162364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman elporított, fémoxidtartalmú, előnyösen vasoxidtartalmú anyagok kezelésére

162364 8 legkisebb szemcseméretét a gázbevezetés sebessége határozza meg. A fluid ágyas kemencében szokásos gázbevezetési sebesség és töltetmennyiség mellett a fenti eljárással egyszerűen állíthatunk elő lényegében teljes egészében 0,2 mm-nél nagyobb szemcseméretű anyagból álló pörköt. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas a flotációval előkezelt ásványok pörkölésével előállított termékek kezelésére. A flotációval előkezelt ásványok hagyományos pörkölése során a legtöbb esetben túl finom termék képződik. A szokásos pörkölési eljárásokban a flotációs koncentrátumok finom szerkezete miatt sokszor lehetetlen az anyagot az egyensúlyi körülmények megfelelő megközelítéséhez szükséges ideig a fluid ágyban tartani. Ez a hátrány a találmány szerinti eljárással teljes mértékben kiküszö­bölhető. A találmány szerinti pörkölési eljárás további előnye, hogy gyakorlatilag pormentes, nedvesítés nélkül kezelhető és tárolható pörköt kapunk. Ismere­tes, hogy a finom eloszlású pörkök rendszerint nedvesítést igényelnek. A találmány szerint előállított anyag megfelelő szemcseméreteloszlása következté­ben szívó-szinterező eljárásokhoz vagy egyéb, pl. forgó kemencékben, többaknás kemencékben vagy aknakemencékben végzett kohászati kezeléshez külö­nösen előnyösen használható fel. A kapott termék a fluid ágyas kemencékben történő további kezelésre különösen alkalmas. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy az anyagot forrón távolithatjuk el a kemenceágyból, és más eljárásokban közvetlenül tovább kezelhetjük. Azt találtuk, hogy a találmány szerint előállított termékeket klórozásos elpárologtatásnak is alá­vethetjük. A klórozásos elpárologtatást pl. az 1 570 317 sz. francia szabadalomban, vagy a 70 690 sz. NDK szabadalomban leirt módszerrel végezhetjük. A fenti módszerek szerint a rezet, cinket, ólmot, kobaltot, nikkelt, aranyat, ezüstöt, arzént, bizmutot, antimont és/vagy ként tartalmazó vasoxid-anyagokat magas hőmérsékleten, pl. 600-800 °C-on klór­tartalmú gázzal, klórtartalmú vegyületekkel - pl. sósavval -, vagy klórt vagy klórtartalmú vegyületeket tartalmazó gáz fejlesztésére képes anyagokkal kezelik, és így a felsorolt szennyezőanyagokat illékony termék formájában eltávolítják. A klórozási műveletet külön­féle típusú kemencékben végzik. Különösen előnyö­sek a fluid ágyas vagy mozgóágyas kemencék. A pörkölt termékek ismételt pörkölése előnyösen változtatja meg a termék kémiai összetételét, első­sorban a magnetithez vezető pörkölés esetén. A pörköt ebben az esetben igen hosszú ideig - néhány órán át - tartjuk a kemencében (a flotációval dúsított piritek pörkölésekor a pörkölendő anyag általában csak néhány másodpercig tartózkodik a kemencében), így a találmány szerinti eljárással egységnyi mennyi­ségű pörkölt koncentrátumra vonatkoztatva sokkal kisebb pörkölőteret és kemenceteret használunk. Ez a módszer különösen alkalmas flotációs koncentrá­ló 15 tumok és egyéb finom eloszlású szulfidos anyagok, pl. piritek és pirrhotit pörkölésére. A magnetithoz vezető szokásos oxidációs pörkölési eljárásokban a pörkölő­tér és a kemence csak kisebb töltettel terhelhető, mint más pörkölési folyamatoknál, ezzel szemben a találmány szerinti eljárással a magnetithez vezető pörköléskor a töltet a flotációs koncentrátumok egyéb oxidációs pörkölésében felhasznált töltetnél még nagyobb is lehet. A találmány szerinti eljárással kis kéntartalmú anyagok alíthatok elő, és ha a kiindulási anyag arzént, antimont, ólmot, bizmutot vagy ónt tartalmaz, ezek az anyagok is igen hatásosan elkülöníthetők. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy végtermékként a felhasználás céljától függően akár magnetitet, akár hematitot is előállíthatunk. Rend­szerint előnyösen magnetitet állítunk elő, bár egyes felhasználási területekhez előnyösen hematitot alakí­tunk ki. 20 A mágneses feldolgozásra kerülő durvaszemcsés piritpörköket és egyéb vasoxid-tartalmú anyagokat szokásos esetekben igen apróra kell törni. Ebben az esetben olyan finom anyagot kapnak, amely a további kezeléshez nem használható fel. A találmány szerinti 25 eljárással, ha a pörköléssel magnetitet állítunk elő, vagy ha maga a kiindulási anyag mágneses sajátságok­kal rendelkezik, a végterméket mágneses elválasztás­nak vethetjük alá, tőmöríthetjük, és a kívánt dúsított durvaszemcsés por alakjában távolíthatjuk el a keményítési szakaszból. Ha egy, már működő kéndioxid-üzem kapacitásá­nak növeléséhez új kemence építésére van szükség, a találmány szerinti eljárás bevezetése lehetővé teszi, 35 hogy a keményitéssel kapcsolatos pörköléshez egy­szerűbb kemencét alkalmazzunk, mint a szokásos pörköléshez. Annak következtében ugyanis, hogy a kemencében uralkodó hőmérsékletet hideg szilárd anyag beadagolásával szabályozhatjuk, a kemence 40 aljába épített hűtőkígyókra nincs szükség. A hagyo­mányos pörkölés után a kondenzáció és az arzénát­képződés megakadályozása érdekében a pörköt rend­szerint a gáz lehűtése előtt kell elkülöníteni a pörkgáztól. Ez az eset elsősorban akkor áll fenn, ha a 45 pörkölést az arzén eltávolításával egybekötve végzik (lásd a korábban felsorolt szabadalmakat). A pörköt forró ciklonban különítik el. A fentiekkel ellentétben, ha az arzént a találmány szerinti pörkölés során választjuk el, forró ciklonok alkalmazására nincs 50 szükség, ugyanis a forró végterméket magából a fluid ágyból távolítjuk el. Ha a pörkgázokkal elsodort pörköt hőcserélőben hűtjük le, a terméket nem kell fluid ágyas berendezésben hűteni az esetleges mág­neses dúsitás és tömörítés előtt. 55 A fentiekből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás nemcsak új tömörítési módszer, hanem új pörkölési eljárásnak is tekinthető. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban a 2. és 3. ábra kapcsán ismertetjük. A 2. ábrán vázolt 60 eljárásban a pörkölést két külön kemencében végez-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom