162517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolin-2-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1969. II. 07. (AE—287) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. VI. 20. (WP 12 p/132 927) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162517 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/34 '<• \\: ; I Feltalálók: DR. LEHMANN Dieter vegyész. Radebeul, DR. PÖPEL Werner vegyész, Radebeul, DR. FAUST Gottfried vegyész, Radebeul, DR. FIEDLER Werner vegyész, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Arzneianittelwerk Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás imidazoIin-2-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az (I) általános kép­letű imidazolin-2-származékok vagy azok sóinak előállítására, amely képletben R szubsztituens valamely (II) általános képletű csoportot jelent, ahol az Rí, R2, és R3 szubsztituens azonos vagy 5 eltérő, éspedig hidrogén- vagy halogénatom, to­vábbá alkil- vagy alkoxicsoport, és a fenilgyűrű 2—6 helyzeteiben állhat, vagy az R szubsztituens valamely (III) általános képletű gyököt jelent, amely képletben R4, R5 és Re szubsztituens azo- 10 nos vagy eltérő, éspedig hidrogén- vagy halogén­atom, továbbá alkil- vagy alkoxicsoport, emellett a nevezett szubsztituensek a ciklohexilgyök 2—6 helyzeteiben lehetnek. A találmány szerinti vegyületek részben a kü- 15 lönböző eredetű magas vérnyomás gyógykezelé­sénél vérnyomáscsökkentő szerekként vagy nyál­kahártya duzzadását csökkentő gyógyszerekként használhatók. A 155 329 számú magyar szabadalomban már 20 javasolták megfelelően szubsztituált fenilizocia­nid-dikloridok átalakítását 2-arilamino-imidazo­lin-2-származékokká etiléndiaminnal, vízmentes oldószerekben. Ez az eljárás az ismert eljárásokhoz képest jobb 25 kitermelést biztosít, azonban az o hátránya, hogy a reakciót vízmentes oldószerekben, vízmentes etiléndiaminnal kell végrehajtani. Az eljárás to­vábbi hátránya az etiléndiamin rendkívül kedve­zőtlen mólaránya a fenilizocianid-diklorid-szár- 30 mazékhoz képest. A 155 329 számú magyar sza­badalmi leírás példáiban a fenilizocianid-diklorid: :etiléndiamin mólarány 1:5 és 1:10 között válto­zik. Találmányunk célja egy olyan eljárás kidol­gozása, amely mentes ezektől a hátrányoktól. A találmány szerint a megfelelően szubsztitu­ált (IV) általános képletű diizocianid-dihalogenid­-származékokat, ahol R jelentése a fenti és Hal halogénatomot jelent, víz és egy vízzel elegyedő szerves oldószer, mint dioxán, egy alkohol, pl. metanol, propanol vagy egy keton pl. aceton ele­gyében etiléndiaminnal reagáltatjuk. A reakciót célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy az egyik rea­genshez fokozatosan adjuk hozzá a másik rea­genst. A reakció szempontjából közömbös, hogy melyik reagenst adagoljuk a másikhoz. A reakcióelegybe a vizet különböző módon vi­hetjük be. Eljárhatunk úgy, hogy a kereskede­lemben beszerezhető vizes etiléndiamin-oldatokat használunk, de bevihetjük a vizet a savmegkötő szer vizes oldatával is, így pl. vizes alkálilúgok­kal vagy alkálikarbonátok vagy szerves tercier aminők vizes oldataival. Végül bevihetjük a vizet oly módon is, hogy a szerves oldószerhez vizet ke­verünk. A reakció lefolytatható 0 °C és az oldószer for­ráspontja közötti hőmérsékleten. A reakcióele­gyet hűthetjük, ez azonban nem szükséges, mert a reakció jól szabályozható az egyik reakciókom­ponens fokozatos adagolásával. 162517

Next

/
Oldalképek
Tartalom