162664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás morfolinoalkil-benzotiazinonok és rokon vegyületek előállítására

3 162664 4 hez adjuk a morfolinoalkilhalogenidet folyadék vagy dimetil-; íszulfoxidos oldat alakjában. Kevés nátriumjodidot is adagol— hatunk egyidejűleg a reakció meggyorsítására. Ezután a' keveréket addig hagyjuk reagálni, amíg a kondenzáció be-: fejeződik. Egy vagy két óra erre rendszerint elegendő'. A ' 5 reakció enyhe melegítéssel, 70-75 C*-ra, meggyorsítható. A reakciótermék ezután elválasztható és feldolgozható, például jeges vízbe öntéssel. A szilárd vagy olajos terméket hideg vízben szétdörzsöljük, kloroformban feloldjuk, az oldatot vízzel mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk, és az oldó- 10 szert vákuumban eltávolítva megkapjuk a terméket. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. Valamennyi hőmérsékletet Celsius-fokban adunk meg. /. példa 15 20 4-Metü-2-(2-morfoiinoetil)- 2-fenil-1,4-benzotiazin-3-(4H)-on 76,2 g (0,3 mól) 4-metil-2-fenil-l,4-benzotiazin-3(4H)- on 470 ml dimetilszulfoxiddal készült szuszpenziójához keverés közben nitrogénatmoszférában kis adagokban 15,0 g (0,3 mól) 50%-os nátriumhidridet adunk. Az erős habzás néhány ,5 perc után alábbhagy. A narancsszínű keveréket 70*-ra melegítjük, 30*-ra hűtjük, és 70,0 g (0,47 mól) 2-morfolinoetilkloridot és 3,0 g porított nátriumjodidot adunk hozzá. Ezt a keveréket lassan 70*-ra melegítjük, és két órán át 70-75*-on tartjuk. Szobahőmérsékletre hűtjük, és 2,5 liter hideg vízbe ^ öntjük. Barnás szinű mézgás anyagot kapunk. Egy éjszakai hűtés után a vizes fázist a szilárd termékről dekantáljuk, az utóbbit 500 ml hideg vízben szétdörzsöljük, és utána 600 ml' kloroformban oldjuk. Az oldatot 200 ml vízzel extraháljuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk, aktív szénnel kezeljük, «_ leszűrjük, és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott maradé-' kot 200 ml meleg hexánnal kezeljük, lehűtjük és szűrőn elválasztva 101,5 g (92% hozam) anyagot kapunk, 131-136* | olvadásponttal. 210 ml acetonitrilből átkristályosítva a szin-telén szilárd termék súlya 94,0 g (85% hozam); olvadáspontja áfí 140-142*. *" A hidrokloridot úgy állítjuk elő, hogy a bázist 100 ml : kloroformban oldjuk, egyenértéknyi alkoholos hidrogénklorid oldattal kezeljük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A habszerű maradékot éterben eldörzsöljük, és leszűrjük. «B 28,4 g anyagot kapunk; olvadáspontja 203-205*. 150 ml izopropanolból való átkristályosítás után a termék súlya 26,4 g, olvadáspontja 208-210*. 50 2. példa 4-Metil-2-(3-morfolinopropil)-2-fenil-2H-l,4-benzotiazin--3(4H)-on 55 Az 1. példa szerint eljárva 19,8 g (0,078 mól) 4-metil-2-fenil-l,4-benzotiazon-3-(4H)-on, 170 ml dimetilszulfoxid és 3,9 g (0,078 mól) 50%-os nátriumhidrid keverékéhez 1 % 60 nátriumjodidot és 25 g 3-morfolinopropilkloridot adunk, majd 70-75*-on melegítjük 3 órán át. A terméket az 1. pékiában ismertetett módon különítjük el. 31,6 g halványsárga olajat kapunk. Az anyag hidrokloridja etanolból kikristályosítva 235-237*-on olvad. 