162247. lajstromszámú szabadalom • Központosított szemétgyűjtő berendezés

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TAfcÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XII. 28. (GA—936) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. 162247 Nemzetközi osztályozás: B 65 f 5/00 Gallyas Camilló oki. gépészmérnök, Győr Központosított szemétgyűjtő berendezés í A találmány tárgya berendezés központosított szemétgyűjtéshez, amelynek a beöntőcsonkhoz csatlakozó ejtőcsővé és ennek felső végénél szellőzőcsöve van. A 154 002. és a 154 075. lajstromszámú ma- 5 gyár szabadalmi leírásokból ismert olyan központosított szemétgyűjtő berendezés, amelynek szemétledobó ejtőcsővel és ehhez csatlakozó beöntőcsonkjai vannak. A szemótledobó ejtőcső belső falain a bedobott szemét szilárd részei 10 esés közben többször felütődnek. A csőfal rezonanciája a felütődés hangját tovább vezeti; a szemét a csőben felütődve cikk-cakk-ban halad és a többszörös verődés miatt ismétlődő zajt okoz. Az így keletkező hangok az ejtőcső kör- 15 nyezetében igen kellemetlenül hatnak, ismétlődőéin rossz közérzetet keltenek. A szemétledobó ejtőcsövéket a keletkező zörejhangok tompítására drága hangszigetelő 20 anyaggal utólag kellett burkolni és emellett még az előteres elhelyezést is előírták. Ez sem érte el azonban a kívánt hatást. Emellett a surrandó hangokat és zajt okozó ejtőcsövek elhelyezése számára előírt előtér miatt a szemétledobók költ- 25 ségei jelentősen megnövekedtek. Az 1 242 348. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett szemétledobó a lehulló szemét sebességének csökkentésére az alsó vége közelében elhelyezett ferde csőszakasszal bír. 30 Ennek azonban hátránya, hogy az esés közbeni zajt nem csökkenti és emellett állandóan tárol benne visszamaradó szemetet. A szemétledobók ejtőcsöveinek szellőzését a tetőn átvezetett szellőző csővel kísérelték meg megoldani. Az ejtőcső levezetésére és a szemétbeöntőfej elhelyezésére szolgáló előtér szellőztetésére külön ventillátor szolgált. Ezek azonban együttesen sem felelnek meg a célnak, sőt még inkább rontják a helyzetet. Az előtéri ventillátor depressziót idéz elő az előtérben és az előtér levegőjét tényleg elszívja. Az elszívott levegő helyére azonban egyéb nyílásokon, az ajtórésen, az ejtőcső szellőztetőjén, a bedobószerkezet felső nyílásán át a külső térből levegő tódul az előtérbe. Az ejtőcső belső felületével érintkező beszívott levegő szennyezett és bűzös lesz és a beöntő fej hézagain át az előtérbe jut, annak bűzös szaggal és porral való megtöltését eredményezve. A ventillátor leállítása után ez a rossz levegő bentmarad az előtérben és mert hidegebb mint a környezete, az ajtó résein át a közlekedési térbe juthat. Ily módon a szellőztetéssel éppen a bűzös levegő elterjedését segítjük elő. Ezen felül igen sokszor a földszinti szemétraktár teréből vezérelt ventillátor nemcsak addig marad bekapcsolva, amíg arra tényleg szükség van, hanem a legtöbb esetben napokig bekapcsolva marad s ezért idő előtt elpusztul. 162247