162318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás delta2-pirazolin-1-karbonsavamidok n-benzolszulfonil- származékainak előállítására

///. táblázat 162318 Hónap Kontr. Hím 0.1 g/kg 0,3 g/kg Kontr. Nőstény 0.1 g/kg 0.3 g/kg 38 37 38 42 40 43 40 41 40 41 38 38 39 40 41 41 40 40 39 38 36 35 36 40 40 38 36 38 37 38 34 32 33 36 35 33 33 33 32 32 34 29 31 29 32 30 34 32 34 30 33 31 33 31 33 30 32 31 32 31 ,, R ä és R 3 jelenté A 3. táblázat adataiból látható, hogy a kontroli-csoportba, ill. a hatóanyaggal kezelt csoportba tartozó állatok súlya között nincs lényeges különbség. Az állatok gyakorlatilag azonos mennyiségű táplálékot és vizet fogyasztanak. A korábbiakban ismertetett kezelés után az állatokat leöltük, és az állatok veséjét, máját, lépet, tüdejét és szivét 25 szövettani vizsgálatnak vetettük alá. A kontroli-csoportba, ill. a hatóanyaggal kezelt csoportba tartozó állatok között nem észleltünk különbséget. Az állatok vérének biokémiai vizs­gálata (diasztáz, aminotranszferáz, GOT, GTP, hemoglobin, vörös vérsejtszám, hematokrit-érték) során sem észleltünk 30 eltérést a kontroli-csoportba, ill. a hatóanyaggal kezelt csoportba tartozó állatok között. A krónikus toxicitási vizsgálatban felhasznált kísérleti, ül. kontroli-állatok fehérvérsejtszáma sem különbözött egy­mástól. A kezelt állatoknál nem észleltünk fehérvérsejtszám- 35 csökkenést. A kontroli-csoportba tartozó állatok pusztulási aránya 24%, míg a 100, ill. 300 mg/testsúly kg mennyiségű hatóanyaggal kezelt állatok pusztulási aránya kb. 20% volt. Az SP-703 hatásmechanizmusának tisztázása érdekében kísérleteket végeztünk súlyos alloxán-diabetesben szenvedő 4g patkányokon. A kísérletekben sem az SP-703, sem a Tolbutamid nem befolyásolta a vércukorszintet. Az orális glükóz-tolerancia-vizsgálat eredményeit a 3. ábrán tüntetjük fel. Az ábrán látható, hogy az SP-703-mal, ill. Tolbuta­middal felvett görbe lefutása lényegében azonos. 45 A fenti eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az SP-703 hatóanyag a Tolbutamidhoz hasonlóan az inzulin -szekréció fokozásán keresztül fejti ki hatását. Az ered­mények nem zárják ki azt a lehetó'séget sem, hogy az SP-703 a glükoneogenezis vagy glükogenolizis folyamatára is hatást JQ gyakorol. A hatásmechanizmus tisztázása érdekében kísérleteket végeztünk alultáplált (májukban gliikogént nem tartalmazó) patkányokon. Az állatoknak glükózt, fruktózt és glicerint adva glükémia-fokozódást észleltünk, amely SP-703 ható- 55 anyag adagolása esetén nagymértékben csökken. Ugyanakkor az SP-703 hatóanyag nem változtatja meg a májban felsza­porodott glükogén mennyiségét. Az SP-703 hatóanyag a jól táp Iáit, ül. alultáplált patkányok izomzatának glükogén­szintjét sem befolyásolja. 60 Az utóbbi eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az SP-703 hatóanyag elsősorban az inzulin-szekrécióra hat. Ezt a következtetésünket a szabad zsírsav-tartalom mérésekor észlelt eredmények is alátámasztják; azt tapasztal­tuk ugyanis, hogy az SP-703 hatóanyag nagymértékben 66 csökkenti a vizsgált patkányok vérplazmájának szabad zsírsav­tartalmát. Az SP-703 hatóanyag alultáplált patkányok májának glükogén-szintjét nem befolyásolja ugyan, a jóltáplált állatok májának glükogén-szintjét azonban jelentős mértékben csök- 70 kenti. Ez a jelenség arra utal, hogy az SP-703 hatóanyag hatása bizonyos mértékben ellentétes az inzulinéval, azaz az SP-703 hatóanyag hatása nincs összefüggésben az inzulinnal. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy áüíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű A2-pirazolin- -76 származékokat - ahol R R1 megadott - vagy azok savakkal, pl. kénsawal képezett sóitl 80 C° és 130 C° közötti hőmérsékleten, 80 C°-nál magasabb1 forráspontú és 20 C°-on 10-nél kisebb dielektromos állán*, dóval rendelkező oldószer, pl. dioxán vagy klórbenzol jelen­létében (III) általános képletű N-benzolszulfonü-karbamid­vegyületekkel reagáltatjuk - ahol Z jelentése a fent meg­adott. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő A2-pirazolin-származékok és N-benzolszul fonü-karbamid-vegyületek molekulavegyületét hó'bontásnak vetjük alá. E molekulavegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő komponenseket kis dielektromos állandójú oldó­szerben, pl. dioxánban, 20-80 C°-on ekvimoláris arányban elegyítjük egymással. A molekulavegyületek nehezen oldódó csapadék formájában kiválnak a reakcióelegyből. Azt találtuk, hogy ha a reakciót közömbös oldószerben vagy N-benzolszulfonü-izocianátokkal reakcióképes szár­mazékokat képező közegben, pl. benzolban, vagy klór­benzolban végezzük, és a reakciót legföljebb 20 C°-on kezdjük és legföjebb 80 C°-on fejezzük be, (III) általános képletű N-benzolsmlfonü-karbamidok helyett (IV) általános képletű N-benzolszulfonU-izocianátokat is fehasználhatunk, ahol Z jelentése a fent megadott. Az (I) általános képletű vegyületeket a következőképpen különíthetjük el a reakcióelegyből: a vegyületeket vizes alkálifém- vagy ammóniumhidroxid-oldatokban oldjuk, (a reakcióelegyet extraháljuk, vagy csökkentett nyomáson be­pároljuk, és a maradékot oldjuk), a lúgos közegben nehezen oldódó melléktermékeket elkülönítjük, majd az (I) általános képletű vegyületeket az elegy semlegesítése vagy savanyítása útján kicsapjuk. Az utóbbi művelet előtt az elegyet a tennék súlyához viszonyítva legalább harmincszorosra hígítjuk, és a közömbösítőszert lassú ütemben adagoljuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 51,4 g N-p-toluolszulfonU-karbamid, 17 g A2 -pirazolin és 500 ml dioxán elegyét lassú ütemben forrásig melegítjük, majd az elegyet 2 órán át forraljuk. A dioxánt csökkentett nyomáson, 60 C*-nál alacsonyabb hőmérsékleten lepároljúk, és a maradékot 1000 ml 1%-os vizes ammónia-oldatban oldjuk. A kapott oldatot sósavval pH = 7 értékre semlegesít­jük, aktív szénnel derítjük, a derített oldatot 5000 ml vízzel hígítjuk, majd 1%-os sósavoldattal lassú ütemben pH = 4 értékre savanyítjuk. 43 g (67,1%) N-(p-toluolszulfonü)- A2 ­pirazolin-1- karbonsavamidot kapunk; Óp.: 164-165 C°. 2, példa 17 g A2 -pirazolin 1000 ml klórbenzollal készített oldatába 20 C°-on 11,8 g tömény kénsavoldatot csepegtetünk, majd az 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom