162953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új stilbénszármazékok előállítására

1 kapunk. Ezeket az összetevőket eltérő vízoldhatóságuk alapján választhatjuk el egymástól. Az elválasztásnál úgy járunk el, hogy a vízben oldhatatlan vegyületet szűréssel különítjük el, míg a szűrletben visszamaradó vízben oldódó vegyü- 5 leteket eltérő vízoldhatóságuk alapján választjuk szét. Az előzőekben meghatározott új vegyületek oldott vagy finoman eloszlatott állapotban többé vagy kevésbé erőteljesen fluoreszkálnak. Ezek a 10 vegyületek a legkülönfélébb szintetikus, félszintétikus vagy természetes szerves anyagok vagy ilyen szerves anyagokat tartalmazó termékek optikai fehérítésére alkalmazhatók. Példaként erre, anélkül, hogy ezzel bármifaj- 15 ta korlátozást kívánnánk kifejezni, az alábbi szerves anyagcsoportokat említjük meg, amelyek optikai fehérítése számításba jön: I. Szintetikus szerves, nagymolekulájú anya* 20 gok: a) Legalább egy polimerizálható szénhidrogénszénhidrogén kettőskötést tartalmazó szerves vegyületéken alapuló polimerizációs termékek, azaz ilyen vegyületek homopolimerjei vagy kéve- 25 rékpolimerjei, valamint utánkezelési termékei, mint például térhálósított, oltott vagy lebontási, termékei, polimer-frakciók, reakcióképes csoportok módosítása útján kapott termékek, stb., például a, ^-telítetlen karbonsavak vagy ilyen kar- 30 bonsava'k származékai, különösen az akrilvegyületek származékai (mint például akrilészterek, akrilsav, akrilnitril, akrilamidok és ezek származékainak vagy ezek metakrilanalógjainak származékai (vinil- és vinilidén-alapul polime- 35 rizátumok) mint például vinilalkohol); b) Olyan polimerizációs termékek, amelyek például gyűrűnyitással állíthatók elő, mint például a polikaprolaktám típusú poliamidok, továbbá az olyan polimerek, amelyek pohaddíció- 40 val és polikondenzációval egyaránt előállíthatók, mint például a poliéterek vagy a poliacetálok; c) Kondenzációra hajlamos csoportokat tartalmazó di- vagy polifunkciós vegyületek polikondenzációs termékei vagy előkondenzátumai, ezek 45 homo- és keverékkondenzációs termékei, valamint az utánkezelés termékei, mint például a poliamidok (pl. hexametiléndiaminadipát), maleinátgyanták, melamingyanták, ezek előkondenzátumai és ezek analógjai, a polikarbonátok, szí- 50 likonok; d) Poliaddíciós termékek mint például a poliuretánok (térhálósítva és anélkül) és epoxigyanták. II. Félszintétikus szerves anyagok, mint pél- 55 dául a különböző észterezési fokú cellulózészterek (acetát, triacetát) vagy cellulózéterek, regenerált cellulóz (viszkóz, rézammóniákcellulóz) vagy ezek utánkezelési termékei, a kazein-műanyagok. 60 III. Állati vagy növényi eredetű természetes szerves anyagok, például cellulóz- vagy fehérjealapú anyagok, mint például a gyapot, gyapjú, vászon, selyem, természetes lakkgyanták, keményítő, kazein. 6S 8 Az optikailag fehérítendő szerves anyagok egyrészt a feldolgozás legkülönbözőbb állapotában lehetnek (nyersanyagok, félgyártmányok vagy készgyártmányok), másrészt viszont a legkülönbözőbb módon formázott alakjuk lehet, azaz lehetnek például túlnyomórészt térben kiterjedt testek, így lemezek, szelvények, fröccsöntött idomdarabok, különböző munkadarabok, szeletek, szemcsék vagy habanyagok alakjában, továbbá túlnyomórészt síkban kiterjedt testek, így filmek, fóliák, lakkok, bevonatok, impregnálások vagy rétegelések alakjában, vagy lehetnek túlnyomórészt egydimenzióban kiterjedt testek, mint például fonalak, rostok, szálak, pelyhek, drótok, Az említett anyagok ugyanakkor alakítás nélküli állapotban, a legkülönfélébb homogén vagy inhomogén eloszlású alakokban is lehetnek, így porok, oldatok, emulziók, diszperziók, latexek, paszták vagy viaszok, stb. alakjában. A szálas anyagok alakja például végtelen szál lehet (nyújtott vagy nem-nyújtott), vágottszál, pehely, szalagáru, textilfonal, szál, cérna, elemiszálakból álló bunda, nemez, vatta, pelyiiesített képződmény vagy textilszövedék vagy kombinált textilanyag, hurkolt kelme, valamint papír, kartonpapír, papírmassza, stb. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek többek között szerves textilanyagok, különösen textilszövetek kezelése szempontjából jelentősek. Amennyiben szálakat kell a találmány szerint optikailag fehéríteni, amely szálak vágott szál vagy végtelenszálként, motringok, szövetek, hurkolt kelmék, fátyolbundák, pelyhesített anyagok vagy kombinált anyagok lehetnek, a kezelést előnyösen vizes közegben hajtjuk végre, aholis a szóban forgó anyagok finoman eloszlatott alakban (szuszpenziókban, adott esetben oldatokban) vannak jelen. Adott esetben a kezelés során diszpergáló,- stabilizáló, és nedvesítőszereket, valamint egyéb segédanyagokat is adagolhatunk. Az alkalmazott fehérítőszer vegyület-típusától függően előnyösnek bizonyulhat célszerűen semleges vagy lúgos vagy savas fürdőben dolgozni. A kezelést rendesen 20 és 140 C° közötti hőmérsékleteken, például a fürdő forrási hőmérsékletén vagy annak közelében (90 C° környezetében) végezzük. Textilanyagok találmány szerinti nemesítésénél szerves oldószeres oldatok vagy emulziók is számításba jönnek, úgy ahogyan azt a festődéi gyakorlatban az úgynevezett oldószeres színezésnél (Foulard-hőrögzítésnél. a festőgépeknél alkalmazott felhúzószínező eljárásnál) használják. A jelen találmány szerinti új optikai fehérítőszereket ezenkívül az alakváltozás előtt vagy aközben is hozzáadhatjuk az anyaghoz illetve abba bekeverhetjük. Adagolhatjuk őket például filmek, fóliák vagy alakos testek vagy sajtolómaszszák vagy fröccsmasszák készítésénél. Amennyiben a teljesen vagy félszintétikus szerves anyagok alakítását fonóeljárással, illetve fonóoldattal végezzük, az optikai fehérítőszereket az alábbi eljárások valamelyikével alkalmazhatjuk: 4