162577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus réteg előállítására

162577 8 gyors, hogy a polimer túl gyorsan válik le. Ez makro-pórusok keletkezéséhez vezet. Más hordozóanyagok porozitása kisehb lehet; előb­biek használata esetén olyan porózus alátét­anyagokat kell használni, amelyek nehezen ad­jak le a kicsapószert, az utóbbi esetben viszont olyan porózus alátétanyagok használandók, ame­lyek jobban tartják meg magukban a kiesapó­szert. Tapasztalattal rendelkező szakembernek nem okoz gondot a megfelelő alátétanyag ki­választása. Gyakorlatlan szakember is kiválaszt­hatja a megfelelő alátétanyagot a polimer film képződésének előzetes megfigyelése után. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módját szemlélteti vázlatosan. A nedve­sítőszerrel előzetesen megnedvesített 1 hordozó­anyagot 2 etetőhenger 3 polimeroldat táptar­tályhoz vezeti, ahol azt oldószernedves polimer­réteg-ibevonattal látjuk el. A hordozóanyagot 4 kicsapószer-táptartály fölé vezetjük, ahol azt egy kicsapószerrel telített 5 alátétanyaggal érint­keztetjük. A kicsapószer a nedvesített hordozó­anyagba szívódott nedvesítőszerbe diffundál, a hordozóanyagból a polimerrétegbe diffundált nedvesítőszer pótlására. A' polimerrétegbe dif­fundált nedvesítőszer a polimert kiválasztja. A bevonattal ellátott hordozóanyag egy rege­neráló rendszeren halad át, ahol a folyadék­felesleget facsaró-hengerekkel kisajtolják, majd az oldószert visszanyerik. A terméket végül mossák és szárítják. Az 5 alátétanyag egy végtelen szalag, melyet a 6—ill vezetőgörgők 4 tápfürdőbe vezetnek. A 8 vezetőgörgő mellett 12 facsairáhenger van, ily módon a kicsapószer, mely nedvesítőszerrel és oldószerrel szennyeződhet, a 13 szedőtartály­ba sajtolható ki, majd abból kívánság szerint regenerálható. A találmány szerinti eljárásnál a mikroporó­zus réteg kialakítására használt elasztomer sok­fajta, kereskedelemiben kapható, vagy ismert (módszereikkel előállítható termék lehet. Lehet­nek ugyanazok az elasztomereik is, melyeket a fentebb a technika állásában ismertetett el­járások használnak. Az alkalmazott elasztomer­nek szívósnak, hajlékonynak, kapásállónak kell lennie, nem lehet hidegfolyása, oldószerállónak kell lennie és alkalmas kell legyen arra, hogy mikroporózus, lélegaő, a természetes bőrhöz 'ha­sonlóan vízgőzáteresztő mikroporózus réteg alak­jában lehessen leválasztani. A mikroporózus réteg pórusai oly kicsik, hogy általában még százszoros nagyításban sem lát­hatók. Olyan közlekedő rendszert alkotnak, melyben a pórusok nagyrésze egy vagy több szomszédos pórusba nyílik. A pórusok egymás­sal és mindkét felülettel közlekednek. Ez nem záirja ki annak lehetőségét, íhogy a leválasztott elasztomer bizonyos mennyiségű zárt pórust is tartalmazzon. A szóbaj övő elasztomerek alkalmasságának eldöntésére megfelelő vizsgálati módszer az el­asztomernek egy elegyedő kicsapószerrel vég­zett leválasztása. Tipikus eset, hogy 20% szá-Fazanyagtartalmiú dimetilformamidas poliuretán­-elasztomer oldatot az elasztomer leválasztásá­nak vizsgálata céljából 30 : 70 arányú .vizes di-5 metilformamiiddal kezelünk. Ha ekkor az elasz­tomer réteg alakjában válik le, ez annak a jele, hogy molekulasúlya a kívánt tartományban van. A réteg lényegében olyan egyenletesen opak mikroporózus réteggé kell megszáradjon, amely 10 opacitását időben korlátlanul megtartja. Ha a réteg átlátszóvá válik, ez azt jelenti, hogy mik­ropórusai összezárultak, ami annak bizonyítéka, hogy a mölekukHSzerkezet nem elég rideg ki­elégítő minőségű réteg képzéséhez. 15 Ha a száraz, opak réteg megfelelően merev­nek bizonyul, úgy azt a továbbiakban vízgőz­íteresztésre vizsgáljuk meg. . A vízgőzáteresztést úgy vizsgáljuk, hogy a 20 Payne^féle ipermeaibilitásvizsgáló peremes csé­szébe 10 ml vizet töltünk. A műbőrt a csésze nyílására helyezzük és a perem és egy kör­gyűrű közé fogjuk be szorítóval. A megtöltött csészét ezután kalciunnkloridos exszikkátorba 23 helyezzük konstans szdhalhőmérsékletan. 24 órh múlva a csészét visszamérj ük a belőle eltávozott és az átdiffundált víz mennyiségének meghatá­rozása céljából. Az így kapott érték a vízgőz­• áteresztőképesség. A vizsgálat Payne-féle szab-30 vány permeabüitási vizsgálat néven ismert. A találmány céljára azok az elasztomerek felel­nek meg, amelyek 254 mikron vastag és 0,32— 0,96 kg/l fajsúlyú, 100—J2O0 mg/om2 /2i4 óra víz­gőzéteresztő képességű filmet adnak. 35 A találmány szerint előállított műbőrtermiékek vízgőzáteresztése ugyanezzel a módszerrel vizs­gálható. Megjegyezzük, hogy a 'kapott értékek némileg változnak aszerint, hogy a termék szemcsés rétege vagy ellentétes felülete van a 40 víz felé. A találmány szerinti eljárás kivitelezésére elő­nyösen használható polimerek a poliuretánok. Ezek olyan jól ismert elasztomerek, melyeket szerves poliizocianátoknak aktív hidrogént tar-45 talmazó anyagokkal, így poliéterekkel, vagy a polimerláncon több hidroxilncsoportot tartal­mazó poliészterekkel végzett reakciójával ka­punk. Előnyös a' dihidroxi-vegyületek használa ta. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a hidr-50 cxil végcsoporttal rendelkező vegyületet molá­risán feleslegiben használt szerves izocianáttal reagáltatjuk izocianát-végcsoportú előpolimer előállítása végett. Az előpolimert azután lánc­növelő vegyülettel, például vízzel, aktív hidro-55 gén-tartalmú amino-vegyületekkel, aminő-alko­holokkal vagy diolokkal, mint n-lbutándiollal, etilénglikollal, propilénglikollal és hasonló ve­gyületekkel1 reagáltatjuk. Alkalmas láncnövelő vegyületek a víz, hidr-60 azin, IV-nietál-bisz^aminoproipilamin, dimetil-pi­perazin, 4imetil-m-fenilénidiamin, diaaninopiper­az&n, etiléndiaimin. Lánonövelőszerek keveréke szintén használható. Az előpolimer előállítható úgy, hogy először a 65 mólifölöslegiben alkalmazott poliizocianátot ke-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom