162460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyulladásgátló hatású 1,2,3,4-tetrahidro-karbazol- karbonsav-származékok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 előállítása céljából az (I) általános képletnek megfe­lelő vegyületeket gyógyászati alkalmazásra felhasz­nálható készítményekké alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket erre a célra előnyösen szabad savak vagy sók — beleértve a savaddíciós sókat is — alakjában alkalmazzuk; ezek hatása általában előnyösebbnek mutatkozik, mint a megfelelő észte­reké vagy amidoké. Különösen előnyösen alkalmaz­hatók az ilyen készítményekben az 1,2,3,4-tetra­hidrokarbazol-2-karbonsavak, szabad savak alak­jában. Az ilyen gyógyszerkészítményekben ható­anyagként igen előnyösen felhasználható vegyüle­tek példáiként az alábbiakat említjük: 6-metoxi-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-karbonsav, 6-metoxi-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-ecetsav, 6-metil-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-karbonsav, 6-metil-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-ecetsav, 7-metil-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-karbonsav, 7-klór-1,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-karbonsa v, 6,7-dimetQXÍ-l,2,3,4~tetrahidro-karbazol-2-karbon­sav, 6-klór-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2-karbonsav, 6,7-metiléndioxi-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2--karbonsav, 6-metoxi-7-kIór-l,2,3,4-tetrahidro-karbazol-2--karbonsav. A-£ (I) általános képletű vegyületeket hatóanyag­ként tartalmazó gyulladásgátló készítmények orá­lis, pasentsrális vagy lokális úton alkalmazhatók. E célokra a megfelelő, önmagukban ismert alakú gyógyszerkészítményeket, pl. tablettákat, drazsé­kat, végbélkúpokat, szemesézett, poralakú vagy kapszulázott készítményeket, vagy pedig folyékony alakban oldatokat, szuszpenziókat vagy emulzió­kat, továbbá kenőcsöket vagy spray alakjában fel­használható készítményeket állítjuk elő, valamely erre alkalmas szilárd vagy folyékony szerves vagy szervetlen eredetű vivőanyag és kívánt esetben más ismert gyógyszerészeti segédanyag felhaszná­lásával. A gyógyszerkészítmények kívánt esetben sterilizálhatok; tartalmazhatnak továbbá ízesítő, színező, tartósító, nedvesítő vagy stabilizáló hatású adalékokat, oldószereket, puffer-anyagokat vagy az ozmózis-nyomás befolyásolására alkalmas ada­lékokat. A gyógyszerkészítményekben vivőanyagként gyógyszerészeti szempontból elfogadható és a ható­anyaggal reagáló anyagok, mint zselatin, tejcukor, keményítő, talkum, magnéziumsztearát, gyantafé­lék, növényi olajok vagy polialkilénglikolok alkal­mazhatók. Az injekció céljaira szolgáló készítmé­nyekben vivőanyagként előnyösen steril, pirogén­mentes vizet vagy olajat alkalmazunk. A gyógyszerkészítmények orális beadásra alkal­mas alakú készítmények esetében adagolási egysé­genként előnyösen 5—500 mg hatóanyagot tartal­mazhatnak. Az injekció céljaira szolgáló készít­mények hatóanyagtartalma előnyösen 10—500 mg/ ml lehet, míg a helyi alkalmazásra szolgáló készít.­menyekben a hatóanyag koncentrációja előnyösen 0,1—50 súly%. A gyógyszerkészítményekhez más farmakológiai­lag aktív anyagok, pl. antibiotikumok, mint bacitra-4 cin, neomicin, tetraciklin vagy oxitetraciklin, vagy pedig fertőtlenítő hatású szerek, mint hexaklorofén vagy klórhexidin is adhatók. 5 A találmány szerinti új vegyületek az (I) általános képlet szűkebbkörű esetet képező (II) általános képlettel jellemezhetők. A jelen találmány tárgyát elsősorban a (II) általános képletű új 1,2,3,4-tetra­hidro-karbazol-2-karbonsav-származékok előállítá-10 sa képezi — e képletben n = 0, 1, 2 vagy 3, A és R2 hidrogénatomot, hidroxilcsoportot, halogén­atomot, nitrocsoportot, 1—6 szénatomos alkil-, 15 alkoxi- vagy alkiltio-csoportot vagy e két helyet­tesítő együtt egy alkiléndioxi-csoportot képvisel, azonban A és R2 közül csak az egyik lehet hidro­génatom, továbbá, ha n = 0 és R2 = H, akkor A valamely, a metoxicsoporttól különböző helyette-20 sítőt képvisel. Ugyancsak a találmány körébe tartozik a (II) általános képletű vegyületek sóinak, rövidszén­láncú alifás, aromás és aralifás észtereinek, valamint 25 amidjainak az előállítása. Az említett új vegyületek előállítása a találmány értelmében előnyösen oly módon történik, hogy vala­mely (III) általános képletű vegyületet — ahol n, 30 A és R2 jelentése a fentivel egyező — vagy ennek rövidszénláncú alifás-, aromás - vagy aralifás-csoport­tal képzett észterét savas közegben, kívánt esetben katalizátorként ható fémsó és/vagy valamely eikli­zálószer jelenlétében, gyűrűzárási reakciónak ve-35 tünk alá, és kívánt esetben a kapott savat sóvá vagy észterré alakítjuk vagy a kapott észtert hidrolízis útján szabad savvá, vagy aminolízis útján a meg­felelő amiddá alakítjuk át. 40 A (II) általános képletű vegyületek előállítása előnyösen a szakmabeliek által jól ismert Fischer­féle indol-szintézis módszere szerint történhet. A Pischer-féle indol-szintézis értelmében vala-45 mely 3-keto-ciklohexán-(alkil)-karbonsav fenilhid­razonját indolizálási (ciklizálási) reakciónak vetjük alá. A kiinduló fenilhidrazon könnyen előállítható helyettesítetlen vagy helyettesített fenilhidrazin 3--keto-ciklohexán-(alkil)-karbonsavval való reagál-50 tatása útján. Magától értetődik, hogy a kiindulási karbonsav karboxilcsoportja a reakció előtt észte­rezhető is, lefolytatható azonban az észterezés az említett reakció folyamán is. Az indolizáció szelek­tív gyűrűzárás útján megy végbe, előnyösen savas 55 közegben. Ez a gyűrűzárás elősegíthető valamely katalizátor, pl. cinksó és/vagy valamely ciklizáló­szer, mint polifoszforsav-észterek vagy foszforoxi­kíorid hozzáadása útján. 60 A gyűrűzárási reakció lefolytatása után a szabad karbonsav alakjában kapott termék a szokásos módszerekkel észterezhető. A gyűrűzárási reakció során közvetlenül kapott észterek viszont hidrolízis útján a megfelelő szabad savvá, vagy pedig amino-65 lízis útján a megfelelő amiddá alakíthatók. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom