162403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-kromon vegyületek előállítására
162403 5 6 kapcsolódó csoportból hiányzó résznek az egyes reakciókomponensekbe történő bevitele már a molekula megfelelő helyzetében történhet. A fentiekben már rámutattunk arra, hogy a találmány szerinti különösen kiemelt vegyületek közé tartoznak a krómon-2-karbonsavak vagy ezek származékai, vagyis oly (I) általános képletű vegyületek — amelyben az Ai és A2 szubsztituenspárok a -CO-CH=C(COOH)-0-láncot vagy ennek észterét képezik. Ha ilyen vegyület előállítása szükséges, akkor célszerűen kiindulóanyagként a (II) általános képletű vegyületeket használjuk. Olyan eset is lehetséges azonban, hogy az Ai és A2 szubsztituenspárok egyike sem jelenti a kívánt — CO—CH = =C(COOH)—O— láncot. Ilyenkor az Ai és A2 szubsztituensek az (I) általános képletű vegyületben az eredeti szubsztituensjellegétől függően különböző módszerrel alakíthatók át a kívánt lánccá. A kiindulóanyagban levő kezdeti szubsztituenspár teljes átalakítása több intermedier csoporton keresztül is történhet, vagy egy intermedier kromanon vagy kromongyűrűn keresztül. Az utóbbi esetet alapul véve Ai szubsztituensként hidrogént, A2 szubsztituensként — OM '-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület csoportjait — amely képletben M1 hidrogén vagy alkálifémkation — valamely alábbi általános képletű savval R6 R 7 D C C COOH R8 R 9 vagy ennek észterével vagy sóival történő reagáltatással alakíthatjuk át — amely képletben R8 halogén, R 9 szubsztituens hidrogén vagy R8 és R 9 szubsztituensek közösen szén-szén kötést jelentenek, ha R6 és R 7 szubsztituensek közösen szintén szén-szén kötést jelentenek, továbbá R6 , R7 , R 8 és R 9 szubsztituensekből két-két szubsztituens halogén, míg a másik kettő hidrogén, D szubsztituens a COOR2 -csoportot vagy ilyen csoporttá átalakítható V szubsztituenst jelent, R2 szubsztituens pedig hidrogén, vagy valamely 1 — 10 szénatomos alkilcsoport. Ilyen vegyületként célszerűen acetiléndikarbonsav-dialkilésztereket, mint dietilacetilént vagy dimetilésztert használunk. Acetiléndikarbonsavas észterek felhasználása esetén a módosított Ruhemann módszert alkalmazzuk (J. C. S. 1900, 77. kötet, 1119 — 1125. oldalak), amely szerint a reakciót oldószeres közegben, mint dioxánban végezzük és a nátriumfenolátnak csak 10%-át vagy valamely nitrogéntartalmú bázist használunk kondenzációs katalizátorként. Ha halogénmaleinsavat, halogénfumársavat vagy halogénborostyánkősavat vagy ennek észtereit reagáltatjuk, úgy a reakciót elegendő mennyiségű savkötő anyag jelenlétében hajtjuk végre, hogy a teljes reakciófolyamat során képződött halogénhidrogénsav elemeit lekössük. A megfelelő savkötő anyagként felhasználható részben a reakciókomponensként bevitt fenol alkálifémsója, továbbá a hagyományos savkötőszerek, mint piridin vagy trietilamin. Az előbbi eljárásban intermedier vegyületként olyan termék képződik, amelynek Ai szubsztituense hidrogén, A2 szubsztituense pedig az — O—C(D) = CH—COOR2-csoport. Ezt az intermediert egy dehidratálószerrel, mint foszforpentoxiddal, polifoszforsavval, kénsavval, klórszulfonsavval és más Lewi s-savakkal kezelve ciklizálhatjuk, így az Ai