162984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acil-származékok (6-acilamino-penicillánsavak) előállítására

162984 létű vegyületek eredetileg vízmentes sóinak hig­roszkópos tulajdonságai miatt fokozatosan kö­vetkezhet be. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik op­tikailag tiszta izomerek és diasztereo>mer keveré­kek .alakjában lehetnek jelen. A találmányunk tárgyát képező eljárás segít­ségével az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat önmagában ismert módon úgy állíthatjuk elő, hogy 6-amino-penicillánsavat — melynek karboxil-csoport ja védett alakban van jelen — valamely (II) általános képletű karbonsavval (mely képletben A és T jelentése a fent meg­adott) vagy reakcióképes funkcionális származé­kával reagáltatunk, a védőcsoportot lehasítjuk és a reakcióterméket kívánt esetben sóvá alakít­juk. A 6^amino-penicillárisav karboxil-csoport ját pl. könnyen lehasítható észterré pl. benzilész­terré vagy szililészterré pl. trimetilszililészterré) történő átalakítás vagy sóiképzés (pl. szervetlen vagy tercier szerves bázisokkal pl. trietilamin­nal) útján védhetjük meg. A (II) általános képletű karbonsavaik reakció­képes funkcionális származékaiként pl. haloge­nideket (pl. kloridokat, bromidokat és fluorido­kat), azidokat, anhidrideket (előnyösen erősebb savaikkal képezett vegyes anhidrideket), reakció­képes észtereket (pl. N-hidroxinszukcinimidész­tereket) és amidokat (pl. imidazoiidokat) alkal­mazhatunk. A 6-^amino-penicillánsav és (II) általános kép­letű karbonsav vagy reakcióképes származéka reakcióját a peptid-kémiában ismert módszerek­kel végezhetjük el. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a (II) általános képletű szabad savat a 6-amino-penicillánisiav fent említett észterével kar­bodiimid (pl. diciikloihexilkarbodiimid) jelenlété­ben, iners oldószerben (pl. etilacetátban, aceto­nitrilben, dioxánban, kloroformban, metilénklo­ridban, benzolban vagy dimetilformamidban) kondenzáljuk, majd az észter-csoportot lehasít­juk. Kondenzálószerként karbodiimidek helyett oxazoliumsók (pl. N-etil-5-fenil-izoxazolium-3'­-szulfonát) is felhasználhatók. Eljárásunk másik foganatosítás! módja szerint a 6-amino-penicillánsav valamely sóját (pl. tri­alkiiammóniumsóját) a (II) általános képletű sav reakcióképes funkcionális származékával iners oldószerben reagáltatjuk. A reakcióhoz a fentiekben tárgyalt reakcióképes savszármazé­kok és oldószerek alkalmazhatók. A védett 6-amino-pen.icill.ánsav és (II) általá­nos képletű karbonsav vagy reakcióképes szár­mazéka reakcióját célszerűen kb. +5 C° és —40 C° közötti hőmérsékleten, különösen 0 C° körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre. A reakció lejátszódása után a védőcsoportot lehasítjuk. A benzil-csoportot (benzilészter) ka­talitikus hidrogénezéssel távolíthatjuk el. A hid­rogénezést- pl. nemesfém-katalizátor (pl. pallá­dium-szén) jelenlétében végezhetjük el. A szilil­-védőcsoportot (szililészter) vizes kezeléssel könnyen lehasíthatjuk. Amennyiben a 6-amino­-penicillánsav karboxil-csoport ját só alakjában védjük meg (pl. trietilaminnal) a sóképző védő­csoportot oly módon hasíthatjuk le, hogy a reak-5 ciótermékeket viszonylag alacsony hőmérsékle­ten (pl. mintegy 0—10 C°-on) savval kezeljük. A savas kezelést pl. sósavval, kénsavval, foszfor­savval vagy citromsavval végezhetjük el. A (II) általános képletű savakat optikailag 10 tiszta alakban vagy racemát formájában alkal­mazhatjuk. Előnyösen R-enaritiomereket hasz­nálhatunk. A (II) általános képletű karbonsavak és reak­cióképes funkcionális származékaik új vegyüle-15 tek. Találmányunk e vegyületek előállítására is kiterjed. A (II) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületben (mely képletben A és T jelentése a fent megadott és B jelentése 20 védett karboxil-csoport) a B csoportot szabad karboxil-osoporttá alakítjuk. A B védett karboxil-csoport könnyen lehasít­ható észter-csoport (pl. tercier butil-csoport vagy 25 benzil-csoport) lehet. A B védett karboxil-cso­portnak szabad karboxil-csoporttá történő átala­kítását benzilészter esetében nemesfém^katalizá­tor (pl. palládium-szén) jelenlétében végrehaj­tott katalitikus hidrogénezéssel, míg tercier bu-30 tilészter esetében savas kezeléssel (pl. ásványi savval mint pl. sósavval (vagy trifluorecetsav­val) végezhetjük el. Az ily módon kapott (II) általános képletű sa­vaknak funkcionális származékaikká történő, kí-35 vánt esetben foganatosítandó átalakítását (pl. halogenidekké, azidokká, anhidridekké, észte­rekké, vagy amidokká) önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük eí. A (III) általános képletű vegyületeket önma-40 gában ismert módon úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) általános 'képletű vegyület karbo­xil-csoportját (pl. benzilészter vagy tercier bu­tilészter képzés útján) megvédjük, majd a kapott vegyületet A—COOH általános képletű vegyü-45 lettel reagáltatjuk pl. benzolszulfoklorid jelenlé­tében. A fenti képletekben A, B és T jelentése azonos a leírás elején megadottal. Az (I) általános képletű vegyületek, sóik és 50 hidrátjaik antibiotikus, különösen baktericid ha­tásúak és gram-pozitív valamint gram-negatív baktériumokkal szemben széles hatás-spektrum­mal rendelkeznek. Az (I) általános képletű ve­gyületek további előnye gyomorsavval szemben 55 mutatott stabilitásuk. Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyszerként és fertőtlenítőszer­ként alkalmazhatjuk. Az egyszeri dózis felnőt­teknél általában 200—1000 mg. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható vegyüle-60 tekét különösen előnyösen orálisan adagolhat­juk. Az (I) általános képletű vegyületek antimik­róbás hatékonyságát a következő táblázatban 65 foglalt adatokkal igazoljuk: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom