162837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izotiazolil-foszfor-származékok előállítására és ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek
9 162837 10 <5. táblázat folytatá sa) Hatóanyag 100%-os pusztuláshoz szükséges minimális hatóanyagkoncentráció, % Tionofoszforsav-0,0-dietil-0-[4--cián-5-izopropoxi-izotiazolil-(3)]-észter 0,01 Tionofoszforsav-0,0-dietil-0-[4--cián-5-butöxi-izotiazolil-(3)j-észter 0,01 Tionofoszforsav-0,0-dietil-0- [4--cián-5-izobutoxi-izotiazolü•<3)]-észter 0,01 Foisztorsav-0,0-dietil-044-cián-5--metoxi-izotiazolil-(3)]-észter 0,02 Fo3zforsav-0,0-dieti!-0-[4-cián-5--etoxi-izotiazolil-(3)]-észter 0,02 Foszforsav-0,0-dietil-0-[4-cián-5--bütoxi-izotiazolil-(3)]-észter 0,01 összehasonlító vegyület 0,05 A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek kisebb koncentrációban fejtik ki 100%-os atkairtó hatásukat, mint az ismert összehasonlító vegyület. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a következő, növényeken élősködő, raktári kártevő, illetve egészséget veszélyeztető rovarok és szövőatkák ellen hatásosak: hólyagoslábúak (Thysanopterák), így Thrips angusticeps; Psylla mali; levéltetvek (Aphidok), így Aphis pomi, Brevicoryne brassicae, Hyalopterus pruni, Mycus cerasi, Cryptomycus ribis és Mycus prunavium; pajzstetvek (Coccidae), így Lecanium corni; poloskafélék (Heteropterák), így Pyrrhocoris apterus; egyenesszárnyúak (Orthopterák), így Blattá orientális; legyek (Dipterák), így Phorbia antiqua, Phorbia brassicae, Pegomya betae és Drosophila melanogaster; bogarak (Coleopterák), így Leptinotarsa decemlineata, Phaedon cochlearis, Meligethes aeneus, Argelastica alni, Gastroidea viridula és Sitophilus granarius; pillangólárvák (Lepidopterák), így Spodoptera littoraíis (Prodenia), Mamestra brassicae, Pieris brassicae, Operopthera brumata, Lymantria dispar, Carpocapsa pomonella, Hyponomeuta malinellus, Hyponömeuta padellus, Spilomota ocellana, Hyda nubiferana és Tachyptilia populella; bőrszárnyüak, (Hymenopterák), így Pteronus ribesii és Athalia rosae; szövőatkák, így Panonychus ulmi és Tetranydhus cinnabarinus. Az (I) általános képletű új vegyületeket a kártevőirtószerek előállításában általánosan használatos adalék- és hordozóanyagokkal elegyítve kártevőirtó készítményekké alakíthatjuk. Előnyösen oldatokat, emulziós koncentrátumo-10 20 kat, aeroszol alakjában permetezhető készítményeket, szuszpenziókat, diszperziókat, porokat, pépeket, kocsonyákat, granulákat és csalétkeket állítunk elő. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A csalétkek és a granulák hatóanyagtartalma rendszerint 1—10 súly%, míg az oldatok, emulziós koncentrátumok, szuszpenziók és beporzásra alkalmas készítmények 5—95 súly%, előnyösen 20—90 súly% hatóanyagot tartalmazhatnak. A készítményekben az új vegyületeket ismert hatóanyagokkal együtt is felhasználhatjuk. • A kártevőirtó készítményeket önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot — adott esetben nedvesítő és emulgeáló hatású felületaktív anyagok jelenlétében — oldószerekkel vagy szilárd hordozóanyagokkal elegyítjük. Oldószerként előnyösen a következő anyagokat alkalmazhatjuk: szénhidrogének, így benzin, ciklohexán, benzol, xilol, „Solvent—Naphtha" (150—180 C° forráspontú aromás szénhidrogénelegy), petróleum 25 (előnyösen 80—200 C° forráspontú petróleumfrakciók), tetrahidronaf talin, dekahidronaftalin; alifás alkoholok, így metanol, etanol, izopropanol, izobutanol, n->butanol, hexanol: glikoléterek, így metilglikol, etilglikol; ketonok. így 30 aceton, metiletilketon, dietilketon, metilizobutilketon, izoforon, ciklohexanon, metilciklohexanon; továbbá dioxán, dimetilformamid, N-metil-pirrolidin, dimetilszulfoxid és acetonitril. A készítmények előállításához a felsorolt ol-35 dószerek elegyeit is felhasználhatjuk. Az emulziós koncentrátumokat a tömény koncentrátum formájában is forgalomba hozhatjuk; ezeket a készítményeket felhasználás előtt szokásos mó-don vízzel hígítjuk. Ha olyan szereket alkal-40 mázunk, amelyek hataónyagként egy vagy több vízben oldódó vegyületet tartalmaznak, oldószerként illetve hígítószerként a koncentrátum előállításához vizet is felhasználhatunk. 45 A szilárd hordozó- és töltőanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: bolus, kaolin, szilikátkréta (kaolinitből és kvarcból álló, a természetben megtalálható ásványi anyag), bentonit, palaliszt, pirofillit, ibalkum, moht» 50 morillonit, kréta, dolomit, csillám, kovasav, alu« minium- vagy kalciumszilikát, kovaföld vagy dióhéjliszt. Nedvesítő- és emulgeálószerként a felhaszná-55 lás céljától függően anionos, kationos vagy nem-ionos felületaktív anyagokat alkalmazhatunk. A felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: szappanok, így nátriumlaurinát, alkilszulfátok vagy -szulfo-60 nátok, így nátrium-dodecil-szulfát illetve -szulfonát; szulfonált és szulfátéit éterek; szulfonált alkil-zsírsavészterek; szulfonált glikol-zsírsavészterek; kvaterner ammóniumsók, így trimetilammóniumjodid; hosszabb alifás láncú 65 aminők és amidok; hosszú szénláncú alifás al-5
