162216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-5'-karbonsavamidok és ezek származékai előállítására

3 162216 4 Táblásait Amteria sinus O2 különbség Az alább felsorolt aminofcnak megfelelő amidok Adag mg/íkg i.v. csökkenés térfogat %­ban számítva, összehason­lítva a kez­deti értékkel Kontroll: adenozil-5'­-kairiboosav 0,2 0,3 0,4 1,0 Aimmóniia 0,2 9,6 Ammónia 0,4 1,9 (izopropilidón) Allilamin 0,2 6,8 MetÜamifn 0,2 12,1 Etdlamin 0,2 9,2 Bidroxietilamin 0,1 8,9 Izapropilamán 0,2 9,1 Bu'tilaimin 0,4 7,5 Izolbutilamin 0,2 8,3 Dimetilamino­etilaimin 0,2 8,8 CSkloipeinitilamm 0,2 12,9 Ciklohexilamin 0,4 1,4 Morfolin 0,4 1,3 Hidroxilamin 0,4 10,3 Hidrazin 0,2 7,4 N-iAminopipe­tádin 0,4 2,i6 Rieferantía-wegyületként adenozknö'-karbon­savat választattunk; ez a vegyület intravénás adagolás esetén tágítja a véredényeket, különös­képpen a koroniária rendszeriben. Ez az értágító hatás növeli a keringési folyamatot, összeha­sonlítva a találmány szerinitá termékek haté­konyságát, megállapítható, hogy az összes amid hatékonyabb, mint az adenozim-5'-karbonsav. Az ammóniának, Wdroxiuaniinnak, izobutilaimdnnak, dimeitilamin-etiliam,innak, metilamiinnak, etil­amimnak, ízopropilaminnak, loiklopentilaminnak és hidroxietilamiinnak megfelelő amidok külö­nösképpen hatékonyak. Így, bár a táblázat nem tartalmazza, az adenozin^'-fcarbonsav észterei ugyancsak hatásosak, ha nem is olyan mérték­iben, mint az amidok. Magától értetődik, hogy a fentiekben felsorolt vegyületek és példák csak a szemléltetés céljait szolgálják és az alkalmazható vegyületek köre nem korlátozódik ezekre. Nyilvánvaló továbbá, hogy számos módosítás és változtatás hajítható végre anélkül, hogy (túllépnénk az eredetileg igényelt oltalmi kör kereteit. Az (I) általános képletű adenozin-5'-kairibon­sav-származékokat a itaiáknány értelmében úgy 10 15 20 25 állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű fcar­ibonisarvaik reakcióképes származékait — e kép­letben Z a fent megadott jelentéssel rendelke­zik — (III) általános képletű aminokkal — e képletben Rí és R2 jelentése megegyezőik a fenti meghatározás szerintivel — önmagában ismert módon reagáltatjuk és a kapott termékeket — adott esetben — ezt követően gyógyászatilag el­fogadható sóikká alakítjuk. Reakcióképes származékokként például halo­genidek, vegyes anhidiriidek, imidazolddek és kü­lönösen rövidszénlánüú alifás vagy aralifás al­koholokkal alkotott észterek jönnek számításba. A kiinduló anyagkérnt előnyösen alkalmazott adenozta^5'-karbonsavésztereket — melyek ugyancsak új vegyületek — úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű adenozin-S'-kar­bonsavat egy R—OH általános képletű alkohol­lal — ahol R valamely alifás vagy aralifás cso­portot 'képvisel — enyhe reakciókörülmények között és valamely dehidratáló szer, mint pél­dául tömény kénsav, hozzáadása mellett észte­rezünk és kívánt esetben az előállított termé­ket ismert módon átészterezzük. A kiinduló­anyag előállításának egyik lehetséges eljárás­változatát az 1. példában ismertetjük. A (II) általános képletű vegyületeknek a (III) 30 általános képletű áramokkal való reakcióját szokásos módon valamely közömbös oldószer­ben, előnyösen metanolban szobahőmérsékleten vagy enyhe melegítés közben hajtjuk végre. Az oldószert azonban el is hagyhatjuk és a két re-35 akoiópartnert közvetlenül reagáltatjuk egymás­sal, mimellett előnyösen nagyobb feleslegben levő aminnal dolgozunk. A gyógyászatilag elfogadható sókat a szoká­sos módon, például az .(I) általános képletű ve-40 gyületeknek valamely nem mérgező szervetlen vagy szerves savval, mint például sósavval, kén­savval, foszforsavval, farómlhidrogénisavival, ecet­savval, tejsavval, citromsavval, almasavval, sza­licilsavval, malonsawal, maleinsavval vagy bo-45 rostyánkősavval történő rea'koiója útján ké­szítjük. A találmány szerinti új (I) általános képletű vegyületek és sóik folyékony vagy szilárd alak­ban eniterálisan vagy parenterálisan alkalmaz-50 hatók. Injekciós közegként előnyösen vizet használunk, amely az injekciós oldatoknál szo­kásos adalékokat, így staibilizálószereket, oldás­közvetítőket és .puffer-anyagokat tartalmaz. Ilyen adalékok például a tantarát- és oitnáí-55 -pufferek, etanol, komplexképzők, (például eti­léndiaonin-tetraecetsav és ennek nem mérgező iái), nagymolekulájú polimereik (így folyékony polietilénoxid) a viszkozitás szabályozásához. Szilárd vivőanyagok .például a keményítő, tej-60 cukor, mannit, metiloeUulóz, talkum, nagy-disz­perzitásfokú kovasavak, nagymolékuMjú zsír­savak (így sztearinsav), zselatin, agar^agar, kai­ciumfoszfát, magnézáiumsztearát, állati és növé­nyi zsírok, szilárd nagymolekulájú polimerek 65 (így polietalénglikolok); orális alkalmazásra al­í

Next

/
Oldalképek
Tartalom