162510. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan dolgozó, célszerűen egytengelyes, többmenetű csigaszerkezet képlékeny anyagok kezelésére, különösen dagasztására, keverésére és homogenizálására

162510 netben egymás után következő 26 és 27 csomópont közül az első 26 csomópont végével egy nem megszakított, illetve nem kenőhatású 20 csigaspiráldarabbal van összekötve. A behúzástól a nyírózónába való 11 átmeneti zóna a 4. ábrán látható csigánál másképpen van kialakítva, mint az előzőekben leírt kiviteli példák esetében. Ezen csigánál ugyanis a nyírózónában páros az „n" menetszám, éspedig négy. n A gép 10 behúzási zónájában a menetszám —• , azaz kettő (a már megnevezett okokból). A 11 átmeneti zónában mármost a nyírózónának minden második menete nem közvetlenül, hanem azon az első csomóponton át áramlik, amely szállítási irányban a következő menetben fekszik, például az „x" menet az „y" menet 31 első csomópontján keresztül. Ezenkívül az említett második menetben levő első csomópont után (itt tehát az ,,x" menetben levő 31 csomópont után) járulékos 3 keresztirányú borda (itt egy!) van elrendezve, ha az ugyanazon menetben egymás után következő csomópont között elrendezett keresztbordák száma: z (itt egyenlő hárommal). A csigaszerkezet működésének meghatározása céljából már tüzetes próbákat végeztünk. A kezelendő anyag egy-egy tömegrészecskéje tartózkodási idejének határai oly módon adódnak, hogy a figyelembe vett anyagrészecske mindig az anyagáram-felosztási csomópont jobb oldali nyíróbordafelén halad át, és ezáltal a legrövidebb utat teszi meg, felfelé pedig azáltal, hogy a figyelemmel kísért anyagrészecske mindig az anyagáramlás-felosztó csomópont bal oldali nyíróbordafelén halad át, és így a leghosszabb utat teszi meg. A tartózkodási idő spektrumának szélessége ezáltal meghatározható. Annak ellenére, hogy az egyes anyagrészecskék számára adottak a lehetőségek különféle hosszúságú tartózkodási időkre, mégis mindegyik anyagrészecske egyenlő kezelésen megy át a csigaszerkezetben, mialatt mindenkor azonos számú hossz- és keresztirányú bordán való áthatolásnak kell megtörténnie. Az 5. ábrán — ugyanúgy, mint az utána következő 6. ábrán is — azt mutatjuk be, hogy a csigaszerkezet kialakításában egy egész sor különleges eset is adódhat. Ezen bemutatott két variáció ezért csupán példaként tekinthető. Az 5. ábrán — amely csupán egy részletet mutat be egy csiga palástfelületéből — felismerhető, hogy a 2 csigaspirálok a kiterítésben úgy is kinézhetnek, mintha meghajlított módon futnának. Az ábrán a spirál futását pontvonallal húztuk meg, az adott esetben. A törési helyeket mindenütt 18-cal jelöltük. Az 1 áramlásfelosztási csomópontok és a 3 járulékos keresztbordák — amint már írtuk is — itt is természetesen megvannak. A csigaszerkezetnek ezen példaképpeni kiviteli esetét itt azért választottuk ilyenre, hogy ugyanazon csigahossz mellett minél több áramlásfelosztási csomópontot hozhassunk létre. Minél több áramlásfelosztási csomópontot tudunk ugyanis azonos csigahosszon, illetve a csiga nyírási zónájának hosz-5 szán elrendezni, annál nagyobb lesz a tartózkodási idő spektrumának szélessége. A 6. ábra az előzőekben leírthoz egészen hasonló esetet mutat be. A 2 csigaspirálok futásvonalát itt is pontvonallal érzékeltettük, és a tö-10 rési helyeket itt is 18-cal jelöltük. A csigaszerkezetnek a 6. ábrán bemutatott különleges kivitele esetében az 1 áramlásfelosztási csomópontok keresztirányú bordái a járulékos 3 keresztirányú bordákkal vagy azok csoportjaival — amint ezek 15 a korábbi példákban már előfordultak — össze vannak vonva, amikor is a 12 alakzat jön létre. Ez a kialakítás teszi lehetővé az egyáltalán lehetséges legnagyobb áramláselosztási csomópontszám elérését azonos nagyságú csigahossz mellett. 25 Szabadalmi igénypontok 1. Folyamatosan dolgozó, célszerűen egytenge^ lyes, többmenetű csigaszerkezet képlékeny anyagok kezelésére, különösen dagasztására, keverésére és homogenizálására, amely a csigatengelyt körülvevő házzal és a csigamenetekben elrendezett keresztbordákkal rendelkezik, azzal i e 11 e -30 m e z v e, hogy egyrészt az egyes csigamenetekben (I, II, III, IV) keresztbordák (3, 3a), másrészt a csigaspirálok (2) külső kerületén hosszanti bordák (2a) vannak, melyeknek külső élei a ház (4) belső falától bizonyos távolságra vannak, amely távolság nagyobb, mint a csigaspirálisnak (2) a ház belsejében fennálló játéka. 2. Az 1. igénypont szerinti csigaszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden-40 kor egy-egy keresztborda (3a) és egy hosszanti borda (2a) közös csúcsponttal (4a) bíró szöget alkot és az ily módon adódó bordaelrendezés áramlásfelosztó csomópontokat (1, la, lb) képez. 3. A 2. igénypont szerinti csigaszerkezet ki-45 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes csigamenetben (I, II, III, IV) egy kereszt- és egy hosszirányú bordából (3a, 2a) álló áramlásfelosztó csomópont (1, la, lb) van elrendezve. 50 4. A 3. igénypont szerinti csigaszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos csígamenetekben (I, II, III, IV) elrendezett áramlásfelosztó csomópontok (1, la, lb) a csiga szállítási irányában egymáshoz képest el vannak tolva, és hogy az egyik áramlásfelosztó csomópont keresztbordájának vége a szomszédos csigamenetben levő, a szállítás irányában eltoltan elrendezett áramlásfelosztó csomópont hosszanti bordájának kezdetével egy megszakítás nélküli spiráldarab (20) útján van összekötve. 5. A 4. igénypont szerinti csigaszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anyagáramlás-felosztó csomópontokat (1, la, lb) ösz-65 szekötő csigaspiráldarab (20) közeli tartományá-55 60