66 3. példa 2- I 2-(2,6-Dimetilmorfölino) -etil] -4-metil-2-fenü-2H -1,4 70 -benzotiazin - 3-(4H)-on Az 1. példa szerint eljárva, de a 2-morfolino-etilklorid helyett 20,0 g 2- (2,6-dimetilmorfolino) - etilkloridot használva, 28,5 g szirupszerű bázist kapunk. A hidroklorid acetonitrilből kikristályosítva 227-229*-on olvad meg. .76 4. példa 2-(p-Klórfenil)-4-metil-2-(2-morfolinoetü)-2H-1,4-benzotiazin -3(4H)-on Az 1. példa szerint eljárva 29,0 g (0,1 mól) 2-(p-kiór-fenil)-4-metil-2H-l,4-benzotiaziri -3(4H) -on, 170 ml dimetilszufoxid és 5,0 g nátriumhidrid (50%-os) keverékét 1 g nátriumjodiddal és 30,0 g 2-morfolinoetilkloriddal 2 órán át 75*-on melegítjük. A terméket (31,5 g, o.p. 120-125*) 100 ml acetonitrilből történő kristályosítással tisztítjuk. Olvadáspontja 127-129*. 5. példa 2-<p-Metoxifenil-4-metü -2- (2-morfolinometil) -2H-1,4 benzotiazin -3(4H)-on 20,0 g (0,07 mól) 2-(p-metoxifenil) -metil-2H-l,4-benzotiazin-3-(4H)-ont, 170 ml dimetilszulfoxidot és 3,5 g (0,073 mól) 50%-os nátriumhidridet az 1. példában ismertetett módon 1 g nátriumjodiddal és 21 g 2-morfolinoetilkloriddal reagáltatva 17,7 g viszkózus terméket kapunk. Az anyag hidrobromidja etanolból kikristályosítva 163-165*-on olvad meg. 6. példa 4 -B e nz il - 2 -<2-morfolinoetil>2-fenil-2H-l ,4-benzotiazin- 3 (4H) -on 34,2 g (0,1 mól) 4-benzil-2-fenil-l,4-benzotiazin-3(4H)-ont 170 ml dimetilszulfoxidot, 51 g (0,1 mól) nátriumhidridet, 30,0 g 2-morfolinoetilkloridot és 1 g .nátriumkloridot az 1. példában ismertetett eljárás szerint reagáltatva 200 ml diizopropiléterből történő kikristályosítás után 26,0 g terméket kapunk (o.p. 114-116*). Ciklohexánból kikristályosítva a termék 117-119*-on olvad meg. 7. példa 2-(2-(Morfolinoetil)-4- fenét il-2-f enil-2H-1,4-benzotiazin-3 (4H)-on 20,0 g (0,058 mól) 4-fenetil-2-fenil-l,4 -benzotiazin-3(4H)-ont,- 100 ml dimetilszulfoxidot, 3,0 g (0,058 mól) nátriumhidridet, 17 g 2-morfolinoetilkloridot és 1 g nátriumjodidot az 1. példában ismertetett eljárás szerint reagáltatva 200 ml diizopropiléterből történő kikristályosítás után 12,6 g terméket kapunk. Olvadáspontja 103-105*. 8. példa 4-Metil-2-(2-morfolinoetU)-2-fenil-l,4-benzoxazin-3(4H)-on Az 1. példa szerint eljárva, de 4-metil-2-fenil-l,4-benzoxazin-3(4H)-on helyett 9,8 g 4-metiI-2-fenil-l,4-benzoxazin-3-(4H)-ont használva, a címben megnevezett terméket kapjuk. Az ebből előállított 6,4 g hidroklorid acetonitrilből átkristályosítva 222-224*-on olvad. 9. példa 3,4-Dihidro-l-metil-3-(2-morfolinoetil)-3-fenilkinolin-2-on Az 1. példa szerinti eljárást követve, de 4-metil-2-fenil-l,4-benzotiazin-3-(4H)-on helyett 11,0 g 3,4-dihidro-l-metil-3-fenilkinolin-2-ont használva, a címben megnevezett terméket kapjuk. Az ebből készült 4,8 g hidroklorid izopropilalkoholból átkristályosítva 257-259*-on olvad. 2