és A2 szubsztituensből az —O—C(D)=CH—CO — láncot alakítjuk ki. Ha D szubsztituens a COOR2 -csoportot jelenti, akkor a végtermék a kívánt kromon-2-karbonsav vagy annak származéka. Ha azonban a D szubsztituens a COOR2 -csoporttá átalakítható V szubsztituenst 5 jelent (pl. nitril- vagy amidcsoportot, amely a COOR2 csoporttá hidrolizálható, vagy aldehid-, keto-, halogénmetilén-, hidroximetilén-, metil-, sztiril- vagy hasonló csoportot jelent, akkor a COOR2 -csoport oxidációval alakítható ki), akkor a végtermék a 2-helyzetben V szubszti-10 tuenst tartalmazó kromon-származék lesz. A V csoport ezután bármely ismert módszerrel közvetlenül vagy egy intermedier csoporton keresztül a — COOR2-csoporttá átalakítható. Például a metilcsoport halogénmetil-, formilvagy sztirilcsoporttá alakítható át, a formilcsoport pedig 15 ciáncsoporttá alakítható át pl. az oximon keresztül. A V csoport átalakítása más típusú V csoporttá vagy közvetlenül a COOR2 -csoporttá a szokásos technológiai műveletekkel történhet. A kívánt kapcsolt kromon-vegyületek oly (I) általános 20 képletű vegyületekből is előállíthatók, amelyekben Ai és A2 csoportok jelentése a fentiektől eltérő. így pl. A2 szubsztituensként — COCH3-csoportot, A2 szubsztituensként —OM-csoportot — ahol M jelentése hidrogénatom vagy alkálifémkation — tartalmazó (I) általános képletű 25 vegyületek az alábbi általános képletű 30 W 1 C I R3 vegyülettel reagáltathatok — ahol R3 szubsztituens a 35 —COCH3-csoport hidrogénjével reakcióképes csoportot jelent, Z szubsztituens — O vagy (halogénh-csoport, n = 1 vagy 2, míg ha n = 1, akkor W szubsztituens a D csoport jelentésével megegyezik, míg ha n = 2, akkor W szubsztituens az R11 szubsztituens jelentésével megegyezik, vagyis 40 egy hidroxil vagy hidroxil-csoporttá átalakítható szubsztituenst jelent. Az (I) általános képletű vegyületek, továbbá valamely R3-CZ-CZR" képletű vegyülettel is kondenzálhatok, utóbbi reakciókomponensként valamely dialkil-, dialkaril- vagy dialkenil-oxalátésztert, célszerűen oxálsavas 45 dietilésztert, vagy egy alkil-alkoxidihalogénacetátot, mint etoxidiklóretilacetátot használunk. Egyéb alkalmas reakciókomponensek közé tartoznak azok a vegyületek, amelyekben R3 és/vagy R" szubsztituens alkilamino-, amino-és helyettesített amino-csoportot jelent, ilyenek pl. az etil-50 oxamid, etiloxalilanilid és etiloxalil-p-toluolszulfonamid. Az oxálsav származékot felhasználó kondenzációs reakciók valamely kondenzálószer, mint pl. alkálifém-alkoxid jelenlétében a szokásos Claisen-féle kondenzációs módszerrel kivitelezhetők, célszerűen pedig a jelenlevő (I) ál-55 talános képletű vegyületre számítva 200 — 750 mólszázalék kondenzálószert adagolunk. Ha a> reakciókomponensként dihalogénacetátot használunk, akkor a reakciót célszerűen egy katalizátor, mint valamely finomeloszlású platinacsoportbeli fém jelenlétében folytatjuk le. 60 Az előbbi bekezdésben ismertetett eljárás során intermedierként olyan vegyületet kapunk, amelyben Ai szubsztituensa — CO— CH2—CO — D-csoportot, míg A2 szubsztituens az —OM-csoportot jelenti. Ez az intermedier a kívánt kromon-vegyületté spontán ciklizálódik. Ha a 65 ciklizálás spontán nem megy végbe, akkor azt közvetlen 3
