162510. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan dolgozó, célszerűen egytengelyes, többmenetű csigaszerkezet képlékeny anyagok kezelésére, különösen dagasztására, keverésére és homogenizálására
ka. Emellett egy önmagában ismert több bekezdésű csigát alkalmazunk. A csigamenetben levő keresztirányú borda a kezelendő anyag duzzasztását idézi elő, nagy hatású nyíróhatással, míg ezen duzzasztási folyamattal összefüggően a hosszanti borda azt a. hatást fejti ki, hogy a kezelendő anyag egy részének átáramlása válik lehetségessé a szomszédos csigamenetbe. Az anyagáramlás mindegyik újbóli felosztása előtt az előzőleg összevezetett részáramokat együttesen egy intenzív nyíró és dagasztó kezelésnek vetjük alá. Az elrendezés előnyösen úgy lehet megvalósítva, hogy egy keresztirányú borda és egy hosszanti irányú borda mindenkor hajlásszöget képez közös csúcsponttal, és az ily módon kiadódó bordaelrendezés áramlásfelosztó csomópontokat képez. Egy ilyen áramlásfelosztó csomópont keresztirányú bordáján az anyagáramlás duzzadása jön létre, és ezen duzzadási zóna közvetlen tartományában található a szomszédos hosszanti bordázat, úgy hogy az áramlásfelosztó csomópont ezen hosszanti bordáján a kezelendő anyag egy részáramlása fog a korábbi csigamenetből a szomszédos csigamenetbe átlépni. Éppen \a részáramlások ismételt összetalálkozása, majd pedig azok újból való felosztása révén a legkisebb térfogati tartományokban is bensőséges keveredés jön létre. A keverési, dagasztási és homogenizálási folyamat még intenzívebbé tehető azáltal, ha emellett mindegyik csigamenetben létrehozunk egy kereszt- és egy hosszanti bordából álló áramlásfelosztó csomópontokat. Az is megállapítást nyert, hogy a keresztbordák elosztásmódja az egyes szomszédos csigamenetekbéh az áramlásfelosztó csomópontok helyzetéhez viszonyítva különös jelentőséggel bír. Ennek következtében áz elrendezést előnyösen úgy alakíthatjuk ki, hogy a szomszédos csigamenetek áramlásfelosztó csomópontjai a csiga szállítási irányában egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, s hogy áz egyik áramlásfélosztó csomópont keresztbordájának vége a szomszédos csigaménetben elhelyezkedő, a szállítás irányában eltolt áramlásfelosztó csomópont hosszanti bordájának kezdetével egy megszakítás, nélküli Csigamenetdärab útján van összekötve. Emellett ezen, az áramlásfelosztó csomópontokat összekötő csigamenetdärab tartományában egy vagy több járulékos keresztborda lehet elrendezve. Ajánlatos továbbá árról is gondoskodni, hogy mindenkor két áramlásfelósztási csomópont között ugyanabban a csigamenetben egy vagy több járulékos keresztirányú borda legyen elrendezve. Belátható, hogy a keverési, dagasztási vagy homogenizálási folyamat eredménye annál kedvezőbb lesz. minél több keresztirányú vagy hoszszanti irányú bordán kell a kezelendő anyagnak átjutnia. Emiatt a csigaszerkezetnél előnyös lehet, ha mindenkor két áramláselosztó csomópont között ugyanabban a csigamenetben még1 járulékos keresztbordákat rendezünk el. A már előzőleg elmagyarázott feladatkitűzés mellett a találmány egy további feladat megoldá-5 sát is lehetővé teszi. Ha abból indulunk ki, hogy az egyes tömegrészecskék az anyagáramlásban az egymás után következő áramlásfelosztás és újból való egyesítés révén különböző utakat tehetnek meg a csigaszerkezetben, akkor különösen fon-10 tos arról gondoskodnunk, hogy mindegyik tömegrészecske függetlenül a csigaszerkezetben mindenkor megtett úttól, mindig ugyanannyi számú hossz- és keresztirányú bordán haladjon keresztül. Ily módon azután mindén Kis térfogat-I5 résznél valóságosan és teljességgel egyenletes kezelést érhetünk el a keverési, dagasztási és homogenizálási folyamatnál. Ezen különleges feladat megoldásához a találmány értelmében lehetőség van arra, hogy egy 20 gyakorlati törvényszerűséget hasznosítsunk, amely — annak érdekében, hogy egy műszakilag hasznosítható tanítást adhassunk — meghatározza, hány menettel kell mindenkor rendelkeznie a csigának, és hogy milyen módon kell kialakítani az átmenetet az áramlásfelosztási csomópontokkal ellátott nyírózóna előtt elhelyezett behúzási zónához. Erre vonatkozólag a további kiviteleknél a csiga menetszámát ,,n"-nel, az áramlásel„» osztási csomópontokkal rendelkező menetek sorrendjét Ki, K2 , K 3 stb. jelzéssel, végül az alkalmazásra kerülő járulékos keresztbordák számát ,,z"-vel jelöltük. Annak érdekében, hogy az anyagáramlás át-35 menetét a hosszanti vagy kerésztbor dákon megkönnyítsük, azokat mindegyik példaként bemutatott csigakialakításnál a csiga forgásirányában egy lapos, mintegy 15—30° emelkedéssel képeztük ki. 40 A találmányt a továbbiakban annak néhány kiviteli példájával kapcsolatban ismertetjük részletesebben, ábráink segítségével, amelyek közül 1. ábránk egy csiga részletét mutatja térbelileg, 45 2. ábránkon a keresztborda egy lehetséges kialakítása látható metszetben, a 3. ábra egy csiga síkba fejtett palástjának részlete, a , 4. ábrán — ugyancsak részletként — mutatjuk 50 be egy további változatnál a csiga palástjának kiterítését, az 5. ábra a csiga palástjának újabb változatát mutatja, a 6. ábrán egy, az előzőektől eltérő variációt láthatunk. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál egytengelyű csigaszerkezet csigájáról van szó, amely az I, II, III és IV jelű csigamenetekkel rendelke-60 zik. Ezen csigamenetek a 2 csigaspirál útján vannak egymástól elválasztva. Az I—IV. csigamenetekben 3 és 3a keresztirányú bordák találhatók. A 2 csigaspirálban 2a hosszanti bordák vannak kialakítva. Á 2a hosszanti bordák külső élének, 65 valamint a 3 és 3a keresztbordák külső élének 55
