162968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves bevonat előállítására

5 162968 6 határozzuk meg Wheatsitone-hídkapcsolás segítségével, váltóáraim alkalmazásával. Amint ezt fentebb már említettük, a (találmány egyik további jellemzője az, hogy a diszperzió egy- vagy többféle olyan szerves anyagot is tartalmaz, amely elektromos potenciál létesítése esetén maga is leválasztható a bevonat létesítésére a fürdőbe helyezett elektród felületére és ennek során a maximális áramerősség elérése után 20 másodpercnél rövidebb idő alatt elektromos ellenállást létesít az elektród felületén és ezzel az áramsűrűséget a maximális érték 20%,-ánál kisebbre csökkenti. Az említett követelményt kielégítő szerves anyagok olyanok lehetnek, amelyek a vizes diszperzióban disszociálnak és a kezdeti feltételek mailett igen rövid idő alatt képesek passzív réteget képezni a bevonandó elektródon. Alkalmasnak bizonyultak erre a célra a felületaktív tulajdonságokat mutató anionos, kationos vagy amfoter szerves vegyületek. Megválasztásuk lényegileg a bevonandó anyag természetétől, részben azonban az alkalmazott műanyag fajtájától is függ. Valamely adott anyagnak egy bizonyos elektród-hanyag esetében való használhatósága könnyen meghatározható oly módon, hogy egy előkísérletet végzünk arra nézve, hogy az illető anyag vizes közegben, állandó feszültségű elektromos potenciál létesítése esetén a megkívánt rövid idő alatt képes-e nagy elekitromos ellenállást létrehozni a vizsgált elektród-anyagon. Felületaktív tulajdonságokat mutató dásszociáló vegyületek alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a diszperzióban létrejövő ionok legalább részben rárakódnak a műanyagrészecskékre és így ezeknek bizonyos elektromos töltést adnak. A találmány szerinti eljárásban erre a célra alkalmazható szerves anyagok példáiként a következők említhetők: alkáli- és aminszappanok, alkilszulfonátok, alkilszulfátok, arilszulfonátok, alkilarilszulfonátok, a szulfoborostyánkősavészterek alkáli- és ammóniumsói, a ricinusoiaj-kénsavésziterek alkáli- és ammóniumsói, zsírsav-kondenzációs termékek, kazein, zselatin, laktalbumin, zeán, arabmézga. Alumínium anódos bevonására különösen alkalmasaknak bizonyultak az amfoter vegyületek, pl. kazein, zselatin, zein és ezek származékai, valamint a ricinusolaj 'anionaktív kénsavészterei. A vas anódos bevonására fehérje-anyagok is jól alkalmazhatóknak mutatkoztak. A nemesfémek anódos bevonása célszerűen kazein adalékanyagként való alkalmazásával is lefolytatható. A találmány értelmében ily módon hozzá-' adásra kerülő passzíváló szerves adalékanyagok konoenitrációja általában az alkalmazott műanyag koncentrációjának kb. 1—10%ra lehet. Kazein alkalmazása esetén előnyösnek bizonyult a diszperzió 1 literjére számítva 2—10 g kazein-koncentráció alkalmazása. Az altoil- és/vagy allkiiarilszulfonátok 2—50 g/liter koncentrációban alkalmazhatók a diszperzióban. A vízben jelenlevő oxigén kiküszöbölése vagy a bizonyos fémek alkalmazása esetén az elekitro-5 lízis folyamán képződő oxigén vagy hidrogén kiküszöbölése ül. megkötése céljából szükséges lehet afcceptorként alkalmas anyagoknak a diszperzióhoz történő adása; így pl. oxigén lekötésére hidrazin, hidrogén lekötésére peroxidok alio kalmazhatók. Ezök az adalékanyagok 1—30 g/ /liter koncentrációban adhatók a fürdőhöz. A műanyag-diszperzióhoz színezés céljából szerveitlen és/vagy szerves színezékeket is ad-15 hatunk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy már eleve színezett műanyaggal állítjuk elő a diszperziót vagy az adott esetben alkalmazásra kerülő lágyítóban oldjuk fel a színezéket. Olyan esetekben, amikor a műanyagdiszperzió 20 nem mutat kielégítő stabilitást kémiai, fizikai vagy bakteriális beadásokkal szemben, akkor az ilyen diszperziókhoz a műanyagtechnikában ilyen célokra alkalmasnak ismert stabilizálószerekat is adhatunk. 25 A találmány szerinti eljárás a legkülönfélébb vezetőképes anyagok esetében alkalmazhatók. Különösen fémfelületek bevonására alkalmazható jól az eljárás. Az elektrokémiai bevonás 30 akár anódosan, akár katódosan történhet. Kitűnt azonban, hogy az anódos bevonás előnyösebb, minthogy általában jobban tapadó bevonatokait eredményez. A találmány szerinti eljárással színtelen vagy 35 színezett, továbbá áttetsző vagy fedett bevonatok létesíthetők. Az ilyen bevonatok felihasználhatósóága ezért igen sokoldalú lehet. Nagy tapadószilárdságuk és sűrűségük folytán az ilyen bevonatok korrózió elleni védelemre is jól al-40 kalmazhatók. A találmány szerinti eljárás ezért előnyösen alkalmazható olyan munkadarabok bevonására, amelyek erős atmoszférikus vagy hőmérsékleti hatásoknak vannak kitéve, mint a tetőfedőanyagök, homlokzatbevonatok, elsősor-45 ban az alumíniumból készült ilyen anyagok. A bevonatok jól alkalmazhatók pl. a nemesacél hideg alakításának megkönnyítésére is. Az áttetsző vagy színes bevonatok nagyfokú dörzsölésállóságuk és dekorativ külső megjelenésük 50 folytán az ékszeriiparban is alkalmazhatók. Az alkalmazandó műanyag megfelelő megválasztása esetén nagy elektromos szigeteloképességű bevonatokat is előállíthatunk. , A italáknány szerinti eljárás különleges ©16-55 nye, hogy a diszperziók pH-értékük szempontjából nincsenek szűk határok közé szorítva. A diszperzió pH-érték aínódos leválasztás esetén 6 és 13 között lehet. A legjobb eredményeket pl. alumínium bevonása eseten a 7—11 pH-60 tartományban érjük el. Acél vagy nemesfém bevonása esetén a 10—12 pH-tartomány bizonyult előnyösnek. Katódos leválasztáshoz az 1—9 pH tartomány alkalmazható; előnyösen 2—5 pH-értéken dolgozunk ilyen esetekiben. Az 65 említett széles ingadozási határok következté-3