162751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D-glükofuranozidok előállítására

162751 A találmány szerinti új vegyületek előállíthatók továbbá 40—50%-os termelési hányaddal oíy módon is, hogy valamely (II) általános képletű D-glükofuranózban, ahol Ri° reakcióképesen észterezett hidroxilgyököt, R20 pedig vala- 5 mely szerves karbonsav acilgyökével képezett aciloxigyököt képvisel, az Rj° gyököt a végtermékben kívánt ORi gyökre cseréljük ki és kívánt esetben még a fentebb említett további műveletek valamelyikét is lefolytatjuk. 10 Reakcióképesen észterezett hidroxilgyökként elsősorban egy halogénhidrogénsavval észterezett hidroxilgyök szerepelhet, így tehát Ri° elsősorban halogén-, különösen brómatomot képviselhet, 15 A reakcióképesen észterezett Ri° hidroxilgyöknek a kicserélése előnyösen oly módon történhet, hogy a kiindulóanyagot savlekötőszer jelenlétében valamely Rí—OH általános képletű vegyülettel kezeljük. Savlekötőszerként pél- 20 dául ezüst-, ólom- vagy higanysók, vagy a megfelelő oxidok, továbbá tercier bázisok szerepelhetnek, elsősorban azonban az Rí—OH általános képletű vegyületek fémszármazékai, mint a megfelelő alkálifém-, például nátrium- vagy ká- 25 lium-, továbbá földalkálifém-, például magnézium- vagy ezüstvegyületek kerülhetnek alkalmazásra, A fenti reakció előnyösen valamely oldószer jelenlétében folytatható le; oldószerként szere- 30 pelhet maga az Rí—OH általános képletű reagens is. ElőáHíthatók továbbá a találmány szerinti új vegyületek 50—60%-os termelési hányaddal oly módon is, hogy valamely (III) általános képletű 35 D-glükofuranozidot — ahol R30 rövidszénláncú alifás szénhidrogéngyököt képvisel, Rí, R2, R5 pedig a fenti jelentésűek — valamely Re—OH általános képletű vegyület — ahol Rß a fenti jelentésű — reakcióképes észterével hozunk 40 reakcióba és kívánt esetben a fentebb említett további műveletek valamelyikét is lefolytatjuk. A (III) általános képletű kiindulóanyagokban a 6-helyzetű hidroxilgyök önmagában ismert módon éterezhető például valamely Re—OH álta- 45 lános képletű alkohol reakcióképes észterének kb. egyenértékű mennyiségével, valamely erre alkalmas bázisos szer jelenlétében történő kezelés útján, anélkül, hogy ezzel az adott esetben a 2-helyzetben álló szabad hidroxilgyök lénye- 50 ges befolyásolást szenvedne. Az Re—OH általános képletű alkohol reakcióképes észtereként különösen valamely megfelelő halogenid, például klorid vagy bromid, továbbá valamely erős szerves szulfonsavval, például p-toluolszulfon^ 55 savval képezett észter alkalmazható. Bázisos szerként például alkáli- vagy földalkálifémhidroxidok, például nátrium- vagy káliumhidroxid szerepelhetnek, amelyeket előnyösen ekvivalens mennyiségekben alkalmazunk; alkalmazhatók 60 továbbá alkáli- vagy földalkálifémkarbonátok, például nátrium- vagy káliumkarbonát, valamint ezüstoxid is. A reakciót előnyösen oldószer, például dioxián vagy dimetilszulfoxid jelenlétében folytathatjuk le. 65 A találmány szerinti vegyületekben a telítetlen rövidszénláncú alifás szénhidrogéngyököt — például rövidszénláncú alkenil — mint allilgyököt telíthetjük is például katalitikusan aktivált hidrogénnel való kezelés, mind palládium-katalizátor jelenlétében történő hidrogénezés útján. A találmány szerinti oly vegyületekben, amelyben R2 helyén acilgyök áll, ez a gyök pl. valamely alkalikus szerrel, mint földalkáli- vagy alkálifémhidroxiddal vagy -karbonáttal, vagy pedig ezüstoxiddal vizes vagy alkoholos közegben kezelve, hidrogénre cserélhető ki. Az oly vegyületekben, ahol R2 helyén hidrogénatom, áll, a szabad hidroxilgyök valamely szerves karbonsav acilgyökének bevitelére alkalmas acilezőszerrel való kezelés útján, önmagában ismert módon észt erezhető is; ezt a reakciót előnyösen oly vegyületek esetében folytatjuk le, amelyekben R3 helyén rövidszénláncú alifás szénhidrogéngyök áll. Acilezőszerként e célra savszármazékok (dikarbonsavak esetében például ezek mono-savszármazékai), különösen anhidridék (belső anhidridek, például megfelelő ketének is), továbbá a halogenidek, különösen kloridok jöhetnek tekintetbe. Előnyösen oly módon járunk el, hogy a kiindulóanyagot savas vagy bázisos katalizátor, például piridin jelenlétében valamely savanhidriddel, például borostyánkősavanhidriddel reagáltatjuk. Karbonsavhalogenidekikel, például kloridokkal, mint borostyánkősav-moinokloriddal savlekötő kondenzálószerek, mint tercier bázisok vagy nátriumacetát jelenlétében reagáltathatunk. A szabad hidroxilgyököt karbonsavakkal is észterezhetjük megfelelő kondenzálószerek, mint diciklohexil-karbodiimid jelenlétében; észterezhetünk továbbá karbonsavak reakcióképes észtereivel, mint a N-hidroxiamino- vagy N-hidroxiimino^vegyületekkel képezett észterekkel, például N-hidroxiszukcinimiddel is. A savképző csoportot, például szabad karboxilgyököt tartalmazó acilgyököt R2 helyén hordozó vegyületeket a reakciókörülményektől függően szabad állapotban vagy só alakjában kapjuk a találmány szerinti eljárással; az ilyen vegyületek szabad sav- és só-alakjai egymásba önmagában ismert módon átalakíthatók. A szabad karboxilgyököt tartalmazó vegyületek sói például fémsók, különösen alkálifém-, mint nátrium- vagy káliumsók, továbbá földalkálifém-, mint .magnézium- vagy kalciumsók, valamint ammóniumsók, például ammóniával vagy szerves bázisokkal, mint tri-(rövidsizénláncú alkil)aminokkal, például triimetilaminnal vagy trietilaminnal képezett sók, különösen pedig az ilyen jellegű nem toxikus sók lehetnek. Az ilyen sók, különösen pedig az új vegyületek alkálifémsói vízben való jó oldhatóságukkal tűnnek ki; e sók felhasználhatók a szabad vegyületek tisztítására is. A sókat a megfelelő szabad vegyület valamely fémhidroxiddal vagy fémkarbonáttal, ammóniával vagy valamely aminnal, továbbá erre alkalmas ioncserélőkkel való kezelése útján állíthatjuk elő. 3