162542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dextranáz enzim előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. I. 10. (BI—423) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. 162542 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 13/10; A 61 k 19/00 Feltalálók: Dr. Erdei János biológus, 44%, Dr. Pólya Kálmán biológus, 12%, Harcsa Jánosné vegyész, 12%, Pintér László vegyész, 8%, Deli Józsefné biológus, 9%, Dr. Erdei Jánosné biológus, 9%, Dr. Gyulavári Olivér orvos, 6%, Debrecen Tulajdonos: BIOGÁL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás dextranáz enzim előállítására Eljárásunk alkalmas dextraméz enzim előállí­tására a 00070 szám alatt deponált Fusarium sp DF—60 ós a 00072 szám alatt deponált Pe­náoilliium sp DF—H23 törzsek süllyesztett kul­túrás fermentációjával, majd a fermentlé szür­letéből a termék kisózása után az igy nyert nyerstermékből enzimHszubsztrát komplex for­májában való kinyerésével. A dexitraméz enzim eredményesen alkalmaz­ható fogápoló szerek adalékaként (íl. sz. 1S7J83I2 magyar szabadalom). Ismeretes ugya­nis, hogy a cariogem streptocooousok szénhid­rátokiból dextrént képesek szintetizálni. A száj­ban élő ezen mikroorganizmusok által szinte­tizált dextrán a foglapedélk kötőanyaga. Ezen felül — miután fogmosással nem távolítható el — tápanyagforrás-depot képez és ezzel a szájban élő mdkroorgarázimisok folyamatos fennmaradását biztosítja. Ezúton a fogszuvaso­dásban a cariogen streiptococcusok által termelt dextrán meglehetősen alapvető szerepet játszik (Gibbons, et al., Ii9ß7. Arch of Oral. Biol. 12, 11—14., Fitzgerald, at al. 10168. J. of Am Dent. Assoc. 76, 30ll—304.) Mindezek miatt a dextra­náz enzim előnyösen alkalmazható fogápoló­szerek adalékaként, különösen, ha előállításá­nak gazdaságossága lehetővé teszi, hogy oly koncentrádóban alkalmazzák, melyben viszony-10 lag rövid hatásddő alatt is képes a foglepedék dextrán tartalmát megbontani. A dextrainéz enzim előállítására vonatkozóan számos szakirodalmi adat áll rendelkezésre. A 3.1i94.73i8 lsz. USA szabadalom a biosziotézisre Aspergillus orizae és Aspergillus niger törzseket alkalmazza. A Penicillium funiculosum NRRG 1768 törzset alkalmazzák dextrán induktor mel­lett Tsuchiya et al. (J. Bact. 64, 513—519). Chaetomium, ' SrtJreptomyces, Gibbettiella, Gloeosporium, Glomerella, Humicola, Sprotri­chum, Anixiella, Macrosporium törzseket nevezi meg, mint dextrántermelésre alkalmazhatókat 15 az 1949 719 lsz. NSZK szabadalom. A leírás­iban sízereplő legjobb tenmelőképességű a Chae­tomium gracile, F—218—8 törzs. Azonban ez­zel a törzzsel is csak olyan fermentlé állítható elő, mellyel a megadott dextránbontási felezési 20 idő mérési módszerrel 13 perc érték érhető el Az a felismerésünk, hogy az általunk izolált Penicillium és Fusarium törzsek DF—123, il­letve DF—80 számú UV mutánsainak ipari lép­tékben mutatott termelő képessége meghaladja 25 az ezideig ismert törzsekét és a fermentleveik szűrletéből kisózással, majd az így nyert nyers­termékből enzim-szubsztrát komplex kialakítá­sával párhuzamos átcsapással magas enzimakti­vitású termék nyerhető ,— képezi eljárásunk 30 alapját. 162542

Next

/
Oldalképek
Tartalom