162930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lyukasztott illetve áttörésekkel vagy egyéb nyilásokkal ellátott, szálakkal erősített nagyszilárdságú lemezek vagy idomtestek előállítására

3 16293C 4 másra is fektethető. A lyukak sajtolással is kialakíthatók. Ez esetben azonban egyszerre legfeljebb csak két lemezréteg lyukasztható. A lyukaknak fúrással, sajtolással vagy kivágással való kialakítása szálakkal erősített lemezek vagy idomtestek esetében a szálstruktúra jelentős roncsolásával jár és a merevítőszálak elvágásával különösen a hajlítószilárdság csökken. Ismeretes, hogy szabálytalanul elrendezett, rövid organikus egyes szálakból álló tiszta szálasanyagú, hajlékony, nedves anyagpályákat, valamely technológiai lépés során, átszúrják, hogy a benne levő folyadékot sajtolással, gőzöléssel, fűtéssel egyenletesen és gyorsan eltávolítsák, illetve fordítva, hogy az anyagpályát egyenletesen és gyorsan folyadékkal átitassák. Ez esetben a gyártási technológiát javító időleges lyukasztásról van szó, amely a szálasanyag vagy papíranyagpályából a folyadék eltávolítása, illetve a pálya átitatása után feladatát teljesítette. Ilyen feladat megoldására a szálak roncsolása vagy a szálak elvágásának kiküszöbölésére nagyszámú legkisebb átmérőjű lyukak kialakítását javasolták. E szerint a szálhalmaz anyagpályát sűrűn tűszerű szúrópeckekkel szúrják keresztül. Ezek a tűk karcsúságuk következtében átnyomulnak a szálanyag szálai között, anélkül, hogy a szálat elvágnák, vagy azokat egymástól lényegesen eltérítenék. A szálasanyag rugalmassága, továbbá az anyagpálya nyomása következtében ezek a kiszúrt nyílások a további feldolgozás során ismét záródnak. Adott esetben a préselés után az ilyen nyílások nyoma megmarad, bár ezek a nyomok a végterméknél nem kívánatosak. Ismeretes, hogy szabályosan elosztott, előnyösen szervetlen szál merevítéssel készült merev lemezeket és idomtesteket nagyobb átmérőjű lyukakkal vagy egyéb nyílásokkal látják el, anélkül, hogy a keresztmetszetcsökkenés, valamint az anyagmegtakarítás a szilárdságot jelentősen csökkentené, azzal, hogy a szálerősítést a nyílásrendhez igazítják. A technika jelenlegi állása szerint ismeretes, hogy szálakból és kötőanyagokból álló kétanyagrendszert még formálható állapotban lyukasztószervek tüske alakú helyeivel hozzuk össze. Ennek során a tüskékkel az anyagrendszert vagy átlyukasztjuk, vagy a kettős anyagrendszert a tüskék közé szorítjuk be és a lyukasztószerszámokat a kialakított anyagba annak formából való kivételéig hagyjuk. Itt a következő eljárás játszódik le: a szálatlan anyagösszetevő körülfollya a kúpos tüskét, illetve a bevezetett kúpos tüske oldalirányban kényszerül. A szálak, amennyiben azok nem különösen rövidek, tangenciálisan illetve a kúpos tüskét érintve helyezkednek el és a későbbi lyukperemet képezik. Ily módon a lyukperemet tangenciálisan körülfogó szálelrendezés illetve lyukerősítés alakul ki. Ez esetben tehát hasonló hatás áll elő, mint amikor a fatörzsből egy ág kinő. A technika jelenlegi állása szerint olyan formákat alkalmaznak, amelyben kúp alakú tüskék lyukraszterrendszerben vannak elrendezve és ezek a behelyezett két összetevőjű anyagon áthatolnak és mint magok kialakítják a lyukakat a megkötő idomban. Bebizonyosodott, hogy az áthatolásnál a szálak egy része mégis roncsolódik. A lyukak a vékony Falú idomrészen csonkakúp alakú kialakítással kell készüljenek, úgy hogy a megkötési folyamat előtt s's az alatt valamely lyuklemezt kell a forma magjainak hegyére húzni és azt le kell szorítani, 5 hogy vastagságában mérettartó, sima idom keletkezzék. Nyomásmentes formázás vagy a merevedési periódus alatt a forma felső felületének simítása a formarészből kinyúló maghegyek miatt lehetetlen. Ismeretes, hogy az idomtestnek a formából való JQ kivevésénél fellépő nehézségek kiküszöbölésére önkenő vagy rugalmas magokat használnak, amelyek a magoknak az idomtesthez való ragadását meggátolják, vagy a formából való kivételnél az idomtest lecsúszását a magról megkönnyítik. 15 Ismeretes, hogy a magokat kis felületi tapadású anyagokból, például Decelithből, vagy Poliamidból készítik. A magok alsó részükön, függetlenül nagyságuktól és kialakításuktól, egységes csappal vannak ellátva, amellyel ugyancsak alkalmas anyag-20 ból készült, tartólemezbe előnyösen nem tapadó felső felületbe vannak dugva, vagy rugalmasan ágyazva. A tartólemez számos furattal van ellátva, amelyek a csapoknak megfelelő mérettel rendelkeznek és így biztosítva van a lehetőség a magok 25 tetszés szerinti elhelyezésére, illetve különböző méretű és elhelyezésű magokkal a formatest felületét különleges lyukmintával kialakítani. Ismeretes továbbá, hogy a magokat és a tartólemezt elasztikus fóliával vonják be. 30 Az is ismert, hogy vagy a tartólemez hátoldalán át a rugalmas fóliára vagy a magok csapjára közölt rövid nyomóütéssel a fóliát ületve a magokat kiemelik és azokat az ezt követő vákuummal újra helyükre süllyesztik. Ennek következtében a lyu-35 kasztott termékben a lyukak felbővülnek, ami a későbbi levétel szempontjából előnyös, ami a lyukasztott terméket a lyukasztószervekről lelazítja. Ismeretes az is, hogy a tartólapokat furatokkal látják el, amely furatok a magok legnagyobb kerü-40 létének felelnek meg. Ennél a kiviteli változatnál a kilyukasztandó anyagot sík tartólemezre helyezik és ezután lesznek a tartólemezbe süllyesztett magok nyomósaj tolással a kilyukasztandó anyagba nyomva és vákuum segítségével ismét a tartólemez-45 be visszahúzva. Ismert, hogy a tartólemezt a süllyesztett magokkal a kilyukasztandó anyag fölé vezetik és a lyukasztást felülről lefelé értelemben végzik. Az előzőekben ismertetett technika jelenlegi 50 állásánál hátrányt jelent, hogy a formában a magokat, amelyek egyidejűleg a lyukasztószerveket is képezik, hegyes kúpként kell kiképezni, annak érdekében, hogy a szálak részbeni roncsolását, kiterítését az átlyukasztási eljárás alatt végezhessék. 55 Hátrányos, hogy a lyukasztó közbeiktatásával sajtóiéval az idomdarabot sajtolni kell és eközben a kötőanyag nagy része kinyomódik. Idomdarabokban áttörések és lyukasztások kialakításánál ismeretesek beépített csonkakúp alakú 60 gombok, amelyek gumiformába vannak bedolgozva, azonban ezek az ismert eljárások alkalmatlanok hosszú szálakkal erősített kötőanyagok bedolgozásához, amelyeknél a szálak a lyukak tartományában az ágak kinövési helyéhez hasonlóan szét vannak 65 feszítve. 2