162835. lajstromszámú szabadalom • Vacina csirkék marek-féle megbetegedéssel szembeni immunizálására

162835 3 A találmány szerint egyréteges sejttenyésze-, tet ATCC vírustörzzsel oltunk be. Ezt a vírust Avian Herpesvirus IV-nek (AHIV), vagy más­képp pulyka-herpesvírusnak (PHV) nevezzük. A beoltott sejttenyészeteket (pl. csirkeveséből, 5 csirkeembrió-kötószövetből vagy kacsaembrió­kötőszövetből származó tenyészeteket) addig in» kubáljük, amíg a sejtek legnagyobb része meg­fertőződik a vírussal. A sejteket eltávolítjuk a tenyészetből, tripszinnel kezeljük, és friss egy- '° réteges sejttenyészetre helyezzük. A fenti el­járással a vírust sorozatos sejttenyésztésnek vet­jük alá addig, • amíg megfelelő mennyiségű vírusssal megfertőzött sejtet kapunk. Az utolsó tenyésztésben kapott sejteket tripszinnal disz- 15 pergáljuk, elkülönítjük a tenyésztési közegtől, 5—10% dimetilszulfoxidot tartalmazó tenyész­tési közegben diszpergáljuk, és a diszperzió ví­ruskoncentrációját kb. 10"'—-107 FKE/ml értékre állítjuk be. A pulykából kivont vírussal fertő- 20 zött sejteket, amelyeket az első tenyészet beol­tásához használtunk, az álllatok heparinnal ke­zelt teljes véréből, vagy az állatok veseszöve­teiből különítjük el. A veseszöveteket a fertő­zött sejtek elkülönítése előtt foszpátp'.'ffert tar- 25 talmazó sóoldattal mossuk, és tripszinnel disz­pergáljuk. A fenti módon előállított vakcina további fel- 30 dolgozása során Úgy járunk el, hogy a tenyész­tési közegben szuszpendált, vírussal megfertő­zött sejteket elroncsoljuk, és az elroncsolt sejte­ket eltávolítjuk a közegből. Így lényegében élő, legyengített, sejtmentes vírusokat tartalmazó 35 anyagot kapunk. A fenti eljárással előállított vakcinákat 1—21 napos csirkéknek beadva az állatokat bizton- 40 sággal immunizálhatjuk a Marek-féle megbete­gedéssel szemben. A találmány szerinti eljárást a következők- 45 ben részletesen ismertetjük. 1. táblázat A vakcina előállításához felhasznált Avian Herpesvirus IV-t (AHIV) fertőzött pulykák vé­réből és veseszöveteiből különítettük el. Az FC126 jelzésű izolátumokat Indiában tenyész­tett két 23 hetes pulykából különítettük el. A további izolátumok eredete a következő: AC16: 16 hetes pulyka (Georgia) vére; AC18: 18 hetes pulyka (Indiana) veseszövetei; WTHV1: pulyka (Wisconsin) veseszövetei. A szerológiai vizsgála­tok, az agar-gél-preciptin próba (AGP), a vírus­semlegesítési vizsgálat (VN) és a fluoreszcens antitest-vizsgálat (FA) alapján megállapítottuk. hogy a négy AHIV izolátum antigén-szempont­ból nem különböztethető meg egymástól, azon­ban egyik sem azonos a Marek-féle megbetege­dést okozó herpesvírussal (MBHV). A vizsgá­latok eredményeit az 1. táblázatban közöljük. Antigén*2 ' Szérum*1 ' FC126 MBHV Kontroll AGPVN<4 > FA AGP FA AGP és FA<3 > Hdperimmunis: FC1 26 ícs) + + ++ — + — AC16<cs) + + + — + — AC1 8 (cs) + + ++ — + — WTHVI (cs) + + ++ — + — Normál sejtek (cs) — — — — — — Gyógyuló: FC1 26 (cs) + + + + + — FC126(p) + — ND — ND — MB—JM (cs)<5 ) + _|_ _|_ ++ ++ — MB—GA (cs)(r> ) + + + ++ ++ — MB— —RPL—39 (cs)<5 > + + + ++ ++ — MB—FC1 27 (cs)<5 > Tc f\r\ 1"r*/"v11 * + - + ' ++ ++ — -IVUXILI LM.1. Beoltatlan (CS) Beoltatlan (P) — — ND — ND ' — Megjegyzések: (•') A szérumot az antigén-immunizálás alap­ján azonosítottuk. A zárójelben levő betűk a szérum eredetét jelölik; cs = csirke; p = pulyka. (2 ) Az AGP és FA reakciókat az intenzitás szerint osztályoztuk. -\~\- (intenzív), + (érzékel­hető, de kevésbé intenzív), — (negatív); (3 ) Az FA-reakciókat a vírusfoltok közötti sejtek megfestődésének elmaradásával kontrol­láltuk ; ND = nem értékelhető. (4 ) A vírus-semlegesítést 50%-os foltcsökke­nésnél tekintjük pozitívnak 1 : 20-as végső szé­rumhígítás esetén. (5 ) Négy külön MBHV törzs. A herpesvirus egyik jellemző tulajdonsága az, hogy a vírussal megfertőzött sejttenyészetekben 50 elkülönült fertőzési gócok jelennek meg, ame­lyek kifejlődött formában lekerekített, merev, pusztuló sejtrögökből állnak. Az AHIV által előidézett fenti típusú rögök ill. foltok mind a négy izolátum esetén morfológiailag eltérnek az 55 MBHV által előidézettektől. A pulykákból egyéb módon is elkülöníthet­jük a vírust, azonban előnyösen az állatok vé­réből és vese-sejtjeiből indulunk ki; ezek 60 ugyanis nagymennyiségű vírust tartalmaznak és könnyen elkülöníthetők. A vírus elszaporítására standard egyrétegű sejttenyészeteket, pl. csir­kevesét, csirke-embrió-kötőszövetet és kacsa­embrió-kötőszövetet használunk [Witter és 63 mtsai: Avian Diseases 13, 101—118 (1969)], 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom