162494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-(alfa-ureido-fenilacilamido)-penicillánsav-aciloximetilészterek előállítására

162494 ezekben a képletekben n a fenti jelentésű — az V képletű 6-aminopenicillánsawal való kapcso­lásával állíthatók elő. Ennek a műveletnek a ha­tásos végrehajtására a IV általános képletű vegyü­let aktivált alakban használható, az aminocso­portját pedig célszerű a reakció előtt megvédeni. Alkalmas védőcsoportok például a trifenilmetil-, terc-butoxikarbonil-/S,(tf,/?-triklóretoxikarbonil-, 4--oxo-2-pentenil-2-, l-karbometoxi-l-propenil-2--csoport. A találmány szerinti vegyületek vala­mely II általános képletű savnak trifenilmetil­kloriddal, N-terc-butil-formamiddal, klórhangya­sav-/S,/?,/í-triklóretilészterrel, acetilacetonnal vagy metilacetoacetáttal való reagáltatásával állíthatók elő. Ha a kapcsolási reakció után a védőcsoport még jelen van, azt például vizes ecetsavval, tri­fluorecetsavval, cinkkel és ecetsavval, illetve vi­zes ásványi savval távolítjuk el a szabad amino­csoportot tartalmazó vegyület előállítására. Másrészt az aminocsoport sóképzéssel is meg­védhető a kapcsolási reakció előtt és közben. A kapcsolást előnyösen úgy végezzük, hogy a savat aktivált származékká, például savkloriddá, -bromiddá, -aziddá, p-nitrofenilészterré vagy ve­gyes savanhidriddé alakítjuk, vagy karbodiimid, például diciklohexilkarbodiimid jelenlétében kon­denzáljuk. E reakció VI általános képletű termékét cia­náttal, például alkálifémcianáttal reagáltatva kar­bamilezzük a II általános képletű termék előál­lítására. E célból a fenti vegyületet vizes közeg­ben oldjuk vagy szuszpendáljuk, és lassan hozzá­adjuk a cianátot. A reakció gyorsítására a hő­mérsékletet 80 °C-ig emelhetjük. A reakciókeve­rék pH-ját előnyösen a savas tartományban, pél­dául 5 és 6,9 között tartjuk. A terméket általá­ban savazással és hűtéssel csapathatjuk ki. Más megoldások szerint a IV általános kép­letű vegyületeket az előzőkben leírt körülmények között karbamilezzük, majd 6-APA-val vagy ennek aciloximetilészterével kapcsoljuk. Hasonló­képpen a III általános képletű halogénmetilész­tereket a VI általános képletű vegyületekkel a karbamilezés előtt vagy azt követően reagáltat­hatjuk. összefoglalva: az előállítási eljárás során egy VII általános képletű a-amino- vagy a-ureido­-fenilalkánsav aktivált formáját — ebben a kép­letben n a fenti jelentésű, és B hidrogénatomot vagy karbamoilcsoportot jelent — egy VIII álta­lános képletű 6-aminopenicillánsavval, sóval vagy észterrel reagáltatjuk — ebben a képletben A karboxilcsoportot vagy annak sóját vagy olyan észtercsoportot jelent, amelyben a karboxilcso­portot —COOCH2OOC—R 1 általános képletű ész­tercsoport helyettesíti (ebben a képletben R1 a fenti jelentésű) —, és ha B hidrogénatomot je­lent, a kapott vegyületet fémcianáttal tovább rea­gáltatjuk, és ha A karboxilcsoportot vagy vala­mely annak megfelelő sót jelent, a reakcióter­méket valamely III általános képletű halogén­metilészterrel az előzőkben leírt módon tovább reagáltatjuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti vegyületek optikailag aktív formákban fordul­hatnak elő. A különféle formák és keverékeik előállítása ugyancsak a találmány körébe tarto­zik. Az aminosav D-formájából kapott új peni­cillinek rendszerint aktívabbak, mint az L-for­mából vagy a DL-formából kapott származékok. A találmány szerinti vegyületek baktériumel­lenes aktivitása nagyon széles spektrumú mind Gram-pozitív, mind Gram-negatív mikroorganiz­musokkal, például Staphylococcus aureus, Salmo­nella schottmuelleri, Pseudomonas aeruginosa, Proteus vulgaris, Escherichia coli és Streptococcus pyogenes baktériumokkal szemben. A vegyületek baktériumellenes szerként megelőzésre is hasz­nálhatók, például tisztító vagy fertőtlenítő ké­szítményekben vagy más alakban a fent felso­rolt mikroorganizmusok okozta fertőzések leküz­désére és általában a penicillin G-hez vagy más penicillinekhez hasonlóan. így például valamely I általános képletű vegyület különféle kísérleti ál­latoknál napi 1—200 mg/kg mennyiségben per­orálisan vagy parenterálisan alkalmazva egyetlen vagy 2—4 adagban használható baktériumos fer­tőzések kezelésére. Például a PDso-érték Strepto­coccus ellen egereknél egyszeri perorális beadás­nál 5,0 mg/kg nagyságrendű. A szájon át beadott készítménnyel azonnal magas vérszínt érhető el, és az viszonylag hosszú időn át fennmarad. Az I általános képletű vegyületek vagy fiziológiailag elviselhető sóik perorális beadásra szánt készít­ményekben, például tablettákban, kapszulákban vagy elixírekben, vagy injektálható alakban ste­ril vizes közegben 600 mg-ig terjedő mennyiség­ben használhatók, a gyógyszerkészítési gyakor­latnak megfelelő módszerekkel kikészítve. Tisztító vagy fertőtlenítő készítményekben, pél­dául istállók vagy tej üzemi berendezések céljára a találmány szerinti vegyületek a szokásos iners szilárd vagy vizes vivőanyagokban eloszlatva, szuszpendálva vagy oldva 0,01 és 1% közötti kon­centrációban lemosásra vagy permetezésre hasz­nálhatók. Ezenkívül hasznos adalékok állatok ta­karmányában. A következő példák a találmány megvalósítá­sát szemléltetik. Valamennyi hőmérsékleti adatot Celsius-fokban adunk meg. 1. példa a) N-2-Fenilecetsav-metüacetecetészter-enamin­-nátriumsó 302 mg (2,0 mmól) D-2-amino-2-fenilecetsavat melegítés közben feloldunk 108 mg (2,0 mmól) nátriummetoxid 4,3 ml analitikai tisztaságú me­tanollal készített oldatában. A reakciókeverékhez 255 mg (0,24 ml, 2,20 mmól) metilacetoacetátot adunk, és 45 percen át visszafolyatás közben for­raljuk. A metanolt vákuumban csaknem teljesen eltávolítjuk. A maradékhoz 5 ml benzolt adunk, és az oldatot kis térfogatra bepároljuk. A benzol hozzáadását és a bepárlást megismételjük a me­tanol és a víz teljes eltávolítására. A terméket kis

Next

/
Oldalképek
Tartalom