162754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3,5,6-tetrahidro- imidazo[2,1-b]-tiazol-gyűrűrendszert tartalmazó vegyületek előállítására

162754 til)-tiaz!olidin nátriumbórhidrides redukciójával állítható elő. Az utóbbi redukciós lépés ipari méretekben történő megvalósítása gyakorlati­lag leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű ve­gyületek (mely képletben R jelentése hidrogén­atom vagy fenil-csoport, mely adott esetben egy vagy több halogénatommal, alkil-, alkoxi­vagy trihalogén-metil-csoporttal helyettesítve lehet) és sóik igen egyszerűen végrehajtható módon úgy állíthatók elő, hogy valamely (II— A) általános képletű vegyületet vagy (II—B) általános képletű tautomerjét (mely képletben R jelentése a fent megadott és D jelentése hid­roxi-csoport vagy egy szervetlen savval képe­zett észtercsoport) vagy sóját ciklizáljuk és kí­vánt esetben az ily módon kapott (I) általános képletű vegyületet sójává alakítjuk vagy vala­mely (I) általános képletű vegyületet sójából felszabadítjuk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a 2,3,5,6j tetrahidro-imidazio[2,l-b]tiazol­-gyűrűrendszer oly módon is kialakítható, hogy a záró lépésben N4 —C 5 -kötést képe­zünk. A fenti típusú 2,3,5,6-tetrahidro-imidazo [2,l-b]tiazol ciklizációs módszer az irodalom­ban nem ismert. A találmányunk tárgyát képező új típusú gyű­rűzárást előnyösen bázikus anyagok jelenlété­ben végezhetjük el. Bázikus anyagként előnyö­sen ammóniumhidroxidoí, alkálifémhidroxido­kat (pl. nátriumhidroxidot vagy káliumhidroxi­dot), alkálifémkarbonátokat (pl. nátriumkarbo­nátot vagy káliumkarbonátot) vagy alkálifém­hidrogénkarboinátokat (pl. nátriumhidrogénkar­bonátot vagy káliumhidrogénkarbonátot) alkal­mazhatunk. A reakciót előnyösen vizes közeg­ben végezhetjük el. A gyűrűzárás általában már szobahőmérséklet körüli hőfokon simán lejátszódik. Eljárásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint kiindulási anyagként D helyén halogénatomot, előnyösen bróm- vagy klórato­mot tartalmazó (II-A), illetve (II-B) általános képletű vegyületeket alkalmazhatunk. E 2-[(2--halogénetil)-imiino]~tiazolidineket a bázis vagy sója (pl. hidrogénhalogenid, mint hidroklorid, hidrobromid vagy hidrojodid) alakjában hasz­nálhatjuk. A D helyén halogénatomot tartalmazó (II-A) vagy (II-B) általános képletű kiindulási anyago­kat a megfelelő hidroxi-vegyületekből halogé­nezőszerekkel állíthatjuk elő. Halogénezőszer­ként pl. hidrogénbromidot, foszfortribromidot, tionilkloridot, foszforoxikloridot vagy foszfor­pentakloridot alkalmazhatunk. A D helyén hid­roxi-csoportot tartalmazó (II-A) vagy (II-B) ál­talános képletű vegyületeknek a megfelelő bróm-származékokká történő átalakítását elő­nyösen pl. hidrogénbromiddal vizes közegben végezhetjük el. A (II-A) vagy (II-B) általános képletű klóretil-származékok előállítását a megfelelő hidroxi-etil-vegyület tionükloridos vagy foszforoxikloridos kezelésével hajthatjuk végre. A tionilkloridos klórozást előnyösen ala­csonyabb hőmérsékleten, fcb. 5—10 C°-on vé­gezhetjük el, míg foszforoxiklorid felhasználása esetén előnyösen magasabb hőmérsékleten, kb. 5 80—100 C°-on dolgozhatunk. Amennyiben D helyén hidroxi-csoportot tar­talmazó II-A vagy II-B általános képletű kiindu­lási anyagokat halogénezünk, a képződő halo­gén-származékokat kívánt esetben izolálhatjuk. 10 Eljárásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy a 2-(/?-halogénetil-amino)-A 2 -tiazolinokat (me­lyek az a-helyzetben helyettesítve lehetnek) nem izoláljuk, hanem az előállításuknál kapott 15 reakcióelegyet közvetlenül bázikus gyűrűzárás­nak vetjük alá. A (II-A) általános képletű kiindulási anya­gokat vagy (II-B) általános képletű tautomerjei­ket többféleképpen állíthatjuk elő. A kiindulási 20 anyagok egyik előállítási módja szerint az (V) képletű (2-metilmerkapto-A2_tiazolint valamely (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk (mely képletben R és D jelentése a fent meg­adott). A reakciót előnyösen inert oldószerben 25 végezhetjük el. Reakcióközegként előnyösen al­kanolokat (pl. metanolt) alkalmazhatunk. A reakciót magasabb hőmérsékleten, előnyösen a reakcióelegy forralása közben végezhetjük el. A (II-A) általános képletű kiindulási anyago-30 kat vagy (II-B) általános képletű tautomerjei­ket oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (VII) általános képletű halogénetilmustárolajat valamely (VI) általános képletű vegyülettel rea­gáltatunk. A reakciót előnyösen inert oldószer-35 ben (pl. etanolban) végezhetjük el. Amennyiben a kiindulási anyagok előállításá­nál valamely (VI) általános képletű aminoalko­holt alkalmazunk, a megfelelő, D helyén hidro-40 xicsoportot tartalmazó (II-A) vagy (II-B) általá­nos képletű vegyületek keletkeznek. A (VI) álta­lános képletű amino alkoholok reakcióképes ész­tereinek (pl. halogenidjeinek) felhasználása ese­tén a D helyén hidroxi-csoportot tartalmazó 45 (II-A) vagy (II-B) általános képletű kiindulási anyagok megfelelő szervetlen savval képezett észterei (pl. halogenidjei) képződnek. A (II-A) vagy (II-B) általános képletű vegyü­letek gyűrűzárásával előállított (I) általános 50 képletű vegyületeket kívánt esetben sókká ala­kíthatjuk. A sóképzéshez szervetlen savakat (pl. sósav, hidrogénbromid, kénsav stb.) vagy szerves savakat (pl. borostyánkősav, borkősav, citromsav, tejsav, almasav stb.) alkalmazha-55 tunk. A sóképzést önmagában ismert módon végezhetjük el. A (I) általános képletű bázist célszerűen szerves oldószeres közegben a meg­felelő sav ekvivalens mennyiségével reagáltat­juk. 60 Az (I) általános képletű vegyületeket sóikból kívánt esetben bázissal történő kezeléssel szaba­díthatjuk fel. Találmányunk az (I) általános képletű vegyü­letek racém és optikailag aktív formáinak elő-65 állítására egyaránt kiterjed. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom