162905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-(9adenil)-2,3-dihidroxi-vajsav és D-etiro izomerjének előállítáásra

162905 hidroxi-vajsav. A forró vízből átkrisitályosított lentinacin 261—263 C°-on olvad (bomlás köZr­ben). A lentmacin-nátriumsó hemihidrátja szín­telen levélszerű kristályokat képző anyag, amely 266—268 C°-on bomlik, [et]2 á = +45,5° (c = 1, vízben). A lentinacin „D-eritro" sztérikus konfigurá­cióját a totálszintézis is megerősítette. A szinte­tikus úton előállított lentinacin fizikai-kémiai tulaj doniságai megegyeztek a természetes ere­detű anyagéval, sőt a szintetikus úton előállított len tinacin kifejezettebb koleszterinszint-csök­kentő hatással rendelkezik, mint a természetes eredetű anyag. A lentinacint úgy különítettük el, hogy elpo­rított Lentinus edodes Sing.-et szokásos rövid szónláncú alkanolt, így metanolt, etanolt tartal­mazó kb. 70%-os vizes oldattal extraháltunk. Az extraktumból az oldhatatlan anyagokat eltávo­lítottuk, a koleszterinszint-csökkentő hatással rendelkező részt adott esetben H+-formájú ka­tioncserélő-gyantán abszorbeáltuk, s így a kati­ontól különböző részeket az extraktumból eltá­volítottuk. Kationcserélőként Dowex 50W vagy Amberlite IR—120 gyantát alkalmaztunk. Az abszorbeált koleszterinszint-csökkentő hatású frakciót a gyantáról vizes ammóniával eluáltuk, az eluátum savas kémhatású anyagait gyenge anioncserélő gyantán — így Cl- formájú Am­berlite-IR-45 gyantán — abszorbeáltuk, a gyan­táról a hatásos részt valamely illó savval, pél­dául ecetsavval eluáltuk és az eluátumot kation­cserélő gyantán, például Amberlite CG—120 gyanta segítségével frakcionált kromatográfiá­val tisztítottuk. A kb. 262 m/^nál UV abszorp­ciós maximummal rendelkező koleszterinszint­csökkentő hatással rendelkező frakciót elkülöní­tettük és ioncserélő gyantán történt sómentesítés után a kristályos lentinacint elkülönítettük. Az extrakció célszerű foganatosítási módját az 1. példában ismertetjük. A találmány tárgyát képező eljárás szerint az (I) képletű vegyületet szintetikus úton úgy állít­hatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű 2,3-dihidroxi-eritronsavlaktonJaoetált vagy ketált valamely 9-adanil-fémsával reagáltatunk. A képletben R és R' hidrogénatomot rövidszién­láncú alkil-csoportot vagy benzil-csoportot je­lent. A reakcióban megfelelő (III) általános kép­letű 4-(9-adenil)-2,3-dihidroxi-vajsav-származé­kot kapunk. A képletben R és R' jelentése egye­zik a fent megadottal. A (III) általános képletű vegyületet hidrolizálva (I) képletű terméket ál­líthatunk elő. Az adenin fémsójaként előnyösen valamely al­fcálifémsót, így nátrium-, lítium- vagy káliumsót alkalmazhatunk. Ezt iá sót szokásos módon állít­hatjuk elő, például úgy, hogy adenint nátrium­hidriddel, fémnátriummal, nátriumhidroxiddal, nátriumamiddal, lítiumamiddal, káliumkairbo­nátital, káliumhidroxiddal alkalmas oldószerben, szobahőmérsékleten vagy enyhe melegítés köz­ben reagáltatjuk. A fenti acetál vagy ketál cél­szerűen alkalmazható maradék csoportjaira pél­daként az etilidán-, izopropilidén- és benzilidén­csoportot említhetjük. Az adenil-fémsó és a (II) általános képletű lak­ion kondenzációs reakcióját előnyösen melegítés 5 közben valósítjuk meg. A reakció során a (III) általános képletű vegyület megfelelő fémsója képződik. A (III) általános képletű termék fém­sóját valamely önmagában ismert eljárással, így semlegesítóssiel vagy ioncserélővel történő keze­lő léssel könnyen átalakíthatjuk a megfelelő szabad savvá. Az adenin fenti fémsójának előállításánál és a (II) általános képletű vegyülettel történő kondenzációs (reakciónál célszerűen alkalmaz­ható oldószerre példaként a dimetilfoirmamidot, 15 dimetilszulfoxidot, dimetilacetamidot, vagy e ve­gyületek piridinnel képzett elegyét stb. említhet­jük meg. A (III) általános képletű közbenső termékeket vagy fémsójukat — a reakcióterméktől történt 20 elkülönítés után vagy anélkül — ezután hidroli­záljuk, s így a 2,3-dihidroxi-csoportot védő 25 R R' csoportot eltávolítjuk. A hidrolízist valamely hagyományos módon 30 valósíthatjuk meg, így például savas hidrolízist alkalmazhatunk. Ebben az esetben a reakció­elegyhez szobahőmérsékleten vagy nagyobb hő­mérsékleten híg ásványi savat, így sósavat vagy kénsavat adunk. 35 A kapott 4-(9-adenü)-2,3-dihidroxi-vajsavat a reakcióelegytől, valamely önmagában ismert módszerrel különíthetjük el, így például a szer­vetlen sók és a reagálatlan adenin ioncserélő gyantán történő abszorbeálásávail. 40 Előfordulhat, hogy köztitermiékként kis meny­nyiségű 6^szuibsztituált amino-purin-izomer is képződik. Ezt az izomert azonban a keresett (I) képletű vegyülettől kromatográfiás úton vagy a szokásos oldószerekben mutatkozó oldhatóság-45 különbség alapján könnyen ellehet választani. A fenti reakciót a (II) általános képletű ve­gyületek optikai izotmerjieivel szintén végrehajt­hatjuk anélkül, hogy racemizálódás következne 50 be. Ha (II) általános képletű kiindulási vegyület­ként 2,3-O-védett-D-eritronsav laktont hasz­nálunk, akkor a természetes lentinacinnal telje­sen megegyező vegyületeket állíthatunk elő szin­tetikus úton. Ha (II) általános képletű kiindu-55 lási vegyületként 2,3-O-védett DL-eritronsav­laktont használunk, akkor olyan racém elegyet kapunk, amely 50%-ban a természetes lentin­acinnal megegyező anyagot tartalmaz. A fentiek szerint előállított (I) képletű vegyü-6o letet stabil és gyógyásziatilag alkalmazható sóvá alakíthatjuk, így nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium- és alumíniumsóvá. E sók mind az (I) képletű szabad savval megegyező koleszterin­szint-csökkentő hatással rendelkeznek. 65 Káliumsó: C9H10 O 4 N 5 K, V2H2O. Színtelen 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom