162241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4,5-trialkilciklohexanol-származékok előállítására

162241 amelyeket egymásután következő műveletekben őrölünk, szitálunk, tisztítunk és/vagy egyéb ke­zelésnek vetünk alá. Ilyen anyagok például a gipsz, tripoliföld, diatomaföld, ásványi sziliká­tok, mégpedig a csillám, vermikulit, talkum és pirifillit, a montmorillonit, kaolinit vagy attapul­git csoportok agyagásványai, kalcium- vagy mag­néziummészkő vagy mészpát és dolomit, továb­bá hasonló anyagok. Szintetikus úton készített vivőanyagok, mint páldául a szintetikus hidra­tált szilíciumo'xidok és szintetikus kalciumszili­kátok, ugyancsak használhatók és néhány ilyen tulajdonságú terméktípus a kereskedelemben is kapható. A vivőanyag elemi állapotú anyag, így kén vagy szén, előnyösen pedig aktívszén is le­het. Ha a vivőanyag oly mérvű katalitikus hatás­sal is rendelkezik, hogy képes a hatóanyagot el­bontani, előnyös valamely stabilizálószert, így például poliglikolokat, mint dietilénglikolt, ada­golni a készítményhez e katalitikus hatás semle­gesítése végett. Bizonyos célokra gyantás vagy viaszos vivő­anyagok, előnyösen oldószerben oldható vagy termoplasztikus anyagok, beleértve a megol­vasztható anyagokat is, használhatók. Ilyen vi­vőanyagok példáiként a természetes vagy szinte­tikus gyanták, így a kumarongyanták, kolofó­niumgyanta, kopál, sellak, damárgyanta, polivi­nilklorid, sztirol-polimerek és kopolimerek, bi­zonyos szilárdságú poliklórfenol, mint például a kerereskedelemben „Arochlor" védjeggyel elő­forduló termék, a bitumen, valamely aszfaltit, valamely viasz, például a méhviasz vagy ásvá­nyi viaszok, így a parafin-viasz vagy montan­viasz, klórozott ásványi viaszok vagy valamely mikrokristályos viasz, különösen a kereskede­lemben „Mikrovan Wax" védjegy alatt ismert termék és hasonló anyagok említhetők. Ilyen gyantás vagy viaszos vivőanyagoikat tartalmazó készítmények granulált vagy szemcsézett formá­ban készülnek. Folyékony vivőanyagok elsősorban folyadékok, mint például víz vagy valamely szerves folya­dék, ideszámítva a cseppfolyósított, rendes kö­rülmények között gőz- vagy gázalakú anyago­kat is, további folyékony vívőanyagok közé szá­mítanak a gáz vagy gőzalakú anyagok. A folyé­kony vivőanyagok oldják vagy nem oldják a ha­tóanyagot. Különösen alkalmas folyékony vivő­anyagok például a kertészeti permetezésre hasz­nálható olajok, amelyek 135 C° és 302 C° kö­zötti forrásponttal rendelkező, vagy a 302 C° és 538 C° között forró ásványolajpárlatok és leg­alább 75'%, előnyösen azonban legalább 90% szulf onálhatatlan maradékot tartalmaznak; emel­lett használható e két olajfajta keveréke is. A vivőanyagot a hatóanyaggal a készítés ide­jén vagy valamely következő szakasz során ke­verhetjük. A vivőanyagot a hatóanyaggal vala­mely — a vivőanyag természetétől függő — mennyiségben keverjük a hatóanyaggal. Ezenkí­vül több vivőanyaggal is keverhetjük a termé­ket. A találmány szerinti készítmények raktározás­ra és szállításra alkalmas koncentrátumok is le­hetnek, amelyek a hatóanyagot 5—90 súly%-ban, előnyösen 20—80 súly^/o-ban tartalmazzák. Ezek a koncentrátumok ugyanolyan vagy a koncent-5 rátum hígítóanyagától különböző hígítószerek­kel a felhasználásra alkalmas töménységűekre alakíthatók. A találmány szerinti készítmények a felhasználásra alkalmas készítményekké is hí­gíthatok. Általában a készítmény teljes súlyára 10 számított 0,1—10 súiy/o-os koncentrációk meg­felelőek, bár szükség esetén ennél kisebb vagy nagyobb koncentrációk is alkalmazhatók. A találmány szerinti készítmények porok alak­jában is előállíthatók. Ezek a készítmények a 15 hatóanyag és az előzőekben leírt szilárd vivő­anyag finoman porított bensőséges elegyei. A po­rított vivőanyagok olajjal lehetnek kezelve an­nak érdekében, hogy növeljék a hatóanyag fe­lületéhez való tapadást. Ezek a porok olyan kon-20 centrátumok lehetnek, amelyekben előnyösen nagy szorpciós tulajdonságokkal rendelkező vi­vőanyagokat használunk. Ezek a koncentrátu­mok az alkalmazáshoz szükséges koncentrációk elkészítésére ugyanolyan vagy eltérő finomságú-25 ra porított vivőanyagokkal, amelyek ezeknél ki­sebb szorpciós képességgel rendelkeznek, hígít­hatok. A találmány szerinti készítmények olyan ned­vesíthető porokként is elkészíthetők, amelyek na-30 gyobb mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak va­lamely diszpergálószerrel, például pépesítő vagy szuszpendáló szerrel és kívánt esetben finoman eloszlatott szilárd vivőanyaggal és/vagy nedve­sítőszerrel együtt. A hatóanyag szemcsézett 35 alakban lehet jelen, vagy a vivőanyagon lehet adszorbeálva és előnyösen a készítmény leg­alább 10 súly%-át, még előnyösebben legalább 25 súly%-át teszi ki. A diszpergálószer mennyi­sége az egész készítmény 0,5 és 5 súiy%-a között 40 lehet, bár kívánt esetben ennél nagyobb vagy kisebb mennyiségek is használhatók. A találmány szerinti készítményekben hasz­nált diszpergálószer minden olyan anyag lehet, amely olyan kifejezett diszpergáló, például pé-45 pesítő vagy szuszpendáló tulajdonságokkal ren­delkezik, amelyek éltérnek a nedvesítő tulajdon­ságoktól, bár ezek az anyagok szintén rendel­kezhetnek nedvesítő tulajdonságokkal. 50 A diszpergáló anyagok, amelyeket használunk lehetnek védőkolloidok, mégpedig zselatin, enyv, kazein, gumik, vagy egy szintetikus polimer anyag, így polivinilalkohol vagy metilcellulóz. Előnyösen azonban a használt diszpergálószerek 55 a nagymolekulasúlyú szulfonsavak nátrium­vagy kalciumsói, mint például a szulfitszenny­lugból származó ligninszulfonsav nátrium- vagy kálciumsói. Kondenzált arüszulfonsav-kálcium vagy -nátriumsók, például a „Tamol 731" keres-60 kedelmi néven ismert termékek szintén alkalma­sak. A használt nedvesítőszerek nemionos felület­aktív anyagok lehetnek, például legalább 12, elő­nyösen azonban 16—20 szénatomos zsírsavak 65 vagy a kenőolajfrakciók tisztítása során kapott 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom