162835. lajstromszámú szabadalom • Vacina csirkék marek-féle megbetegedéssel szembeni immunizálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IV. 29. (ME—1356) Amerikai Egyesült Allamok-beli elsőbbsége: 1970. IV. 29. (33 060) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162835 Nemzetközi osztályozás: C 12 k 9/00 Feltalálók: Okazaki William vegyész, East Lansing, Purchase H. Graham vegyész, Okemos, L. Witter Richard vegyész, Okemos, Michigan, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: MERCK & CO. INC., Rahway, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok Vakcina csirkék Marek-féle megbetegedéssel szembeni immunizálására A találmány tárgya eljárás szárnyasok Marek­féle megbetegedésével szembeni immunizálásra alkalmas élő vírus-vakcina előállítására. A Marek-féle megbetegedést, amely a szár­nyasok nyirokszövetében fellépő betegség, elő­ször 1907-ben ismertették. Ez a betegség ma az egyik legveszedelmesebb baromfi-kór. Az Egye­sült Államokban több mint évi 150 millió dol­lár veszteséget okoznak a leukózis-típusú ba­romfi-betegségek, amelyekből a legjelentősebb részt a Marek-féle megbetegedés teszi ki [AAAP Report, Avian Diseases 11, 694—702 (1967)]. A Marek-féle megbetegedés kórokozójának azonosítására és jellemzésére számos kísérlet történt [v. ö. P. M. Biggs: Current Topics in Microbiology and Immunology, 43, 93—125 (1968)]. Azt találták, hogy az előbbi megbete­gedést a herpesvirus B) csoportba tartozó víru­sok okozzák [Churchill és mtsai: Nature 215. 528—530 (1967), Solomon és mtsai: Proc. Soc. Exptl. Biol Med. 127, 173—177 (1968), Nazerian és mtsai: Proc. Soc. Exptl. Biol. Med. 127, 177— 182 (1968)]. A Marek-féle megbetegedés megelőzésére és kezelésére irányuló kutatás már régóta folyik; a genetikai, kémiai, biológiai és egészségügyi el­különítési módszerek azonban nem vezettek eredményre [AAAP Report, Avian Diseases 11, 694—702 (1967), Biggs: Current Topics in Micro­biology and Immunology 43, 93—125 (1968)]. Az immunológiai ' vizsgálatok biztató eredmé­nyeket hoztak. Kottaridis és mtsai [Nature 221, 5 1258—1259 (1969)] kimutatták, hogy a Marek­féle megbetegedésben szenvedő csirkékből elkü­lönített csontvelővel együtt tenyésztett csirke­embrió-kötőszövet sejtek egynapos csirkékbe beoltva immunreakciót váltanak ki. Churchill 10 és mtsai [Nature 221, 744—747 (1969)] élő, le­gyengített Marek-féle megbetegedést okozó ví­rusokat (a továbbiakban ezeket a vírusokat MB vágy MBHV rövidítéssel jelöljük) tartalmazó vakcinát állítottak elő HPRS 16 törzsből, ame-15 lyet a vírus legyengítése előtt legalább 33 sejt­tenyésztési szakaszon vezettek keresztül. A ví­rus patogén hatása megszűnt, azonban elveszí­tette A-antigén-tartalmát is. Az így előállított vakcinában a vírus teljes mértékben sejtekhez 20 van kötve. A találmány szerint olyan élő vírus-vakcinát állítunk elő, amely nem patogén, nincs legyen­gítve, A-antigén-tartalmát megtartja, kilenc 2S sejttenyésztési Szakaszban is megfelelő mérték­ben felszaporítható, és 1—21 napos csirkéknek beadva lényegében teljes védelmet nyújT a Marek-féle megbetegedéssel szemben. A vak­cinát sejtmentessé is tehetjük, és így sokkal 30 könyebben tárolhatjuk. 16283S

Next

/
Oldalképek
Tartalom