162889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált izoxazolo [3,4-b] piridin-5-karbonsavak és származékaik előállítására

162889 lyett a cüklizálást foszforoxikloriddal végezzük, mine ugyancsak a III általános képlietű közbülső termékhez jutunk. Az I általános képlietű vegyületek sókat alkot­nak. Ezak előállítása ugyancsak a találmány körébe tartozik. A sók savaddíciós sók, különö­sen nem mérgező, fiziológiailag elviselhető sók lehetnek. Az I általános képlietű bázisok külön­böző szervetlen és szerves savaikkal reagáltatva savaddíciós sókat képeznek, például hidrohalo­genidaket (különösen hidrokloridofcat és hidro­'bromiidokat), szulfátokat, nitrátokat, foszfátokat, oxalátokat, tartarátokat, maleátokat, citrátokat, pikrátokat, acetátokat, 'aszkorbátokat, szukciná­tokat, arilszulfonátokat, például benzolszulf oná­tokat, toluolszulfonátokat, alkánszulfonátoíkat, például metánszulfonátókat, cifclohexánszuK-amátokat stb. A savaddíciós sók gyakran jó le­hetőséget nyújtanak a termék elválasztására, például a só képzésével és kicsaipásával olyan közegben, amelyben a só oldhatatlan. A só el­választása után az I általános képletű szabad bázist felszabadítjuk a sóból valiaimilyen bázis­sal, például báriumhidroxiddal vagy nátrium­hidroxiddal való semlegesítéssel, A szabad bá<­zist egyenértéknyi 'mennyiségű savval reagáltat­va más sók hozhatók létre. A találmány szerinti új vegyületek a központi idegrendszert nyugtatják, és ezért nyugtató­.ként vagy ataraktikus szarként használhatók izgalmi vagy feszültségi állapotok csökkentésé^ re, mint az egereken, macskákon, patkányokon, kutyákon és más 'emlősökön végzett kísérletek­ből kitűnt. A klórdiazapoxidokhoz hasonló mó­don hatnak. Terápiás oélra az I általános kép­letű vegyületek, vagy keverékeik vagy nem mérgező, fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóik szájon vagy bőrön keresztül a szokásos adagolási formákban, például tablettákban, kap­szulákban, injekciókban stb. adhatók be. Egy adagként vagy előnyösen 2—4 részre osztott mapi részadagokiként naponként 1—50 mg/kg, előnyösen 2—15 mg/kg testsúly a megfelelő mennyiség. Az adagok célszerűen szájon vagy bőrön keresztül beadható készítmény fo>rmájá­ban készíttetők oly módon, hogy adagegysé­genként 10—^250 mg hatóanyagot az elfogadott gyógyszarkészítési gyakorlatnak megfelelően a szokásos hordozókkal, töltőanyagokkal, kötő­anyagokkal, tartósítószerekkel, stabilizálószerek­kel, ízanyagoíkkal stb. összekeverünk. Az új vegyületek az adenozin-3',5'-cüklusos monofoszfát koncentrációját is növelik a sejteké ben, így napi 1—100 mg/kg, előnyösen 10—50 mg/kg egyetlen vagy 2—4 részre osztott adag­ban, a szokásos, például a fenti szájon vagy bőrön keresztüli beadásira alkalmas alakiban asztmás tünetek enyhítésére használhatók. A következő példák a találmány bemutatásá­ra szolgálnak. A hőmérsékleti adatokat Celsius­fokban adjuk meg. 1. példa: 4-n-Butilaimino-5^etoxiikarbonil-3^matilizoxazolo­(3,4-b]piriidin 5 a) '(3-MJetil-5-izoxazolil)-aiminometilónimalonsav--dietilészter 112,5 g (1,14 mól) 3-imetilu5-iaiminoizDxazol és 10 248 g (1,14 mól) etoxiimetilénimalonisaiv-dietil­észter keverékét keverés köziben 45 percen át 130°-on melegítjük. Ezután az etanolt csökken­tett nyomáson ledesztilláljuk. A maradék hű­tés közben megszilárdul, és etanolból átkris-15 tályosítva 134—136° ol'vadáspontú teirméket ka­punk. A hozam 245 g, (az elméletinek 80%-a). b) 5-Etoxikarbonil-4-ihidroxi^3Hmetilizoxazoilo-20 í'3,4-b] piridin Visszafo'lyatás köziben erélyesen forralt 250 •ml difeniléterhez gyorsan 50' g (0,19 mól) (3--ímetil-5-izO'Xazo!li:l)-aminoimetilénmalonsav-d!Í-25 etilésztert adunk. Hét perc múlva a reakció­keveréket gyorsan lehűtjük. Az oldószert vá­kuumban ledesztilláljuk. Az olajos maradék 100 ml metanol hozzáadása után kikristályosodik. Metanolból való átkristályosítás után 20 g (az 30 elméletinek 480/(ra) 1.50—152° olvadáspontú 5--.etO'XÍkanbonil-4-)hidroXi-3-ímetilizoxiazolo|[3,4-b]­piridint kapunk. 35 c) 4-Etoxi-5-etoxikarbonil-3-metilizoxazolo­i[3,4-b]piiridin 22,2 g (0,1 mól) 5-Tötoxiikarbonil-4-lhidro'XÍr-3-^metilizoxazolo[3,4-b]piridint 150 ml etanolban 40 oldunlk, és 28 g (0,2 mól) káliumkarbonátot és 31 g (0,2 mól) etiljodidot adunk hozzá. A re­akciókevaréket keverés közben 6 órán át mele­gítjük. A forró oldatot leszűrjük, és az oldó­szert ledesztilláljiuk. Az olajos maradék meta-45 nol hozzáadására kikristályosodik. 18,2 g (az el­méletinek 73%-a) 62° olvadásponitú 4^etoxir4--etoxikanbonil-3-| metilizoxazoloí[3,4-b-]piridint ka­punik. 50 d) 4-^n-Butilamino-5Hetoxilkar:bonil-3-ímetilizoxa-Z0ilo[3,4^b]piridin 25 g (0,113 mól) 4-tetoxi-5-j etoxikairboniil-3Hme­tilizoxazol'0[3,4Hb]piridint 100 ml benzolban ol-55 dunk, majd az oldatot 8 g (0,23 mól) n-butil­amint hozzáadva 12 órán át Visszafolyatás köz­ben forraljuk. Az oldószert ledesztilláljuk, a ma­radék 4^butilamino-5-'etoxikaribonil-3-.metilizox­azola[3,4-b]ipiridint ligroimból átkristályosíitjuk, 60 és így 23,5 g (az elméletinek 850/o -a) 60° olva­dáspontú terméket kapurJk. A 4-n-butiilamino-5^toxikarbonil^3-metilizox­azo'lo{3,4-'b]piridin-Jhidri0iklarid előállítására az így kapott termék oldatához alkoholos hidro-65 génklorid oldatot adunk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom