162510. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan dolgozó, célszerűen egytengelyes, többmenetű csigaszerkezet képlékeny anyagok kezelésére, különösen dagasztására, keverésére és homogenizálására

162510 távolsága a 14 ház belső falától nagyobb, mint a szokásos játék a csiga és a ház között. A 2a hoszszanti bordák és a 3a keresztbordák szögformában vannak egy közös 4a csúcsponttal egymáshoz csatlakoztatva. Egy 2a hosszanti bordából és egy ahhoz tartozó 3a keresztirányú bordából álló, ily módon kialakított lépcsős elrendezést áramlásfelosztó csomópontként határozunk meg. Az 1. ábrán három, éspedig az 1, la és lb jelű áramlásfelosztó csomópont ismerhető fel. Mindenkor két összedolgozó áramlásfelosztó csomópont a csiga szállítási irányában •— arm't az „A" nyíl jelez — úgy következik egymás után, hogy az első la áramlásfelosztó csomópont 3a keresztirányú bordájának vége, valamint a második lb csomópont 2a hosszanti bordájának kezdete között — amely a következő menetben van elrendezve — egy megszakításmentes, és éppen ezért nem elkenő spiráldarab, éspedig a 20 jelű csigaspiráldarab fekszik. Mindegyik nyíró, dagasztó és elkenő módon ható 2a hosszanti borda és 3, 3a keresztborda után ebben az esetben kerületi irányban a 2 csigaspirál, illetve a 20 csigaspirálszakasz következik, amelynek nincs elkenő hatása. Ezen csigaspirálszakaszok, mint az általában ismert és szokásos, szállító hatást fejtenek ki. Ezen négybekezdésű csigával ellátott kiviteli példánál minden egyes, egy-egy menetben egymás után következő csomópont között egy járulékos 3 keresztborda van alkalmazva. A csigába berajzolt kis nyilak azt jelzik, miként megy itt végbe az adott példánál az ismételt és vezérelt, azaz irányított anyagáramlás-felosztás és újraegyesítés. A 2. ábrán láthatjuk, hogy a példában miként van a 3 és 3a keresztborda az őket körülvevő 14 házhoz képest kialakítva, illetve hogy a nyírórést például miképpen lehet kiképezni. Az itt adódó 13 nyírási résszélesség például 0,5 mm-től néhány mm-ig terjedhet, a mindenkori feldolgozandó anyagtól, valamint egyéb eljárási követelményektől függően. A csiga forgási irányában — amit a 2. ábrán ,,B"-vel jelöltünk — a 3 és 3a keresztbordák 15—30° közötti hajlású lapos 15 emelkedéssel vannak kialakítva. Ezt az emelkedést a feldolgozandó anyag súrlódási viszonyai szerint kell megválasztani. Hasonló módon lehetnek a 2a hosszanti bordák is kialakítva. A 3. ábrán — és a rákövetkező többi ábrán is — csak a csigák egy-egy részletét tüntettük fel, ahol is azok palástját kiterítve ábrázoltuk. Az 1. ábra képet adott már arról, miként vannak a most következő ábrákon bemutatott kiterítések a valóságban, térbelileg elrendezve. A 3. és 4. ábrán a csiga behúzási és átmeneti zónáit is — melyek a tulajdonképpeni nyírási zóna előtt helyezkednek el — együttesen ábrázoltuk, ugyancsak síkba fejtve. A behúzási zónát a 3. ábrán 4-gyel jelöltük, míg az átmeneti zóna jele 5. A 4. ábrán látható 10 behúzási zőha kevesebb menetű, mint a rákövetkező zó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 nák, ami által a gépet az adagolástól függetlenül, még részben töltve is üzemeltethetjük. A 3. ábrán bemutatott lefejtett alaknál egy „n" menetű csigáról van szó, mindenkor n—1 3 keresztbordával az egymás után következő szomszédos menetek 21 és 22 áramlásfelosztási csomópontjai között. A két összedolgozó csomópontot mindenkor összekötő, nem nyújtó, illetve kenő csigaspiráldarabot — az 1. ábrával azonos módon — itt is 20-szal jelöltük. Itt is be vannak rajzolva a jobb érthetőség kedvéért a kis nyilak, a/ 1. ábrával analóg módon, hogy érzékeltethessük a kezelendő anyag áramlásának irányait. A 3. ábrán látható csiga hárombekezdésű, vagyis n=3, s ezért a járulékos keresztbordák száma a 21 és 22 csomópontok között mindenkor n—1, azaz 3—1, ami tehát 2-vel egyenlő. A szomszédos csigameneteknek a 20 csigaspiráldarabok útján öszszekötött csomópontjai a pontvonallal berajzolt „F" sorban vannak elrendezve. Ezen sorok száma ugyancsak n—1, azaz 3—1, vagyis 2, A nyírási zóna előtt az 5 átmeneti zónában mindegyik első csomópont előtt egy k-adik menetet is felismerhetünk (ahol 1 £ k SS n), k—1 járulékos 23 és 24 keresztirányú bordával. Ez tehát itt azt jelenti: ha azt a menetet, amelyikben „A" szállítási irányban tekintve az első 21 csomópont fekszik, ki-gyel és a további meneteket k2-vel és k3-mal jelöljük, akkor az első 21 csomópont előtt, a ki menetben nincs alkalmazva járulékos keresztirányú borda, mivel ott k—1, azaz 1—1 egyenlő 0-val. A k2

és k3 menetekben

2—1 = 1, illetve 3—1=2 db járulékos 23, illetve 24 keresztbordaszám adódik, amelyek a mindenkori első 25, illetve 22 csomópontok előtt vannak elrendezve, a k.2, illetve k3

menetnél. A 4. ábrán egy másik, igen hatásos működésű kiviteli alakot mutatunk be. Itt az áramlásfelosztó csomópontok több, a pontvonalakkal érzékeltetett „G" csoportokban vannak elrendezve, melyek mindenkor közös körkerületen feküsznek. A csoportok maguk a csiga „A" szállítási irányában axiálisan el vannak tolva égymáshoj képest. Mindenkor két egymás után következő, a 8 menetben levő 26 és 27 csomópont között két 28 és 29 csoportban járulékos 3 keresztbordák vannak elrendezve. Ezen két 28 és 29 járulékos keresztbordacsoport összesen tartalmazza a páratlan „z" számú keresztbordát (amely szám ebben az esetben hárohl). Az egyik 28 csoport a csiga szállítási irányában a következő 9 menetbén elrendezett 30 csomópont előtt található, a másik 29 csoport pedig a csiga szállítási irányában a 30 csomópont mögött helyezkedik el. Az előbbi csoport port z+1 azaz azaz 3+1 2 3—1 ~2~ 2, míg az utóbbi cso-1 keresztbordát tartalmaz. A 30 csomópont, amely előtt a 28 csomóz+1 pont a —— számú keresztbordáVal van elren-65 dezve, a kezdetétől fogva az ugyanazon 8 me-