162781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénlámpák getterezésére és gettertartalmú halogén lámpa

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XII. 22, (EE—1989) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162781 Nemzetközi osztályozás: H 01 K 1/56 Feltalálók: Dr. Hangos István mérnök, Hodács József mérnök, Várkonyi László fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Eljárás halogénlámpák getterezésére és gettertartalmú halogén lámpa 10 15 Ismeretes, hogy a halogénadalékkal töltött gáztöltésű izzólámpa, az un. halogénlámpa, az izzó wolframszáláról elpárolgott wolfram meg­kötése,, valamint ä búra falán wolframtükör képződésének megakadályozása révén, jelentős szálhőmérséklet-emelést és ennek révén szá­mottevő fényhatásfok növekedést tesz lehetővé a halogéntöltés nélküli lámpákhoz képest. A halogénlámpa ugyanakkor biztosítja az izzó­lámpa fényáramának állandóságát az egész tényleges élettartam alatt is. A vákuumlampákban, majd a később gyár­tott gáztöltésű izzólámpákban a töltőgázban levő maradékgázok, vagy a búra falán adszorbeálló­dott szennyezőanyagok (pl. oxigén, széndioxid, szénmonoxid, víz, szerves gőzök, stb.) megköté­sére — a lámpa működése folyamián — aktív anyagokat, ún. getteranyagokat alkalmaztak. Ezen anyagok a mardékgázokkal és a szeny­nyezőanyagokkal reagáltak, a lámpatöltő gázzal viszont nem. Ilyen anyagokat egyrészt a perió­dusos rendszer"I. és IL oszlopából választhatunk (Na, Ba, Ca, stb.), vagy az,V. oszlopból meg- ' felelően kiválasztott ún. savképzőanyagok (pl. P) alakjában. Ezek ä getter anyagok a szeny­nyezőanyagokkal kis tenziójú, jól definiált ve- 25 gyületeket alkotnak (oxidok, karbonátok, hid­: roxidok, stb.), melyek világosszínűek és meg­felelő lámpakonstrukció esetén, a lámpa nyakán lecsapódva a fényáram állandóságát nem befo­lyásolják. Ezzel a hatással lehet egyúttal meg- 30 20 akadályozni az izzó wolframszálára nézve ká­ros, ún. Langmuir-féle körfolyamatot is, amely­nek következménye lenne éppen a búra falán a fekete wolfram-tükör képződése. A halogénlámpák készítésével, az eddig az izzólámpákba adagolt getteranyagok használ­hatatlanná váltak, mivel sokkal stabilabb ve­gyületeket alkotnak a halogénekkel, mint a maradékgázokkal és a szennyezőanyagokkal — az izzószál közvetlen környezetétől eltekintve — az összes a lámpában uralkodó hőmérsék­leten. Mivel a halogénlámpák élettartamát a lámpa­töltő gáz tisztasága, és főleg összetételé döntő módon befolyásolja, igyekeztek a gyártás fel­fejlődésével újfajta getteranyagokat is beve­zetni. Legelső ilyen próbálkozás a szén, mint ád­szorptív getteranyag bevezetése volt, mely szer­ves vegyületeknek a lámpában való elbomlása­kor keletkezik. Ez a szerves vegyület természe­tesen lehet halogénvegyület is. Az eddig alkalmazott P közvetlenül getter­anyagként nem használható, foszfortrihaloid képződése miatt. Ezt a nehézséget egyes szer­zők primér-foszfor-nitrogén vegyület alkalma­zásával kerülték meg (lásd: J. M. Reiss Ligh­ting Research and Technology. Vol. 2. No. 4. 1970.). Itt általában (P X2 N) 3 általános képlet­tel rendelkező getteranyagot alkalmaznak, amely a-poláros oldószerben oldódik és így jól 162781

Next

/
Oldalképek
Tartalom