acilezésével állíthatók elő. A használható acilezőszerök példáiként a következő vegyületek említhetők: klóracetilklorid, bromacetilbroimid, 3--klórpropiionilklorid, 4-klórbutirilkloriid, 5-klórvalerilklorid, 5-klór-4-cnetilvalerilklorid, 5-klór-3-metilvalerilklorid és hasonló vegyületek. Az acilezési reakció különböző oldószerekben és valamely Lewis-sav katalizátor jelenlétében végezhető. A hőmérséklet és a reakció időtartama a legkedvezőbb körülményék elérése céljából változtatható. Egy előnyös kivitelezés abban áll, hogy egy egyenértéksúlynyi xantént 2,5 egyenértéksúlynyi acilezőszerrel kezelünk metilénklorid oldószerben, amelyet alumíniumklorid, adagokban való hozzáadása követ. A reakcióhőmérsékletet nulla főik alatt tartjuk és a reakcióelegyet folytonosan keverjük. Az adagolás befejezése után a hőmérsékletet 25—40 C°-ig emeljük és a reakcióelegyet ezen a hőmérsékleten tartjuk 12—36 óra hosszáig. A reakcióelegyet a szokásos módon úgy dolgozzuk fel, hogy a komplexet jegesvíz/HCl keverékkel elbontjuk. A keletkezett terméket metilénkloridból, kloroformból vagy hasonló oldószereikből átkristályosítjuk. Az eljárás úgy változtatható, hogy megcseréljük az acilezőszer és a Lewis-sav vagy az aromás szénhidrogén és a Lewis-sav hozzáadásának a sorrendjét. A sokkal reakeióképesebb halogén^szárimazékot, a bisz-(ft>-jódalkanoil)xantént a megfelelő bisz-klór-származékból állítjuk elő oly módon, hogy a Conant— Finkelstein-reakciónál általában használt körülmények között halogén-cserét hajtunk végre. Az A) reakció során használt, 2 általános képletű aminők példáiként a következő vegyületek említhetők: ammónia vagy ammónia-forrásként alkalmazható vegyületek, például hexarnetiléntetramin és hasonló vegyületek; primer aminők, mint például etilamin, propilamin és hasonló aminők; szekunder aminők, így a dietilamin, dibutiiaimin, piperidin, 4^metilpiperidin, morfolin, piperazin, N-etilpiperazin és hasonló vegyületek. A bil

sz-(co-haloalkanoiil)xantén aminálása különböző körülmények között végezhető el. így például az 1 általános képletű vegyületet valamely 2 általános képletű amin nagy feleslegével melegítjük, amikoris az aminfeilesleg egyrészt reakcióközegként, másrészt halogénhidrogénmegkötő-szerként szolgál. Ez a módszer különösen alkalmas könnyen hozzáférhető aminők esetén; ezeknek az aminoknak a feleslege könynyen eltávolítható a reákcióelegyből, például csökkentett nyomáson végzett desztillációval vagy a termék vízzel való mosásával. Más megoldás szerint egy egyenértéksúlynyi 1 általános képletű vegyületet és négy egyenértéksúlynyi 2-vel jelölt vegyületet együtt melegítünk az alábbi, különböző fajta oldószerek valamelyikében: például ilyen oldószerek egyes aromás vegyületek, mint a benzol, toluol, xilol és hasonlók; vagy éterek, mint tetrahidrofurán, dioxán és hasonlók; ketonok, így például aceton, butanon és más ketonok; vagy aprotikus oldószerek, mint N,N-d'imetilformamid, diimetilszulf-5 oxid és hasonlók, vagy ezeknek az oldószereknek vízzel alkotott keverékei jönnek számításba. Olyan 1 általános képletű vegyületnek, amelyben a halogénato'm klór, 2 általános képletű aminnal való reakciója gyakran elősegíthető nátrium- vagy káliumjodid adagolásával, mimellett a jodid katalitikus vagy sztöchiometrikus mennyiségben használható. Bizonyos esetekben előnyös, ha csupán két egyenértéksúlynyi mennyiséget használunk a 2 általános képletű aminból, minden egyenéptéksúlynyi bisz-(ö)-haloialkanoil)xanténra és valamely szervetlen bázis feleslegét, főként nátrium- vagy káliumkarbonátot, használjuk halogénhidrogént megkötő szeriként. A reakció rendesen 12 órától egy hétig terjedő időt vesz igénybe és —30 — 150 C°-on megy végbe. Abban az esetben, ha illékony aminokat használunk, a reakciót legcélszerűbben alkalmas nyomásálló reaktorban vagy autoklávban, nyomás alkalmazása mellett hajtjuk végre. Egy más változat szerint az aminálást az 1 általános képletű vegyület valamely származékán, mégpedig a xantén- vagy xanten-9-on-30 -származékokon, végezhetjük el. Ilyen származékokat úgy készítünk, hogy bisz-(co-haloalkanoil)xantént vagy -xanten-9-ont és feleslegben levő ortohangyasav-trietilésztert valamely savas katalizátor, például sósav jelenlétében reagál -35 tatunk oly módon, hogy a reagenseket néhány napig valamely poláros oldószerben, például etanolban, tetrahidrofuránban és hasonló oldószerekben hagyjuk egymásra hatni. Az aminoketál-származékot a kívánt, találmány sze^ 40 rinti termékké, hígított savval történő melegítés útján hidrolizáljuk. Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben A valamely 3—6 szénatoimos alkiléngyök, Z pedig H2, úgy is előállíthatunk, hogy 45 valamely Grignard-reagenst egy xamtén-bdsz-észterrel vagy -bisz-amiddal reagáltatunk a B) reakcióvázlatnak megfelelően. Ebben a reakcióiban résztvevő vegyületeknél W képletében R5 és R(i

hidrogénatom vagy rö-50 vidszénláneú-alkilgyö'k, vagy —NRsRg együtt egy telített monociklusos heterociklusos csoportot, így piperidino- vagy pirrolidino-gyölköt, képeznek; R7

valamely rövidszénláncú alkilgyök, vagy egy aril-csoport, így fenil- vagy benzil-55 -csoport lehet; X' bróm- vagy klóratomot, p 3— 6 értékű számot és Y az előzőekben megadott szubsztituenseket jelenti, kivéve azokat a csoportokat, amelyeknél hidrogénatom kapcsolódik a nitrogénatomhoz. 60 A4 általános képletű Grignard-reagens addícióját —70 C°-tól 0 C°-ig terjedő alacsony hőmérsékleten vitelezzük ki. Amikor az addíció befejeződött, a B) reakciót 1—24 óra alatt 0 C°-tól körülbelül 80 C°-ig terjedő hőmérséklet-65 tartományban folytatjuk. 15 20 5