162953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új stilbénszármazékok előállítására

162953 9 10 — Hozzáadás a kiindulási anyagokhoz (pl. a monomerekhez) vagy a közbenső termékekhez (pl. az előkondenzátumokhoz, előpolimerekhez), azaz a polimerizáció, polikondenzáció vagy poliaddíció előtt vagy alatt, — Felpúderezés fonóoldatok céljára alkalmas polimerizátum szeletekre vagy szemcsékre, — Fonóoldatok céljaira készült polimerizátumszeletek vagy szemcsék fürdőben színezése, — Fonóolvadékokhoz vagy fonóoldatokhoz adagolva, — Felvitel fonókábelre a nyújtás előtt. Alkalmazhatjuk azonban a jelen találmány szerinti új optikai fehérítőszereket például a következő módokon is: a) Keverékekben színezésekkel (tónusadás, nűanszirozás) vagy pigmentekkel (pl. fehér pigmentekkel) vagy adalékként festékfürdőkhöz, nyomó-, marató vagy rezerválópasztákhoz, b) Keverékekben úgynevezett „vivőanyagokkal" „carrierekkel", nedvesítőszerekkel, lágyítókkal, duzzasztószerekkel, oxidációgátlókkal fényvédőkkel, hőstabilizálószerekkel, vegyi fehérítőszerekkel (fehérítőfürdő, adalékok), c) Keverékben térhálósító anyagokkal, kikészítő anyagokkal (például keményítővel vagy szintetikus kikészítő anyagokkal), valamint a legkülönfélébb textilnemesítő eljárásokkal kombinálva, különösen műgyantás kikészítéssel (például gyűrésálló kikészítéseknél, mint amilyenek a „wash-and-wear", „permanent-press", „noiron" kikészítések), továbbá a lángálló, lágyfogású vagy antisztatikus kikészítéssel vagy az antimikrobás kikészítésekkel együttesen. d) Az optikai fehérítőszer bedolgozása polimer hordozóanyagokba (polimerizációs, polikondenzációs vagy poliaddíciós termékekbe) oldott vagy diszpergált alakban, például textíliák, fátyolbundák, papír, bőr céljaira alkalmazott rétegelőanyagokhoz, impregnálószerekhez vagy kötőanyagokhoz (oldatok, diszperziók, emulziók). e) Adalékokként az úgynevezett „előkeverékekhez" („master batches"), f) Adalékokként a legkülönbözőbb ipari termékekhez, piacképességük fokozása céljából (például szappanok, mosószerek, pigmentek, stb. küllemének javítására), g) Kombinációban más optikai fehérítőhatású anyagokkal, h) Fonófürdőkészítményekben, azaz fonófürdő adalékokként, ahogyan azokat például műszálak továbbfeldolgozásánál a csúszás javítására, vagy különleges fürdőkben a szál észterezése előtt alkalmazzak, i) Szcintilláló anyagokként, különféle fényképészeti jellegű célokra, például elektrofotografikus képsokszorosításra vagy túlérzékenyítésre. Ha a fehérítő eljárást textílkezelési vagy nemesítő módszerekkel kombináljuk, a kombinált kezelést sok esetben előnyösen megfelelő állandó készítmények segítségével végezhetjük, amelyek az optikaifehérítő vegyületeket a kívánt világosító, fehérítő hatást biztosító töménységben tartalmazzák. Bizonyos esetekben a fehérítőszerek teljes hatása utánkezelés révén érvényesül. Ez lehet például vegyi (például savas), hőkezelés (például hevítés) vagy kombinált vegyi hőkezelés. Egy sor szálanyag optikai fehérítésénél például a találmány szerinti fehérítőszerek alkalmazásával célszerűen oly módon járunk el, hogy a szálakat a fehérítőszerek vizes diszperzióival illetve oldataival 75 C° alatti hőmérsékleteken, például szobahőmérsékleten impregnáljuk, majd 100 C°— ot meghaladó hőmérsékleteken szárazon hőkezeljük, miközben általában ajánlatos a szálanyagot előzetesen, még mérsékelten magas hőmérsékleten, például legalább 60 C°-tól a mintegy 130 C°-ig terjedő hőmérséklettartományban, szárítani. A száraz hőkezelést azután előnyösen 120 és 200 C° közötti hőmérsékleteken, például szárítókamrában hevítéssel, adott hőmérséklet tartományban vasalással, vagy akár száraz, túlhevített vízgőzös kezeléssel végezhetjük. A szárítást és a száraz hőkezelést két közvetlenül egymást követő műveletben vagy egyetlen egyesített munkamenetben végezhetjük. A találmány szerint alkalmazandó új optikai fehérítőszerek mennyisége az optikailag fehérítendő anyagra vonatkoztatva tág határok között ingadozhat. Már igen kis mennyiségekkel, bizonyos esetekben például 0,0001 súly%-nyi menynyiségekkel is kifejezett és tartós hatást érhetünk el. Alkalmazhatjuk azonban ezeket az anyagokat kb. 0,8 súlyszázalékig sőt, ezt meghaladó mennyiségekben is. A gyakorlat szempontjából célszerűen a 0,0005 és 0,5 súlyszázalék közötti mennyiségek fontosak és érdekesek. Az új optikai fehérítőszerek különösen előnyös adalékok a mosófürdőkben vagy ipari és háztartási mosószerekben is, amelyekhez különböző módon adagolhatjuk. Mosófürdőkhöz célszerűen vizes vagy szerves oldószeres oldataikat vagy finoman eloszlatva, vizes diszperzióban is adagolhatjuk. A háztartási vagy ipari mosószerek esetében ezeket az anyagokat előnyösen a mosószerek valamelyik gyártási fázisában, például az úgynevezett „iszaphoz" („slurry") a mosópor porlasztását megelőzően, vagy a cseppfolyós mosószerkombinációk előkészítése során adjuk hozzzá. A fehérítőszert mind vizes vagy más oldószeres oldat vagy diszperzió alakjában, mind segédanyag nélkül száraz fehérítőporként adagolhatjuk. A fehérítőszert például elkeverhetjük, összegyúrhatjuk vagy összeőrölhetjük a mosóhatású, mosóaktív anyagokkal, és így keverhetjük be a kész mosóporba. De eljárhatunk úgy is, hogy a fehérítőszereket oldott vagy elődiszpergált alakban ráporlasztjuk a kész mosószerre. Mosószerként a mosóhatású anyagok ismert keverékei jönnek figyelembe, mint például szeletek és por alakjában a szappan, a Syndet (nagymolekulájú zsíralkoholszulfonátok oldható sói), nagymolekulájú és/vagy többszörösen alkilhelyettesített arilszulfonsavak, a közepestől a magasabbakig terjedő alkoholok szulfokarbonsav észterei, zsírsavacilaminoalkil- vagy ami-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5