162831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás-kromatografáláshoz alkalmas akrilét illetve metakrilát polimer előállítására

162831 természetesen használhatunk valamely más alkánkarbonsavat is, így hangyasavat, propionsavat vagy vajsavat, illetve e savak anhidridjeit. A reakció során rendszerint alkalmazunk valamely polimerizációs inhibitort is, pl. hidro- 5 kinont is. A reakciótermékek izolálása és feldolgozása ismert módon történik. A gélek előállítása is önmagában ismert mód- 10 szerek szerint meigy végbe. A gyöngy-polimerizátumok pórus-szerkezetét a térhálósító katalizátor-tartalommal szabályozzuk és ez a gyöngy-polimerizátum duzzadási porozitással rendelkező gélekhez vezet. A gyöngy-polimerizátumok 15 pórusszerkezetét másrészt iners oldószerek hozzáadásával is szabályozzuk és így makroporózus-szerkezetű polimerizátumokhoz jutunk. Térhálósító szerként önmagában ismert mó- 20 don a 2 vagy több vinil-csoporttal rendelkező vegyületeket alkalmazzuk, pl. a di- vagy poliolok biszmetakrilátjait vagy -bisz-akrilátjait, így pl. az etilénglikól-ibisz-<metakrilátot (-akrilátot), dietilén?likol-bisz-imetakrilátot (-akrilátot), tri- 25 etilénglikol-bisz-metakrilátot (-akrilátot), 2.2-dimetilDroDándiol-1,3-bisz-metakrilátot (^akrilátot), butándiol-l,4-bisz-metakrilátot (^akrilátot), hexándiol-l.G-bisz-metakrilátot (-akrilátot) vagy divinilbenzolt, divinilpiridint, valamely divinil- 30 étert ol. etilénglikol-divinilétert, butándiol-1,4--diviniíétert vagy valamely diallilésztert pl. diallil-ftalátot vagy valamely divinilésztert pl. adipinsavas-diviinilésztert és még számos más vegyületet, amelynek két vagy több, konju^á- 35 cióban nem levő kettőskötése van, pl. allilakrilátot, allil-metakrilátot, allil-metakrilamidot, N.N-metilén-bisz-akrilamidot, vinilmetákrilátot, diallil-dimetilszilánt vagy diallüszulfont, illetve e vegyületeik keverékeit. Meg kell jegyeznünk, 40 hogy diallil-észtert és divmil-észtert csak olyankor alkalmazunk, ha a géleket utólagosan nem szappanosítjuk el. A legelőnyösebb térhálósító szerek a metakril-sav vagy akril^sav maximálisan 6 szénatomos poliolokkal képezett diészterei, 45 pl. az etilénglikollal, propilénglikollal, 1,4-butándiollal és 1,6-jhexándiollal képezett megfelelő diészterek. Az említett térhálósító^szerekből természetesen egyszerre többfélét is adagolhatunk. 50 A térhálósító szer mennyisége felelős a kapott gél porozitásáért. Éppen ezért a térhálósító szer-tartalom tág határok között variál, a gélekől megkívánt tulajdonságok függvényeként, így pl. 0,01—70 s% közötti térhálósítót alkal- 55 mázhatunk, a polimerizációnak alávetett teljes keverékre vonatkoztatva. A szokásos duzzadása porozitással rendelkező gélekhez rendszerint 0,01—20%, előnyösen 0,1—10%-nyi térhálósítót használunk, míg makroporozitás elérése céljából 60 a célszerű térhálósító % 5—70, előnyösen 10— 50 s% lesz. A térhálósított kopolimerizátumok előállítása a szokásos módszerek bármelyike szerint tör- 65 ténhet. Így pl. végezhetünk tömb-polimerizációt, emulziós-polimerizációt, kicsapással végzett polímerizációt vagy gyöngy-polimerizáció,. Előnyben részesítjük a gyöngy-polimerizálást, mert ez esetben már előre megszabható a gélek rószecske^nagysága és ily módon elkerülhetők azok a veszteségek, amelyek különben az aprítás és szitálás során előáUnának. Ezenkívül a gyöngy-rpolimerizálás útján készíteti gélek megfelelőbb oszloptömörítést tesznek lehetővé. A gélek előnyös részecskenagysága (átmérő) a tervezett alkalmazási céltól függően, nem-duzzasztott állapotban 0,001 és 2 mm közötti érték, előnyösein 0,01—0,5 mm. A kapott gélek ömlesztett súlya 1,0—5,0 ml/g közötti értéket képvisel. A találmány szerinti gélek előállítása gyöngypolimerizáció útján az előbbiekben kifejtetteken felül azzal az előnnyel jár, hogy ezt a gyöngypolímerizációt olaj-a-vízben polimerizácioként végezhetjük, amely technikailag sokkal könynyebben tartható kézben, mint a fordított fáziseloszlású polimerizáció esetén; viszont a polivinil-alkoholok utólagos térhálósításakor csak azt az utat lehet választani. A gyöngy-polimerizáció maga végezhető műiden, az irodalomban eddig erre leírt eljárás szerint. Gyakran előnyben részesítjük a gyökös iniciálást,' pl. oxidáló szerek segítségével, mint amilyenek a peroxidok, különösen a dibenzoilperoxid, dilauroil-peroxid, di-o-tolilperoxid vagy azo-vegyületek segítségével, mint amilyen pl, az azo-izobutirodinitril. Redox-iniciálást is végezhetünk, pl. a nátriumditionit/alkáliperoxi-diszulfát-rendszer alkalmazásával. Az iniieiátorokat a szokásos módon 0,01—10%, előnyösen 0,1—2%-os koncentrációban alkalmazzuk. A gyöngy-polimerizációt általában 20 C° és a legalacsonyabban forró monomer forráspontja közötti hőmérséklet-tartományban végezzük, előnyösen 40—90 C° között. Különösen célszerű a gyöngy-polimerizáció kivitelezése 5—8,5, előnyösen' kb. 7,5-ös pH-értéken. Előnyösnek mutatkozott puiffernanyagok adagolása a gyöngy-polimerizálás közben, pl. foszfát-puffer hozzáadása. A szokásos foszfát-puff erek általában alkáli- (különösen nátrium)-hidrogénfoszfátok és -dihidrogénfoszfátok keverékei. A poliimerizácáónál hozzáadjuk az általában ilyenkor alkalmazott felületaktív anyagokat; az emulziós polimerizációnál előnyösen ionos anyagokat használunk, pl. szappanokat vagy p* raffin-szulfonátokat, a szokásos 0,01—10%, célszerűen 0,1—2%-os koncentrációban. A gyöngypolimerizációnál általában inkább vízoldható kolloidokat alkalmazunk, különösen polivinilalkoholt vagy részlegesen elszappanosított polivinilacetátot, polivinilpirrolidont, keményítőt, pektineket és hasonló, e célra ismert anyagokat. Az előnyben részesített koncentráció ez esetben kb. 0,01^-10%, célszerűen 0,05—3%. A szerves és a vizes fázis aránya a gyöngy-