162247. lajstromszámú szabadalom • Központosított szemétgyűjtő berendezés

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TAfcÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XII. 28. (GA—936) Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. 162247 Nemzetközi osztályozás: B 65 f 5/00 Gallyas Camilló oki. gépészmérnök, Győr Központosított szemétgyűjtő berendezés í A találmány tárgya berendezés központosított szemétgyűjtéshez, amelynek a beöntőcsonkhoz csatlakozó ejtőcsővé és ennek felső végénél szel­lőzőcsöve van. A 154 002. és a 154 075. lajstromszámú ma- 5 gyár szabadalmi leírásokból ismert olyan köz­pontosított szemétgyűjtő berendezés, amelynek szemétledobó ejtőcsővel és ehhez csatlakozó be­öntőcsonkjai vannak. A szemótledobó ejtőcső belső falain a bedobott szemét szilárd részei 10 esés közben többször felütődnek. A csőfal rezo­nanciája a felütődés hangját tovább vezeti; a szemét a csőben felütődve cikk-cakk-ban halad és a többszörös verődés miatt ismétlődő zajt okoz. Az így keletkező hangok az ejtőcső kör- 15 nyezetében igen kellemetlenül hatnak, ismétlő­dőéin rossz közérzetet keltenek. A szemétledobó ejtőcsövéket a keletkező zö­rejhangok tompítására drága hangszigetelő 20 anyaggal utólag kellett burkolni és emellett még az előteres elhelyezést is előírták. Ez sem érte el azonban a kívánt hatást. Emellett a surrandó hangokat és zajt okozó ejtőcsövek elhelyezése számára előírt előtér miatt a szemétledobók költ- 25 ségei jelentősen megnövekedtek. Az 1 242 348. lajstromszámú NSZK szabadal­mi leírásban ismertetett szemétledobó a lehulló szemét sebességének csökkentésére az alsó vé­ge közelében elhelyezett ferde csőszakasszal bír. 30 Ennek azonban hátránya, hogy az esés közbeni zajt nem csökkenti és emellett állandóan tárol benne visszamaradó szemetet. A szemétledobók ejtőcsöveinek szellőzését a tetőn átvezetett szellőző csővel kísérelték meg megoldani. Az ejtőcső levezetésére és a szemét­beöntőfej elhelyezésére szolgáló előtér szellőzte­tésére külön ventillátor szolgált. Ezek azonban együttesen sem felelnek meg a célnak, sőt még inkább rontják a helyzetet. Az előtéri ventillátor depressziót idéz elő az előtér­ben és az előtér levegőjét tényleg elszívja. Az elszívott levegő helyére azonban egyéb nyílá­sokon, az ajtórésen, az ejtőcső szellőztetőjén, a bedobószerkezet felső nyílásán át a külső térből levegő tódul az előtérbe. Az ejtőcső belső felü­letével érintkező beszívott levegő szennyezett és bűzös lesz és a beöntő fej hézagain át az elő­térbe jut, annak bűzös szaggal és porral való megtöltését eredményezve. A ventillátor leállítása után ez a rossz levegő bentmarad az előtérben és mert hidegebb mint a környezete, az ajtó résein át a közlekedési tér­be juthat. Ily módon a szellőztetéssel éppen a bűzös levegő elterjedését segítjük elő. Ezen felül igen sokszor a földszinti szemétrak­tár teréből vezérelt ventillátor nemcsak addig marad bekapcsolva, amíg arra tényleg szükség van, hanem a legtöbb esetben napokig bekap­csolva marad s ezért idő előtt elpusztul. 162247

Next

/
Oldalképek
Tartalom