162858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 10-amino-10-11-dihidro- dibenzo[b,f,]azepin származékok előállítására

162858 Azok a III általános képletű dibenzo[b,f],azepinek, amelyek képletében Rí 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, olyan III általános képletű dibenzoi[b,f]azepinek alkilezésével állíthatók elő, amelyek képletében Rí hidrogénatomot jelent; ez utóbbiakhoz a megfelelő imino-dibenzilekből juthatunk. , Az eljárás első lépésében olyan, bórhidrogénező szereket alkalmazhatunk, amelyeket olefinek bórhidrogénezésére használnak, nevezetesen alkálibórhidrogéneknek és bórtrifluorid alkiléterekkel alkotott komplexeinek a keverékét, továbbá diboránokat és amin-boránokat. Az utóbbi vegyületek különösen alkalmasak a hővel és hidrolízissel szemben tanúsított ellenállásuk és vízben és számos poláris oldószerben való jó oldhatóságuk miatt. Az ilyen aminboránok előállítását és tulajdonságait közlik többek között a Chemische Berichte 93, 928 (1960), valamint a 2 927133 számú amerikai szabadalmi leírás. Leggyakrabban ezek közül a dimetilaminborán és a dietilaminborán használatos. A reakciót előnyösen ezeknek az aminboránoknak az oldószerében, például toluolban, tetrahidrofuránban, dietiléterben, glikoléterekben, diklórbenzolban stb. hajtjuk végre. E célból a III általános képletű vegyület és az aminborán közelítőleg egyenértékű menynyiségét visszafolyatás közben melegítjük. A reakció során az aminaboránból amin szabadul fel, és ez a reakciókeverékből egyszerű vizes mosással eltávolítható. Az eljárás második lépése az így kapott IV •általános képletű szerves bórvegyület brómatomjának egy primer vagy szekunder amin,csoporttal való kicseréléséből áll. Ezt az aminezést klóraminnal vagy egy RNHC1 általános képletű klóralkilaminnal — ebben a képletiben R a fenti jelentésű —• végezzük. Mindamellett megfelelnek más egyenértékű aminezőszerek is, például a H2NOSO3H képletű O--hidroxilaminszulfonsav. Az alkalmazott klóramin mennyisége közelítőleg a sztöchiometriai mennyiség. Előnyös azt .vizes oldatban alkalmazni. 1. példa: a) 10-Bórhidro-5-metil-10,ll-dihidro-dibenzofb,f] azepin Csepegtető tölcsérrel, kalciumkloridos csővel védett hűtővel és nitrogént bevezető esővel el-10 15 20 25 30 35 40 45 Ezt a második lépést közvetlenül az első lépésben kapott reakciókeverékkel végezhetjük anélkül, hogy a képződött szerves bórvegyületet elkülönítenénk. Mellékreakciók elkerülésére a 50 bófhidrogénezést katalitikus mennyiségű fenol ,vegyület, például hidrokinon vagy terc.-butilpirokatechin jelenlétében végezzük. Az át nem alakult dibenzofb,f] azepin azután visszanyerhető vagy visszavihető a folyamatba. 55 A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtását. látott 100 ml-es lombikba betoltunk 1,23 g 5--metil-dibenzo{b,f] azepint, 0,52 g N-distilaminboránt és 45 ml vízmentes toluolt. A keveréket visszafolyatás közben 22 óra hosszat 110 C°-on melegítjük, majd lehűlni hagyjuk, és hozzáadunk 6 mg hidrokinont. Ezután 60 C°-on 1 torr nyomáson bepároljuk, és a száraz maradékot 0,008% hidrokinont tartalmazó benzol-petroléter elegyből átkristályosítjuk, így 360 mg 127 C°-on olvadó fehér kristályos terméket kapunk. A termék molekulasúlya ,221, és összetétele és infravörös spektruma ,(B—H-vonal 2300 cm""1

) alapján 10-bórhidro-5--metil-10,ll-dihidro-dibenzoi[b,if]azepinként azonosítható. to) 5-Metíl-10-amino-40,ll-d

liihidro-dibenzo,[b,f ] azepin Csepegtető tölcsérrel és hűtővel ellátott 100 ml-es lombikba betoltunk 0,88 g a) szakaszban készült bórvegyületet, 1,5 ml toluolt és 6,6 ml 2 n nátriumhidroxid oldatot. Keverés közben klóramin oldatot adunk hozzá (készült 3,2 ml ilO n tömény vizes ammónia oldatnak 22 ml 1,22 n nátriumhipoklorid oldattal való reagáltatásával). A keverést 25 C°-on 2 óra hosszat folytatjuk, majd a vizes réteget dekantáljuk, és 3 ízben 10—10 ml toluollal extraháljuk. A toluolos kivonatokat egyesítjük, vízzel semlegesre mossuk, majd 7 ízben 10—10 ml 2 n sósavval extraháljuk. Az egyesített sósavas kivonatokat éterrel mossuk, majd hűtés közben 10 n vizes nátriumhidroxid oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. Ezután a vizes oldatot 3 ízben .30—30 ml éterrel extraháljuk, az éteres fázist vízmentes nátriumkarbonáton szárítjuk, szűrjük, és bepároljuk. Az így kapott maradék súlya szárítás után 0,21 g, és olvadáspontja .98 C°. Ez a termék 5-metil-10-amino-10,ll-dihidro-dibenzot[b.f]azepinként azonosítható hiteles minta alapján. 60 65 2. példa: •Csepegtető tölcsérrel, hűtővel és nedvesség elleni védelmül kalciumkloridos csővel ellátott 500 ml-es háromnyakú lombikba betoltunk 4,1 g 5-metil-dibenzoi[b,f] azepint, 1,7 g N-dietilaminboránt és 150 ml frissen desztillált toluolt. A keveréket visszafolyatás közben 22 óra hosszat 110 C°-on melegítjük, majd az oldatot nitrogénatmoszférában lehűtjük. Ezután hozzáöntünk 33 ml 2 n vizes nátriumhidroxid oldatot, majd 9 perc alatt 190 ml 0,316 n vizes metilklóramin oldatot. Egy óra hosszat keverjük, majd dekantáljuk. A szerves fázist vízzel 6 pH-ig mossuk, majd 5 ízben 50 ml 2 n sósavval extraháljuk, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük, és bepároljuk. A maradékot petroléterből átkristályosítva 2,17 g 5-metil-dibenzo![b,f] azepint nyerünk átalakulatlaiiuJ vjs$za, 2